Magyarország is támogatta, így az EU megkezdi a csatlakozási tárgyalásokat Ukrajnával és Moldovával

Az Európai Unió valamennyi tagállama megállapodott abban, hogy megkezdik a tárgyalásokat Ukrajnával és Moldovával az uniós csatlakozásról – jelentette be csütörtök kora reggel Julia Szviridenko ukrán miniszterelnök, írja a Reuters.

Ez az első tárgyalási klaszter hivatalos megnyitásának előkészítését jelenti.

„Fantasztikus hír” – írta az X-en Julia Szviridenko. „Egy lépéssel közelebb kerültünk az EU-tagsághoz: határozottan haladunk célunk felé.”

Az EU soros elnökségét betöltő Ciprus X-en közölte, hogy megkezdte az előkészületeket a jogállamiságot és a demokratikus normákat érintő első tárgyalási sorozatról. A cél az, hogy az első tárgyalási klasztert akár már június 15-én, egy luxembourgi EU-miniszteri találkozó alkalmával hivatalosan is megnyissák.

Az Európai Unió már 2024 júniusában megkezdte a csatlakozási tárgyalásokat Ukrajnával és Moldovával, azonban az érdemi egyeztetések elindítását Magyarország vétója akadályozta. A helyzet azután változott meg, hogy áprilisban kormányváltás történt Magyarországon.

Magyar Péter miniszterelnök szerdán bejelentette, hogy Budapest és Kijev megállapodásra jutott az ukrajnai magyar kisebbség jogainak bővítéséről. Az egyezség kiterjed a nyelvi, oktatási, kulturális és politikai jogok megerősítésére, valamint arra, hogy a mintegy 100 ezer fős kárpátaljai magyar közösség anyanyelvén tanulhasson, magyar nyelven tehessen vizsgát, és használhassa nemzeti jelképeit. Kijev vállalta, hogy a vállalásokat jogszabályokban és az uniós csatlakozási akciótervben is rögzíti.

Magyar Péter közölte: amennyiben Ukrajna teljesíti a vállalt feltételeket, Magyarország támogatni fogja az első tárgyalási klaszter megnyitását. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy Budapest továbbra sem támogatja Ukrajna gyorsított uniós csatlakozását, és szükség esetén népszavazást is tarthat a kérdésről.

Az első tárgyalási klaszter a jogállamisággal, az igazságszolgáltatás reformjával, a demokratikus normákkal és a közigazgatás működésével kapcsolatos fejezeteket foglalja magában. Az EU-csatlakozási tárgyalások összesen hat klaszterre és 35 fejezetre tagolódnak, lezárásuk pedig rendszerint hosszú éveket, esetenként évtizedeket vesz igénybe. A folyamat sikeres befejezése nem garantált. A csatlakozási folyamat minden további lépéséhez az Európai Unió mind a 27 tagállamának egyhangú jóváhagyása szükséges – írja az MTI.

Az Orbán-kormány alatt egyhangúlag tagjelöltnek nyilvánították Ukrajnát 2023 decemberében (a politikai döntéskor Orbán Viktor egy időre tudatosan elhagyta a termet, ettől még a döntést beleírták az egyhangúlag jóváhagyott végkövetkeztetésekbe). 2024 júniusában egyhangúlag döntöttek az EU tárgyalási keretéről, azaz arról, hogy mit akar az EU elérni a csatlakozási tárgyalásokon. Utána már összeültek egyszer Ukrajnával, de az érdemi tárgyalások az első fejezetcsoport megnyitásával kezdődhetnek el, miután az Európai Bizottság felmérte az ukrán és az uniós joganyag közötti különbségeket – ezzel már 2025 szeptemberére végeztek.