Lavrov Szijjártónak: Oké, Péter, ha elküldené nekem a dokumentumot, nagyon hálás lennék érte
Szijjártó Péter és Szergej Lavrov orosz külügyminiszter újabb telefonbeszélgetéseit hozta nyilvánosságra szerdán egy oknyomozó újságokból álló konzorcium. A felvételekből többek között kiderült, hogy Szijjártó felajánlotta orosz kollégájának, hogy a moszkvai magyar nagykövetségen keresztül európai uniós dokumentumokat juttat el az asztalára, és arra is fény derült, hogy miről beszélgettek Orbán Viktor 2024. júliusi, moszkvai látogatása előtt. Egy másik felvételen pedig az hallható, hogyan faggatta az orosz külügyminisztert Donald Trump és Vlagyimir Putyin alaszkai találkozójáról.
A VSquare, a FrontStory, a Delfi Estonia, a The Insider és a Ján Kuciak Nyomozó Központ a múlt héten közölte a magyar-orosz kapcsolatokról szóló cikksorozata első részét. Ebben arról írtak, hogy Szijjártó Péter az elmúlt években többször is a Kreml érdekeiben járt el az Európai Unió ülésein és tanácskozásain, és rendszeresen tájékoztatta az orosz külügyminisztert az uniós folyamatokról. A kiszivárgott hangfelvételek szerint Szijjártó erőfeszítéseket tett azért, hogy a szankcionált orosz személyek és szervezetek lekerüljenek az uniós szankciós listáról, és ennek érdekében Pavel Szorokin orosz energiaügyi miniszterhelyettessel is szorosan együttműködött.
A szerdán megjelent írás szerint a magyar kormány szisztematikusan fegyverként használta a kárpátaljai magyar kisebbség jogainak kérdését, hogy ezzel megakasszák és lassítsák Ukrajna EU-s csatlakozási tárgyalásait. A 2023 és 2025 közötti telefonbeszélgetések azt mutatják, hogy Szijjártó szerepe korántsem korlátozódott az EU-n belüli érzékeny megbeszélések és jegyzőkönyvek kiszivárogtatására. Számos telefonbeszélgetésük során Szijjártó fontos információkkal látta el Lavrovot arról, hogy a Nyugat hogyan akar nagyobb nyomást helyezni Oroszországra az ukrajnai háború befejezése érdekében. A cikk állítása szerint Szijjártó az uniós tárgyalások szüneteiben alig várta, hogy kapcsolatba léphessen Lavrovval, hogy a tanácsát vagy az engedélyét kérje olyan lépések megtételéhez, amelyek hátrányosak voltak az EU és Ukrajna számára.
2024. július 2-án Orbán Viktor Kijevbe látogatott, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel találkozzon. A teljes körű orosz invázió kezdete óta ez volt az első alkalom, hogy a magyar miniszterelnök Kijevbe utazott, és ott kétoldalú tárgyalást folytatott az ukrán elnökkel.
Ezen a napon Szijjártó ismét felhívta Lavrovot, hogy tájékoztassa őt Orbán és Zelenszkij találkozójáról. A hívás időzítése döntő fontosságú volt, mivel egy héttel a washingtoni NATO-csúcstalálkozó előtt történt, ahol az Ukrajnának nyújtott nyugati támogatás a kiemelt napirendi pontok között szerepelt. Szijjártó a Lavrovval folytatott telefonbeszélgetésében azt akarta megtudni, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök fogadná-e Orbánt a NATO-csúcstalálkozó előtt „bárhol Oroszországban”, mivel „a miniszterelnök teljesen rugalmas a helyszín tekintetében”. Szijjártó szerint Orbán el akarta magyarázni Putyinnak a „kijevi találkozó következményeit”.
Lavrov erre azt kérdezte, Orbán milyen minőségében akar Putyinnal tárgyalni: mint magyar miniszterelnök, vagy mint az „Európai Unió elnöke”, ugyanis ekkor éppen Magyarország látta el az Európai Unió Tanácsának soros elnöki feladatait. Orbán ezt a helyzetet arra használt fel, hogy elindítsa az általa „békemissziónak” nevezett kezdeményezést, amely során Kijevbe, Moszkvába, Washingtonba és Pekingbe is elutazott tárgyalásokra.
„Ezt a kettőt nem lehet szétválasztani, de szerintem növeli a jelentőségét, hogy ő az Európai Unió elnöke”
– válaszolta Szijjártó az orosz külügyminiszter kérdésére. Arról, hogy a kormány hogyan mosta össze Orbán „békemisszióját” a soros uniós elnökséggel, ebben a cikkben írtunk részletesen.
A cikk szerint a magyar kormány mindent megtett azért, hogy az EU-s és NATO-s szövetségesek előtt titokban tartsák az Orbán–Putyin-találkozó tervét, mert tartottak a nyugati országok ellenállásától. Amikor a találkozó híre kiszivárgott, az EU képviselői előre hangsúlyozták, hogy Orbán csak Magyarországot képviseli, nem pedig az egész blokkot. De sem Orbán, sem pedig Putyin nem így látta ezt a dolgot, ahogy azt a most kiszivárgott telefonbeszélgetés is mutatja. A találkozóra végül 2024. július 5-én került sor a Kremlben, ahol Putyin rögtön azzal indított, hogy Orbánt az EU képviselőjeként mutatta be.
A találkozó előtti telefonhívás során Lavrovnak is volt egy kérése Szijjártóhoz, ami így hangzott:
- Lavrov: Nézze, azért is szerettem volna felhívni önt, hogy érdeklődjek az Európai Unióval kötött kompromisszumról, amely az Ukrajna csatlakozási tárgyalásainak megkezdéséről szól. Ugyanis olyan hírek érkeztek, hogy ebben döntő szerepet játszott a nemzeti kisebbségek nyelvének kérdése.
- Szijjártó: Így van. Valóban így történt.
- Lavrov: Próbáljuk megszerezni a pontos dokumentumot, de…
- Szijjártó: Elküldöm önnek. Nem probléma. […]
- Lavrov: Oké, Péter, ha elküldené nekem a dokumentumot, nagyon hálás lennék érte.
- Szijjártó: Azonnal megteszem. Elküldöm a moszkvai nagykövetségemnek, a nagykövetem továbbítja a kabinetfőnökének, és akkor az ön rendelkezésére áll majd.
A beszélgetésből nem derült ki egyértelműen, hogy Lavrov pontosan milyen dokumentumot is akart Szijjártótól. A magyar Külgazdasági és Külügyminisztérium nem válaszolt a hangfelvételt közlő nemzetközi újságírói konzorcium kérdéseire. Egy magas rangú EU-s tisztviselő „99 százalékos bizonyossággal” állította, hogy a dokumentum, amelyet Szijjártó elküldeni ígért Lavrovnak, egy tárgyalási keret volt, amely addigra már nyilvánosan is elérhető volt az unió felületein. „Egyáltalán nem értem, Lavrov miért játszotta ezt a játékot vele. Ez a keret egy nyilvános dokumentum” – mondta. Egy nyugati hírszerzési vezető szerint lehetséges, hogy Lavrov egyszerűen csak tesztelte, meddig hajlandó elmenni Szijjártó, hogy információkat szolgáltasson Oroszországnak. „Ez szinte olyan, mint egy lojalitási teszt, amellyel megítélik, hogy egy informátor hajlandó-e követni a parancsokat vagy teljesíteni a feladatokat” – mondta a tisztviselő.
A cikk beszámolt egy 2025. augusztus 16-i telefonhívásról is. Ez a beszélgetés elsősorban a nem sokkal korábban lezajlott alaszkai amerikai-orosz csúcstalálkozóra összpontosított. Szijjártó megpróbált több kulisszatitkot is megtudni Donald Trump és Vlagyimir Putyin találkozójáról. Szijjártót különösen az érdekelte, hogy miért maradt el a két elnök közös ebédje, és miért távozott sietve az orosz elnök Anchorage-ból, alig három órányi kétoldalú tárgyalás után. Vajon ez „nem a kettejük közötti rossz hangulat vagy csalódás jele volt?” – kérdezte Szijjártó, mire Lavrov biztosította arról, hogy a közös ebédet valójában „soha nem mondták le”. „Ez az ebéd nem is olyan dolog, amit igazán szeretnénk, ismerve az amerikai gasztronómiát” – jegyezte meg az orosz külügyminiszter.
Szijjártó megkérdezte, hogy történt-e valamilyen előrelépés az amerikaiakkal való gazdasági együttműködés és a kereskedelmi kapcsolatok újraindítása terén, de Lavrov erre röviden csak annyit mondott, hogy erről nem esett szó. További kérdésre Lavrov azt mondta, hogy újabb szankciókról sem esett szó a tárgyaláson. „Nagyon baráti beszélgetés volt sok mindenről, beleértve néhány teljesen személyes ügyet is, amelyeknek semmi köze a politikához. De Ukrajnáról egyértelműen elmagyaráztuk, és szerintem Trump megértette a lényeget, amikor a Fox Newsnak adott interjújában kijelentette, hogy a tartós, hosszú távú béke sokkal jobb, mint a tűzszünet” – mondta Lavrov.
A cikk állításaival kapcsolatban kérdéseket küldtünk a Külgazdasági és Külügyminisztériumnak. Szijjártó Péter a hangfelvételek megjelenését „szokatlanul durva és nyílt titkosszolgálati beavatkozás”-nak nevezte, a reakciójáról itt írtunk.
