Egy elhibázott levél után módosított ukrán törvénytervezet állhat a magyar vétó hátterében, de van tér a párbeszédre

Áttörésként számolt be Magyar Péter június elején a kárpátaljai magyar kisebbség jogait biztosító, Ukrajnával kötött megállapodásról, de a magyar kormány szerint ettől önmagában még nem indokolt megnyitni Ukrajna EU-csatlakozási tárgyalásain az első hat klaszter mindegyikét. Kijevben némi megütközéssel fogadták a magyar fenntartásokat, amelyek miatt a tervezett hatból csupán kettő nyílhatott meg. Ráadásul azok is egy rövidebb ideig tartó magyar blokkolás után.

A magyar fél szerint Ukrajna jogi szabályozásának érvényesítésén múlik a folyamat. A bizalmatlanságba belejátszhatott egy, az ukrán fél szerint is felesleges körlevél, de felmerült, hogy az előkészítés alatt álló ukrajnai törvénytervezet nem egészen felel meg annak, amit a két ország külügyminisztériuma által összeállított munkacsoport megfogalmazott, majd a magyar részről áttörésként értékelt megállapodásba belekerült. A jövő héten lesz egy újabb szakértői találkozó az ügyben. Ez kulcsfontosságú lehet a régóta tervezett legmagasabb szintű kétoldalú találkozóra nézve is, amely akár ebben a hónapban is létrejöhetne Volodimir Zelenszkij elnök és Magyar Péter között.

Blokk után blokk

Az EU-hoz való csatlakozásig a tagjelölteknek az EU különböző jogterületeit magukba foglaló, összesen 33 klaszteren kell átrágniuk magukat. Ezeknek a megnyitása csak a kezdet. A jogharmonizáció hosszú folyamat, az adott klaszter lezárása szintén tagországi vétóhoz kötött.

Legutóbb szeptember elején ismét egyedüliként Magyarország blokkolta a 2-5. klaszterek megnyitását. Szeptember 8-án az Európai Unió Tanácsának bővítési munkacsoportja (COELA) megbeszélésén is fennakadt a magyar fenntartásokon a folyamat. Jelenleg csak a jogállamiságot, az igazságszolgáltatás függetlenségét, a korrupcióval szembeni garanciákról szóló „Alapok” elnevezésű 1-es és a külkapcsolatokat, a kereskedelmi és védelmi politikát érintő 6-os klaszter nyílt meg.

Ukrán diplomáciai források szerint nem egészen világos, hogy a magyar fél miért áll ellen ennek az igénynek. De különutas a magyar külpolitika abban is, hogy az EU többi tagjával ellentétben hajlik rá, hogy különválassza Ukrajna és Moldova csatlakozási tárgyalásának menetét. Előbbi esetében a magyar kormány nem akadályozta volna az újabb tárgyalási terület megnyitását, ám az EU-tagok többsége ezt egyelőre nem támogatja, így a legkisebb volt szovjet tagköztársaság előtt is zárva maradt az újabb klaszter.

Változás van, bizalom még nincs

Az áprilisi választások után kézenfekvő volt, hogy javulhatnak a több mint tíz éven át, fagypont alatt lévő magyar-ukrán kapcsolatok, amelyek különösen 2022-től, az Oroszország által Ukrajna ellen indított teljes erejű háború kezdetétől romlottak meg. A Fidesz-kormány vonakodva hozzájárult ugyan ahhoz, hogy Ukrajna tagjelölt lehessen, de a tárgyalások nem kezdődhettek meg.

A hivatkozás a kárpátaljai magyarok kisebbségi jogainak csorbítása volt, de nem tűnt úgy, hogy Orbán Viktor kormányfősége idején a magyar fél érdemben törekedne a megegyezésre, a kifogásolt – életbe egyébként sosem lépett – ukrajnai szabályozások 2023 végi visszavonása után sem. Addigra a folyamatos vétókkal, ellenvetésekkel, az Ukrajnát elítélő, azt nem is államként kezelő nyilatkozatokkal, az EU-t háborúpártisággal vádoló kijelentésekkel, az orosz vezetéssel folytatott, kiszivárgott, szervilis hangvételű beszélgetésekkel Orbán egyre inkább magára húzta a gyanút, hogy Oroszország trójai falovaként viselkedik az EU-ban. A kormányváltás így kevésbé feszült viszonyt ígért.

Magyar Péter hivatalba lépése után ennek volt is érdemi jele: Ukrajna hivatalosan megkezdhette a csatlakozási tárgyalást, majd következett a fentebb említett magyar-ukrán megállapodás. Ukrajna ezt remélte, hogy ezzel elhárult az akadály, ám azzal szembesült, hogy Magyarország az EU-ban továbbra is egyetlenként kifogást emel a csatlakozási folyamat szélesítésével szemben.

Márpedig a szélesítés – azaz az EU különböző jogterületeit magukba foglaló klaszterek megnyitása – nem jelentené a csatlakozási folyamat indokolatlan gyorsítását. Abból a Tisza Párt a választás előtt és a kétharmados győzelem után kormányt alakítva sem csinált titkot, hogy ellenzi a gyorsított csatlakozást, de azzal ma már az ukrán fél is tisztában van, hogy a tagságig vezető út inkább egy évtized, mint néhány év alatt járható be.

A magyar miniszterelnök csütörtökön Pozsonyban a V4 és az Európai Unió Tanácsának soros elnöki tisztét betöltő Írország kormányfőjével folytatott találkozója után a Telex kérdésére elmondta, mi az oka annak, hogy több klaszter megnyitásához nem járult hozzá a magyar fél: az áttörést jelentő megállapodás politikai megállapodás volt, ezután Ukrajnának konkrét lépéseket kell tennie a kárpátaljai magyarság jogainak biztosítása érdekében ahhoz, hogy további uniós csatlakozási klaszterek megnyitását támogassa a magyar kormány.

Ezt korábban elmondta a külügyminiszter is a Kulturális Diplomáciai Értekezleten. Az Orbán Anita által megfogalmazott elvárás érthető, hiszen nyilván csak akkor van értelme a politikai megállapodásnak, ha az a gyakorlatban is megvalósul. Ennek menetrendje is van a megállapodás szerint: az oktatást érintően a változtatásokat 2026. december 31-ig kell végrehajtani, a többi területen a határidő 2027-re nyúlik át.

Ukrajna még nem késett el, de…

Azaz a megállapodás szerinti határidők még odébb vannak, így Ukrajna abból indult ki, hogy nincs miért elutasítania a magyar kormánynak az újabb klaszterek megnyitását Ukrajna előtt.

Az elmúlt bő tíz év ismeretében a bizalmatlanság érthető, ám az is, hogy ez kölcsönös. Elvégre az Oroszország agressziója ellen ötödik éve védekező Ukrajna számára különösen nagy téttel bírt, hogy a korábbi magyar kormány hogyan akadályozta vagy lassította az EU-s szintű támogatást, legyen szó Oroszországgal szembeni szankciókról vagy Ukrajna pénzügyi támogatásáról. Kijev többször érezhette azt, hogy a korábbi években a magyar vezetés mintha nem lett volna érdekelt a megállapodásban, az előremutató jelek ellenére sem.

De Ukrajna sem vette mindvégig eléggé komolyan a kárpátaljai kisebbség jogainak megcsorbításáról szóló magyar kifogásokat, amelyek nem voltak alaptalanok. A megalapozottságot jelezték a Velencei Bizottság észrevételei vagy az a tény, hogy Ukrajna végül teljesen visszavonta a nyelvhasználatra, nemzeti, kulturális önkifejezésre vonatkozó szabályok kritikus részeit.

Ezeket Ukrajna eredetileg az orosz befolyás visszaszorítására hozta meg, de jó ideig nem volt tekintettel rá, hogy az más kisebbségeket is érintett volna: Kárpátalján a magyar mellett a szlovákokat és a románokat, a térségen túl pedig a lengyel közösségeket. Az ukrán fél csak idővel értette meg a kifogások valódi súlyát, a Fidesz-kormány idején azonban az egyeztetések csatornái szűkösebbek voltak: kormányközi vegyesbizottság 2011 óta nem ülésezett, csak munkacsoportok tartották a kapcsolatot kevésbé rendszeres jelleggel.

Előkerült egy levél

Június 23-án a Kárpáti Igaz Szó birtokába került egy hivatalos levél, amelyet az ukrán államnyelv védelméért felelős ombudsman küldött el a Kárpátaljai Megyei Állami Adminisztráció oktatási főosztályára. A levél szerint panaszok jutottak el az ombudsmanhoz arról, hogy több olyan rendezvényen használtak az államnyelv helyett más nyelvet, amelyeket egyébként oktatási intézményekben tartottak a helyiségeket bérlő szervezetek.

„Annak érdekében, hogy megelőzzük a polgárok panaszait az Államnyelv Védelméért Felelős Biztosnál, amelyek tovább negatívan befolyásolhatják az oktatási intézmények hírnevét, kérem, hogy tegyen átfogó intézkedéseket a nem államnyelv használatának megakadályozására az oktatási intézmények területén zajló sportedzések és egyéb rendezvények során. Kérem, a törvényben meghatározott határidőn belül tájékoztasson a levél eredményeiről” – írta Olena Ivanovszka a levélben.

A levél meglehetősen barátságtalan tartalma nem mutatott jól annak ismeretében, hogy június 3-án megszületett a már említett politikai megállapodás Ukrajna és Magyarország között, ami nyomán a magyar fél hozzájárult az első klaszter megnyitásához.

A levél azonban korábban, június 1-jén született, és a Kárpátaljai Megyei Állami Adminisztráció oktatási főosztálya heteken át nem is küldte tovább. „Tehették volna a fiókba is, furcsa is, hogy nem így tettek” – jegyezte meg egy forrás. Információink szerint a levél hivatali szinten is zavart okozott, az ukrán elnöki hivatalt és a külügyminisztériumot is váratlanul érte. Olyannyira, hogy csak június 10. után szereztek tudomást a levélről, ami után „az ombudsman is magyarázkodott”. A levélben nincsen megnevezve, hogy milyen nyelv használatával kapcsolatban érkeztek a panaszok, de úgy tudjuk, hogy Kelet-Ukrajnából érkezett oroszokról van szó, akik a háború kezdete óta nagyobb számban vannak jelen Kárpátalján.

A levél ügyét a magyar külügyminisztérium is felvetette, de az ukrán fél szerint június 17-re tisztázták, hogy ennek így nem kellett volna megszületnie, de „pont az a lényege a most zajló konstruktív párbeszédnek, hogy meg lehet beszélni a felmerülő kérdéseket, és időben rendezni azokat” – mondta az ukrajnai diplomáciai forrás, elismerve, hogy nagyon szerencsétlen volt a levél, de legalább az időzítéséből látszik, hogy nem a megállapodás felrúgásaként, hanem előtte született. És sikerült egyértelművé tenni, hogy az ukrán fél elkötelezett az iránt, hogy a megállapodás szellemében járjon el.

A levél ezután került a szélesebb nyilvánosság elé, majd a Fidesz EP-képviselőjéhez, Ferenc Viktóriához. Ő tovább vitte az ügyet a levél szövegezését alappal kifogásolva, ám azután, hogy az diplomáciai szinten már rendeződött. A rendeződést bizonyította az is, hogy a magyar fél ezután a 6. klaszter megnyitásához is hozzájárult.

Ennek alapján tehát más áll annak a döntésnek a hátterében, amellyel a magyar fél megvétózta a 2-5. klaszterek megnyitását.

Igazítani kellene a készülő törvényen

Konkrétumokat sem a magyar külügyminiszter, sem a kormányfő nem mondott, túl azon az általános követelésen, hogy konkrét jogszabályok meghozatalára van szükség. Nem feltétlenül arról van szó, hogy a nyár első felében véget ért, majd a pár hete elindult őszi ülésszakon még nem szavazott ezzel kapcsolatos törvényről az ukrán parlament. Ennek lefutása ugyanis a szokásos ügymenetben 2-3 hónap, de a prioritást élvezők esetében is lehet egy hónap, ha előzetesen sikerül egyeztetni arról, hogy módosítás nélkül, egy olvasatban letárgyalják és megszavazzák. Az EU-csatlakozást érintő törvények ilyenek lehetnek, ehhez köthető a magyar féllel kötött megállapodás is, így a szavazásig gyorsabban eljuthat, de önmagában az, hogy ez még nem történt meg, nem ad okot a magyar kormány gyanakvására, amelyet konkrét kifogásokkal nem is részleteztek.

Az, hogy magyar részről csak általános megfogalmazások voltak hallhatók a jogszabályok szükségességéről, valójában gesztusnak is tekinthető, épp a rendezés érdekében. Információink szerint ugyanis többről van szó: a még alakuló törvénytervezetbe az előkészítése során olyan szövegrészek kerültek be és kerültek ki, amelyek ellentétesek voltak a magyar féllel szakértői szinten egyeztetett szöveggel.

Ilyen például a nemzetiségi iskolák státusza: a megállapodás szerint automatikusan jár ez a státusz ott, ahol van nemzetiségi osztály. A formálódó tervezet viszont úgy fogalmaz, hogy erről saját hatáskörben dönthet az intézmény – márpedig ez kérdésessé teszi, hogy a szórványban ez mennyire érvényesülne. Főként azért, mert erről valójában nem az iskola, hanem a fenntartó, azaz az önkormányzat dönt. Ez ukrán többség esetén tovább csökkenti az esélyét annak, hogy a státuszt felvenné az iskola az azzal járó szabályozással együtt, noha ez adna garanciát az oktatásban a magyar közösség számára az anyanyelv minél szélesebb körű használatára.

A megállapodás szerint a nemzetiségi iskolában az igazgatónak vagy az igazgatóhelyettesnek kell tudnia magyarul, az alakuló törvénytervezet ezt opcionálisnak tekinti. Információink szerint szerdán lesz egy újabb találkozó, ott derül ki, hogy hajlandó-e visszatérni a pontos megállapodáshoz az ukrán fél.

A megállapodás szövege nem nyilvános. Részben talán ezzel magyarázható, hogy Zelenszkij még semmilyen módon nem kommentálta, bár ennek ellentmond, hogy Magyar már megtette. Igaz, a kijevi visszafogottságban szerepet játszhatott az is, hogy a magyar kormányfő interpretációja ukrán szempontból úgy tűnhetett, mintha győzelmet aratott volna az ukrán fél felett, ami talán ellentmond a megegyezés hangsúlyozását előnyben részesítő diplomáciai protokollnak. Információink szerint a megállapodás pontos és részletekre kiterjedő, „alapos munka”, amely eléggé konkrét ahhoz, hogy az ukrán fél tudja, milyen törvénytervezet lenne azzal ellentétes. Ezért is lehet kulcsfontosságú a jövő hétre tervezett szakértői egyeztetés.

Nincs kizárva a találkozó

Mindez ugyanis befolyásolhatja a legmagasabb szintű találkozó esélyét is. A következő hét végén tartják meg a Kárpát Kezdeményezést, amelyről Zelenszkij tett bejelentést augusztusban. Ukrajna a Kárpátaljával határos négy ország mellett Ausztriát, Csehországot és Szerbiát vonná be a regionális kezdeményezésbe, amelynek igazi súlyt az adna, ha a meghívottak a legmagasabb szinten képviseltetnék magukat. Ez akár apropó lehetne egy kétoldalú találkozóhoz. Magyar Pozsonyban a Telex kérdésére arról, hogy lát-e esélyt egy találkozóra Zelenszkijjel akár szeptemberben, annyit mondott, hogy semmit nem zár ki.

A találkozónak a klaszterrel kapcsolatos ügy ellenére jó alapot adhat kölcsönösen több fejlemény is. Ukrajna több magyar személynek, Záhony polgármesterének és az Oroszország ellen védekező Ukrajnát segítő Sárkányellátó Alapítvány egyik tagjának adott állami kitüntetést, történelmi távlatban pedig még fontosabb, hogy Ukrajna parlamenti határozatban ítélte el a magyar lakossággal szemben a szovjet hadsereg által 1944-1946 között elkövetett attrocitásokat, a letartóztatásokat és a GULAG-ra való deportálásokat.

Magyar részről pedig Ukrajna jelzésértékűnek tekintheti, hogy a héten Magyarország kiutasított tíz orosz diplomatát, amihez hasonlót az előző kormány nem vállalt akkor sem, amikor ezt Európa-szerte az Ukrajna ellen indított háború óta több hullámban megtette számos EU- és NATO-tag.