Valóban áttörést hozhattak a kárpátaljai magyarok jogairól szóló megbeszélések Ukrajnával

„Három hét alatt sikerült elérnünk, amit az Orbán-kormánynak hosszú éveken át nem” – így vezette fel Magyar Péter a szerdai bejelentést, amely szerint Magyarország és Ukrajna áttörést ért el a kárpátaljai magyar közösség nyelvhasználati és nemzeti kisebbségi jogainak érvényesítésében. A megállapodást – ahogy erre a kormányfő utalt is – nagy eséllyel egy jövő heti találkozón szentesítheti Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel a magyar kormányfő. Kézenfekvő volna, hogy a csúcs helyszíne Kárpátalja legyen, értesüléseink szerint az ukrán fél is számol a találkozó közeli lehetőségével.

Mindez valóban arra utal, hogy lendületet kaptak az egyeztetések, amelyek érdemben évek óta nem haladtak. Részben azért sem, mert Orbán Viktor kormánya már korábban eldöntötte, hogy választási kampányának központi eleme a brüsszelezés mellett a veszélyforrásnak kikiáltott Ukrajna lesz. Erről ebben a cikkünkben olvashat bővebben.

„Ukrajna kötelezettséget vállalt a Kárpátalján élő százezres magyar kisebbség oktatási, nyelvhasználati, kulturális és politikai jogainak teljes körű rendezésére” – mondta a kormányfő. Mit jelent ez a gyakorlatban? A megállapodás pontos részletei nem ismertek, de tudható, hogy az egyeztetés alapját az a 11 pont jelenti, amelyet még az Orbán-kormány fogalmazott meg. Erről 2024 óta zajlottak egyeztetések, igaz, csak oktatási munkacsoport, nem pedig kormányközi vegyesbizottság szintjén, amely 2011 óta nem ült össze. Az ukrán fél tavaly nyáron öt pontra konkrét, szövegszerű javaslattal állt elő, de források szerint a további hat is rendezhető lett volna a tavalyi év végéig.

Tarasz Kacska kormányfőhelyettes járt is a szeptemberben Budapesten, és tárgyalt Szijjártó Péterrel. Az ukránok konstruktívnak nevezték a megbeszélést, ami a diplomácia udvarias nyelvén mérsékelt haladást jelez. Szijjártó ezzel szemben a találkozó után nem beszélt haladásról, annál inkább Ukrajna felelősségéről a viszony elmérgesedésében. Előrelépés azután sem volt, hogy az ukrán fél jelezte: a magyar fél válaszára várnak, hogy a kifogásolt pontok rendezése nyomán az ukrán parlament mielőbb törvényt hozhasson.

Az új kormánynak tehát már nem a nulláról kellett kezdenie a megbeszéléseket, ez pedig úgy gyorsította fel a folyamatot, hogy közben nem kellett engedni a magyar kisebbség jogainak védelmére vonatkozó magyar igényből. A kölcsönösen külügyminisztériumi szinten adott felhatalmazással rendelkező szakértői küldöttségek megbeszélései nyomán megtörténtek a hivatalos jegyzékváltások, a hét elején a szükséges módosításokkal együtt a magyar félnek komplett törvénytervezetet nyújtott át az ukrán fél, pontos végrehajtási dátumokkal.

Mindez ráadásul nem csupán a magyar kormány felé tett vállalás, hanem már az Orbán-kormány idején megfogalmazott igénynek megfelelően az EU felé is. Ez már 2024 óta így van, amikor Ukrajna a tagállamok állam- és kormányfőit tömörítő Európai Tanácsának egyhangú döntésével megkapta a tagjelölti státuszt az EU-tól. Ennek részeként készült el az a cselekvési terv, amelyen keresztül az Európai Bizottság is figyelemmel kísérhette Ukrajna haladását a csatlakozási tárgyalások megkezdéséhez. Ennek a cselekvési tervnek a 7. pontja szól a jogharmonizációról és a nemzeti kisebbségek jogainak biztosításáról. Ezek nem csupán előfeltételek, hanem konkrét feladatok, amiket Ukrajnának a csatlakozási tárgyalások első fejezetében a kisebbségi jogok terén meg kell valósítania.

Az Orbán-kormány idején azonban ennek a cselekvési tervnek a magyar értékelése elmaradt, így Magyar kormánya örökölte meg a feladatot, amelynek hiányában nem is lehetett megadni a csatlakozási tárgyalások kezdetének időpontját. Az EU nem a magyar igények jogosságát vitatta, hanem a megegyezést hiányolta. Ezt jelezte az Európai Bizottság elnöke is Brüsszelben, amikor az EU-s pénzek hazahozataláról tárgyaló Magyar Péterrel tartott közös sajtótájékoztatót. Ursula von der Leyen közölte, hogy Ukrajna és Moldova is kemény munkát végeztek a tárgyalások megkezdése érdekében, és nincs indok arra, hogy az időpont tovább húzódjon. Nem csupán Ukrajnát sürgette tehát a június 14-i EU-csúcs közeli időpontja, hanem Magyarországot is, hogy Ukrajna előtt megnyíljon az első tárgyalási fejezet. Ez egyébként az Orbán-kormány állításaival szemben nem jelent gyorsított felvételt, Magyar minden további nélkül beszélhetett arról, hogy a csatlakozási folyamat 10-15 évig is eltarthat.

Erősebb garanciákat kapnak a nemzeti kisebbségek

A kisebbségi jogok védelme viszont azonnal érvényesül. Ebben már a korábbi években volt előrelépés, még ha ettől akkor a két ország viszonya nem is javult. A 2017-es oktatási törvény nyelvhasználatra vonatkozó részét, amely a magyar álláspont szerint az ukrán nyelvű órák arányának felmenő rendszerben történő növelésével elsorvasztaná a magyar nyelvű oktatást Kárpátalján, Ukrajna már 2023 végén törölte. Az az elvárás is teljesült már, hogy megmaradhasson a magyar nyelvű érettségi, amely egyúttal egyetemi felvételit is jelent.

Volt azonban több tisztázandó rész, amelyről most sikerült megállapodni:

• A magyar nyelvű érettségi eddig csak 2030-ig, most már időkorlát nélkül biztosított.
• A nemzeti kisebbségek oktatási intézményei külön jogi státuszt kapnak – egy ideje ugyanis már nem nemzetiségi iskolákat, hanem csak nemzetiségi osztályokat tartottak számon Ukrajnában, ami a nemzetiségi oktatás csöndes elsorvadásának lehetőségét vetítette előre.
• Rögzítették, hogy ukrán nyelven kizárólag négy tantárgy tartható: Ukrajna történelme, az ukrán nyelv, az ukrán irodalom és az állampolgári ismeretek.
• Biztosították, hogy azokon a településeken, ahol a magyar lakosság aránya eléri a 10 százalékot, automatikusan érvényesüljenek az előírások, amelyek lehetővé teszik a kétnyelvű táblákat, a nemzeti szimbólumok használatát. Ez ugyanis az eddigi tervezetek szerint az adott település önkormányzatának döntésétől függött volna.
• Automatikusan érvényesül ezután ezeken a településeken az a jog is, hogy a közigazgatásban is biztosítsák a magyar vagy más helyi kisebbség EU-ban hivatalos nyelve, például a román, szlovák a lengyel használatát. Az önkormányzatnak ilyen esetben kötelessége olyan tisztviselőt alkalmazni, aki beszél az adott kisebbség nyelvén. Ezeken a településeken a helyi képviselői testületben is használhatják nyelvüket a kisebbségek, a tolmácsolást szükség esetén az önkormányzatnak meg kell oldania.

Az arányokat a legutóbbi népszámlálás alapján határozzák meg. Ez kedvez az egyébként fogyatkozó magyar kisebbségnek, mert az ötödik éve tartó háborúban az elmenekülők és a belső migráció miatt jelentősen átalakult a népesség összetétele Kárpátalján. Utoljára ugyanis 2001-ben volt népszámlálás Ukrajnában, amikor a magyar kisebbség számát 150 ezerre, Kárpátalja teljes lakosságát 1,25 millióra tették. Most csak becslések állnak rendelkezésre, eszerint a magyar közösség 80-90 ezer embert tehet ki. Kárpátaljáról 350 ezren menekültek külföldre, helyükre nagyjából ugyanennyi belső menekült érkezett a frontvonalból.

Magyar szerdai bejelentése mellett a közelgő csúcstalálkozóról elejtett utalása is azt sugallja, hogy új fejezet nyílhat a 2014-es ukrajnai fordulat után mélypontra jutott ukrán–magyar kapcsolatokban. Ez valóban szolgálja a kárpátaljai magyar közösség érdekeit is, ami így nem csak politikai játszmák hivatkozási alapjaként jelenik meg. Mindezek után a magyar kormányfő a június 18-án esedékes EU-csúcson már az ukrán csatlakozási tárgyalások támogatójaként jelenhet meg, ami nem csak átlátható menetrendet biztosít Ukrajnának a csatlakozás hosszú folyamatához, de kedvezően hat az EU-ban az elmúlt évtizedben egyre inkább, 2022 óta pedig már-már végletesen elszigetelődött Magyarország megítélésére is.