Magyar Péter: Ukrajnának konkrét lépéseket kell tennie a kárpátaljai magyarság jogainak biztosítása érdekében

Ukrajnának konkrét lépéseket kell tennie a kárpátaljai magyarság jogainak biztosítása érdekében ahhoz, hogy további uniós csatlakozási klaszterek megnyitását támogassák – mondta Magyar Péter miniszterelnök csütörtökön a Telex kérdésére Pozsonyban.

A miniszterelnök a V4-es csúcstalálkozó után tartott sajtótájékoztatót, ahol a magyar–ukrán kapcsolatok alakulásáról is beszélt. Az MTI tudósítása szerint Magyar azt mondta, júniusban politikai megállapodás született a magyar és az ukrán kormány között a kárpátaljai magyarok oktatási, kulturális, nyelvi és adminisztratív jogairól, azonban a vállalt konkrét intézkedések egyelőre nem történtek meg. Hozzátette, hogy a Tisza Párt támogatta az első és a hatodik klaszter megnyitását Ukrajna uniós csatlakozási tárgyalásainál, de a további fejezetek megnyitását csak teljesítményalapú csatlakozás keretében tartják indokoltnak.

A miniszterelnök példaként említette Szerbiát, amely ország 12 éve kezdte meg a csatlakozási folyamatot, mégis csak két klasztert nyitottak meg számukra a hatból. Magyar megemlítette, hogy Szerbiában közel 300 ezer magyar él, akik közül sokan dolgozni vagy tanulni járnak Magyarországra, és sokszor órákat állnak sorba a schengeni határon. Szerinte egyrészt emiatt, „másrészt őszinteségből sem fair az, hogy most mindenki követeli, hogy Ukrajna kapcsán nyissuk meg a klasztereket, miközben az első és a hatodik klaszterben sem történt előrelépés a tárgyalásokban”.

Magyar Péter szerint igazságtalan lenne, ha Ukrajna gyorsabban haladna az uniós csatlakozásban, mint a feltételeket hosszú évek óta teljesítő tagjelöltek. „Ez egy nagyon sokéves folyamat, és egyáltalán nem biztos, hogy eredményes a vége” – mondta. A Telex azon kérdésére, hogy a közeljövőben tervez-e találkozni Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel, azt válaszolta, hogy nem zár ki semmit.

A miniszterelnök a sajtótájékoztatón arról is beszélt, hogy még nincs előrelépés a szlovák Beneš-dekrétumok ügyében. Azt mondta, bízik abban, hogy rövidesen lesz előrelépés Magyarország és Szlovákia között ebben a kérdésben. Korábban abban állapodott meg Robert Fico szlovák miniszterelnökkel, és most is megbeszélték, hogy ezeket a kérdéseket szakértői szinten elő kell készíteni, de ez még nem történt meg.

Magyar azt mondta, bizalommal van az iránt, hogy a szlovák miniszterelnöknek is érdeke ezekre a kérdésekre megoldást találni. Hozzátette, teljesen egyértelmű, hogy addig bilaterális szinten nem tudnak előrelépni, amíg legalább a földek kártalanítás nélküli elvételében vagy a véleménynyilvánításért börtönnel fenyegetés ügyében nincs előrelépés.

A miniszterelnök szerint a közép-európai országok közötti együttműködés erősítésében nagyobb potenciál rejlik, mint amennyit eddig kihasználtak ebből. Magyar kiemelte az észak-déli közlekedési kapcsolatok fejlesztését, például a Varsó–Prága–Pozsony–Budapest gyorsvasúti projektet, ami akár Bécset is érintheti, valamint az energiában, a védelmi iparban, a digitalizációban, az egészségügyben, az agráriumban és az élelmiszeriparban rejlő együttműködési lehetőségeket is megemlítette. A kormányfő szerint a V4-ek egy erős Közép-Európa bázisát jelenthetik, amelyhez később más országok, köztük Ausztria, Románia és a balkáni államok is kapcsolódhatnak.