Részben Magyar Péterék miatt elhúzódott az EU-csúcs, töröltek egy sajtótájékoztatót, plusz ülés jön novemberben

Részben egy hat vezetőből, köztük Magyar Péterből álló blokk miatt húzódott el a csütörtökön indult brüsszeli uniós csúcstalálkozó programja az Euronews és a Politico alapján. A két oldal szerint a Visegrádi Négyek – Csehország, Lengyelország, Magyarország, Szlovákia – vezetői Giorgia Meloni olasz és Kiriákosz Micotákisz görög kormányfővel együtt akarták, hogy halasszák a szén-dioxid kibocsátását „forintosító” rendszer, az ETS kiterjesztését. Az Euronews alapvetően az uniós költségvetés körüli vitáknak tudta be, hogy törölték az első napra tervezett sajtótájékoztatót, miközben az ETS is lefoglalta a tagállami vezetők segítőit, míg a Politico utóbbit okolta.

Az ETS-ben a szennyező fizet elv alapján kell a kibocsátás után egységeket venni. Ezeket el lehet adni és meg lehet venni, az egységek árát pedig a kereslet és a kínálat határozza meg. Így megéri kevesebb szén-dioxidot kibocsátani és ilyen célra pénzt befektetni, a tagállami kormányok pedig visszaforgatják a rendszerből nyert bevételeket emisszió-csökkentő fejlesztésekbe.

Az ETS-t 2028-ban terjesztenék ki a lakóépületekre és közúti járművekre, de ezt az egybehangzó sajtóértesülések szerint a hat vezető igyekezett késleltetni. Az ETS Andrej Babiš cseh kormányfő rendszeres vesszőparipája, a Visegrádi Négyek júniusi gödöllői csúcstalálkozóján is nekiesett, amikor újraindult a V4-ek szorosabb együttműködése az új magyar kormány megalakulása után. A lengyel TVP World szerint a V4-ek a szerdai találkozójukon egyeztek meg az ETS kiterjesztése elleni közös fellépésről.

Tavaly már kialkudta a tagállami miniszterek Tanácsa a másik jogalkotóval, az Európai Parlamenttel (EP-vel), hogy halasztanak egy évet, de úgy tűnik, a csütörtöki csúcson messze nem mindenki volt a híve annak, hogy évente ismételjék a továbbgörgetést. A Politico szerint három órán át ment a vita. Az Euronews egyik forrása arról beszélt, hogy szerinte a halasztást soha nem fogják egyhangúlag támogatni. (Az állam- és kormányfők végkövetkeztetéseit vagy mindenki nevében adják ki, ha mindenki a szöveg mögé áll, vagy bizonyos részeket akár szűkebb körben.) Az oldal forrása azt fejtegette, hogy eleve azért nem a miniszterek jogszabályokról döntő testületében próbálkoztak, mert ott nem tudnak beakasztani – alapesetben a már elfogadott jogszabály módosításához minősített többség kellene, mint a tavalyi halasztásnál, ehhez hatan bőven nincsenek elegen.

Nem csak ez, hanem a fő téma, a 2028-ban induló többéves költségvetés is elnyújthatta az eleve szokatlanul hosszúra, kétnaposra tervezett ülés első napját. Már a kezdés előtt arról írt több lap, köztük az EUrologus, hogy novemberre külön csúcstalálkozó várható a büdzsé miatt, amelyről a tervek szerint az idei utolsó, decemberi találkozón meg akarnak egyezni. A csütörtökön érkező állam- és kormányfők egy része szkeptikusan nyilatkozott a nem hivatalos határidőről, például Magyar Péter szerint „a körülmények nem lesznek adottak” a decemberi alkuhoz a novemberi spanyol választás miatt. A Politicónak megerősítették, hogy november végén újabb csúcs jön (az eleve tervezett informális találkozójukon felül), ennek egyelőre nincs nyoma a hivatalos eseménynaptárban.

Az estére tervezett sajtótájékoztatót először halasztották, majd törölték, ami nem szokatlan kétnapos csúcsok első napján. A végkövetkeztetésekből sem adtak ki lezárt részletet – ez sem példa nélküli, de általában nyilvánosságra szokták hozni, ha egy-egy nagyobb témában már teljesen megegyeztek. A szöveg túlnyomó részét már előkészítő szinten véglegesítik, mielőtt az állam- és kormányfők elsimítják az utolsó részleteket.

Miről volt még szó?

Az ülésen először azzal a 2027-ig tartó jogalkotási ütemtervvel foglalkoztak, amellyel teljesebbé tennék a közös piacot. (Ezt annak az uniós csúcsnak a margóján fogadták el a miniszteri Tanács soros elnöksége és az EP nevében, amelyre ugyan Orbán Viktor is hivatalos volt, de a választási veresége után az átadás-átvételre hivatkozva nem ment el rá, miközben Ursula von der Leyen kérdőre akarta vonni Szijjártó Péter kiszivárgott orosz telefonbeszélgetései miatt.)

Utána tértek át a Donald Trump iráni háborúja után megugrott árú energiára, majd a kereskedelemre – kimondatlanul is Kína túlsúlyára. Az Európai Bizottság a múlt héten kötött politikai megállapodást a kínai kormánnyal, hogy kezeljék az egyre kevésbé kiegyensúlyozott kereskedelmet egymással. A Bloomberg úgy értesült, hogy egy olyan elrettentő eszköz előkészítését kérték, amellyel akár teljesen kizárhatják a kínaiakat az uniós piacról. A javaslatot év végéig tenné le az asztalra az Európai Bizottság, és jövőre tárgyalnának a betárazásáról, de csak szélsőséges esetben vetnék be. A lap szerint már el is kezdték vizsgálni, kiterjeszthetnek-e más ágazatokra (például a vegyiparra vagy a gépgyártásra) hasonló korlátozást, mint amilyenről a múlt héten állapodtak meg a hibrid autóknál.

A csütörtöki ülésnap végére hagyták az uniós bővítés és a belső reformok vitáját.

Késő délután Volodimir Zelenszkij is megérkezett a csúcstalákozó helyszínére, ahol több kétoldalú találkozón vett részt. Magyar Péterrel pénteken reggel találkoznak. Aznap folytatódik a csúcs is, az első téma Ukrajna lesz Zelenszkij meghallgatásával.