Részben egy hat vezetőből, köztük Magyar Péterből álló blokk miatt húzódott el a csütörtökön indult brüsszeli uniós csúcstalálkozó programja az Euronews és a Politico alapján. A két oldal szerint a Visegrádi Négyek – Csehország, Lengyelország, Magyarország, Szlovákia – vezetői Giorgia Meloni olasz és Kiriákosz Micotákisz görög kormányfővel együtt akarták, hogy halasszák a szén-dioxid kibocsátását „forintosító” rendszer, az ETS kiterjesztését. Az Euronews alapvetően az uniós költségvetés körüli vitáknak tudta be, hogy törölték az első napra tervezett sajtótájékoztatót, miközben az ETS is lefoglalta a tagállami vezetők segítőit, míg a Politico utóbbit okolta.
Az ETS-ben a szennyező fizet elv alapján kell a kibocsátás után egységeket venni. Ezeket el lehet adni és meg lehet venni, az egységek árát pedig a kereslet és a kínálat határozza meg. Így megéri kevesebb szén-dioxidot kibocsátani és ilyen célra pénzt befektetni, a tagállami kormányok pedig visszaforgatják a rendszerből nyert bevételeket emissziócsökkentő fejlesztésekbe.
Az ETS-t 2028-ban terjesztenék ki a lakóépületekre és közúti járművekre, de ezt az egybehangzó sajtóértesülések szerint a hat vezető igyekezett késleltetni. Az ETS Andrej Babiš cseh kormányfő rendszeres vesszőparipája, a Visegrádi Négyek júniusi gödöllői csúcstalálkozóján is nekiesett, amikor újraindult a V4-ek szorosabb együttműködése az új magyar kormány megalakulása után, péntek reggel a csúcs második napjára menet is kinyomtatott grafikonnal magyarázott róla az újságíróknak. A lengyel TVP World szerint a V4-ek a szerdai találkozójukon egyeztek meg az ETS kiterjesztése elleni közös fellépésről.
Tavaly már kialkudta a tagállami miniszterek Tanácsa a másik jogalkotóval, az Európai Parlamenttel (EP-vel), hogy halasztanak egy évet, de úgy tűnik, a csütörtöki csúcson messze nem mindenki volt a híve annak, hogy évente ismételjék a továbbgörgetést. A Politico szerint három órán át ment a vita. Az Euronews egyik forrása arról beszélt, hogy szerinte a halasztást soha nem fogják egyhangúlag támogatni. (Az állam- és kormányfők ülésének végkövetkeztetéseit vagy mindenki nevében adják ki, ha mindenki a szöveg mögé áll, vagy bizonyos részeket akár szűkebb körben.) Az oldal forrása azt fejtegette, hogy eleve azért nem a miniszterek jogszabályokról döntő testületében próbálkoztak, mert ott nem tudnak beakasztani – alapesetben a már elfogadott jogszabály módosításához minősített többség kellene, mint a tavalyi halasztásnál, ehhez hatan bőven nincsenek elegen.
Nem csak ez, hanem a fő téma, a 2028-ban induló többéves költségvetés is elnyújthatta az eleve szokatlanul hosszúra, kétnaposra tervezett ülés első napját. Már a kezdés előtt arról írt több lap, köztük az EUrologus, hogy novemberre külön csúcstalálkozó várható a büdzsé miatt, amelyről a tervek szerint az idei utolsó, decemberi találkozón meg akarnak egyezni. A csütörtökön érkező állam- és kormányfők egy része szkeptikusan nyilatkozott a nem hivatalos határidőről, például Magyar Péter szerint „a körülmények nem lesznek adottak” a decemberi alkuhoz a novemberi spanyol választás miatt.
A Politicónak megerősítették, hogy november végén újabb csúcs jön (az eleve tervezett informális találkozójukon felül), ennek egyelőre nincs nyoma a hivatalos eseménynaptárban. Ott újabb, módosított javaslatot mutat be a költségvetésre az állam- és kormányfők testületét elnöklő António Costa. A büdzsé sarokszámairól egyhangúlag kell megegyezniük, és az Európai Parlament (EP) beleegyezésére is szükség van. A költségvetésnél alapvetően a nettó befizetők, a „takarékos hatok” állnak szemben a nettó haszonélvezők 17 vezetőjéből – köztük Magyar Péterből – álló Kohézió Barátaival. A takarékos hatok csütörtöki egyeztetéséhez Bart de Wever, Belgium miniszterelnöke is csatlakozott.
Estére egy sajtótájékoztatót terveztek Costával és Ursula von der Leyen európai bizottsági elnökkel. Ezt a tárgyalások elhúzódása miatt először halasztották, majd törölték, ami nem példátlan a kétnapos csúcsok első napján.
Az ülésnap vége után, éjjel megjelent a versenyképességről, bővítésről és reformokról, valamint a költségvetésről szóló rész. Az ETS2-t is megemlítették: felszólították az Európai Bizottságot, hogy aktualizálja a rendszer hatásának értékelését, és szerintük „sürgősen biztosítani kell a jól működő, átlátható és kiszámítható szén-dioxid-piacot”. Csökkenteni kell a kibocsátási egységek árának ingadozását, valamint mérsékelni kell ennek a hatását a villamos energia árára.
Arra is felkérték az Európai Bizottságot, hogy „szükség esetén vizsgáljon meg és terjesszen elő további” intézkedéseket, hogy rövid távon, „a tagállamok sajátos körülményeit” figyelembe véve kezeljék az energiaárak emelkedését.
A költségvetésnél annyit mondtak ki, hogy ha 2026 végéig megállapodnának, maradna idő a kapcsolódó jogszabályok elfogadásához, hogy 2028-tól zavartalanul folytatódhassanak a kifizetések.
A bővítésről többek között azt hangsúlyozták, hogy a folyamat érdemeken alapul, és minden tagjelölt az egyéni eredményei alapján halad előre. Üdvözölték, hogy Montenegróval már elkezdték megszövegezni a csatlakozási szerződést.
Az Európai Bizottság a múlt héten mutatott be egy javaslatcsomagot, amellyel nem csak a leendő, hanem a mostani tagokat is felkészítené a bővítésre. A testület többek között megvizsgálná azt, milyen területeken térhetnek át az egyhangú többségről a minősítettre. (Előbbinél egyetlen kormány is vétózhat, utóbbinál lakosságszámtól függően legalább négy kell egy blokkoló kisebbséghez.) Az áttéréshez egyhangúlag kell dönteniük. Az állam- és kormányfők a következtetésekben felszólították a miniszterek testületét, „vizsgáljon meg minden területet, és e vizsgálat alapján folytassa a munkát”.
Miről volt szó?
Az ülésen először azzal a 2027-ig tartó jogalkotási ütemtervvel foglalkoztak, amellyel teljesebbé tennék a közös piacot. (Ezt annak az uniós csúcsnak a margóján fogadták el a miniszteri Tanács soros elnöksége és az EP nevében, amelyre ugyan Orbán Viktor is hivatalos volt, de a választási veresége után az átadás-átvételre hivatkozva nem ment el rá, miközben Ursula von der Leyen kérdőre akarta vonni Szijjártó Péter kiszivárgott orosz telefonbeszélgetései miatt.)
Utána tértek át a Donald Trump iráni háborúja után megugrott árú energiára, majd a kereskedelemre – kimondatlanul is Kína túlsúlyára. Az Európai Bizottság a múlt héten kötött politikai megállapodást a kínai kormánnyal, hogy kezeljék az egyre kevésbé kiegyensúlyozott kereskedelmet egymással. A Bloomberg úgy értesült, hogy egy olyan elrettentő eszköz előkészítését kérték, amellyel akár teljesen kizárhatják a kínaiakat az uniós piacról. A javaslatot év végéig tenné le az asztalra az Európai Bizottság, és jövőre tárgyalnának a betárazásáról, de csak szélsőséges esetben vetnék be. A lap szerint már el is kezdték vizsgálni, kiterjeszthetnek-e más ágazatokra (például a vegyiparra vagy a gépgyártásra) hasonló korlátozást, mint amilyenről a múlt héten állapodtak meg a hibrid autóknál. A következtetésekből éjjel kiadott rész nem említi Kínát, de a legutóbbi csúcs végén kiadott dokumentumban sem nevezték meg.
A csütörtöki ülésnap végére hagyták az uniós bővítés és a belső reformok vitáját.
Késő délután Volodimir Zelenszkij is megérkezett a csúcstalálkozó helyszínére, ahol több kétoldalú találkozón vett részt. Magyar Péterrel pénteken reggel találkoznak. Aznap folytatódik a csúcs is, az első téma Ukrajna lesz Zelenszkij meghallgatásával.
