Magyar Péter: Jelenlegi formájában nem elfogadható az uniós költségvetési javaslat

Jelenlegi formájában nem elfogadható az uniós költségvetési javaslat – jelentette ki a csütörtökön induló brüsszeli uniós csúcstalálkozóra érkezve Magyar Péter. A miniszterelnök előtte a Kohézió Barátai nevű csoport 16 másik tagjával egyeztetett az EU következő, 2028-ban induló hétéves büdzséjéről.

Ahogy arról az előzetesünkben írtunk, az állam- és kormányfők az eredeti tervek szerint év végéig szeretnének megegyezni az EU következő, 2028-ban induló hétéves költségvetéséről.

A miniszterek testületének soros ír elnöksége nyolc százalékot faragna az Európai Bizottság eredeti javaslatán, de kíméletesebb lenne a hagyományos felzárkóztatási (kohéziós) és mezőgazdasági kiadásokkal.

A költségvetésnél alapvetően a nettó befizetők, a „takarékos hatok” állnak szemben a nettó haszonélvezők 17 vezetőjéből – köztük Magyar Péterből – álló Kohézió Barátaival.

Magyar Péter szerint az utóbbi csoportban

egyetértettek, hogy „jelenlegi formájában nem elfogadható” az uniós költségvetési javaslat. Ugyan az ír elnökség nem vágta meg a Magyarországnak fontos felzárkóztatási és mezőgazdasági politikát, de jóval több befizetést várnak el többek között Magyarországtól,

és szeretne még több pénzt az agráriumra, ebbe beleértené a vízügyet is.

Magyar Péter üdvözölte, hogy a tagállami miniszterek néhány napja 4,2 milliárd euró felszabadításáról döntöttek a mostani költségvetésből, bár Magyarország az Orbán-kormány alatt a feltételességi eljárás közben kétmilliárd eurót elveszített, ebből is szeretne visszakapni.

„Több pénz kell nekünk” – foglalta össze röviden a csütörtöki ülésre érkezve az álláspontját Andrej Babiš cseh miniszterelnök. Magyar Péter a csúcstalálkozó előtt Babišsal és a lengyel, valamint a szlovák kollégáival is egyeztetett a Visegrádi Négyekben.

Gitanas Nausėda litván elnök üdvözölte az ír javaslatot, amelyet jól kiegyensúlyozottnak nevezett. Hangsúlyozta, hogy megőrizték a felzárkóztatási és a mezőgazdasági támogatásokat, bár elégedetlen egyéb csökkentésekkel. Rumen Radev bolgár miniszterelnök is örült, hogy a javaslat megőrizné a felzárkóztatási és mezőgazdasági politikát.

A takarékos hatok közé tartozó Rob Jetten holland miniszterelnök az ülésre érkezve közölte, hogy nem megfelelő az ír ajánlat, csökkenteni és modernizálni kell a költségvetést.

Ulf Kristersson svéd kormányfő teljesen elfogadhatatlannak nevezte az ajánlatot, mert messze túl nagy és költséges.

A 27 vezetőnek egyhangúlag kell megegyeznie a sarokszámokról, és az Európai Parlament (EP) beleegyezésére is szükségük van. A legutóbbi uniós csúcson közösen kimondták, hogy év végére szeretnének megegyezni. Több lap, köztük a Politico szerint ezt a mostani végkövetkeztetésekben – részben a viták, részben a novemberi előrehozott spanyol választás miatt – felvizezhetik. Mindenesetre Kristen Michal észt miniszterelnök a csütörtöki ülésre érkezve bízott abban, hogy decemberben meg tudnak állapodni, ír kollégája, Micheál Martin is úgy látta, hogy ez lehetséges, de a svéd Ulf Kristersson nem volt ebben biztos. „Nem sietünk” – jelentette ki.

Magyar Péter szerint a spanyol és akár a svéd kormány várható hiánya miatt „a körülmények nem lesznek adottak”, hogy decemberben megegyezzenek.

„Nekünk fontosabb a tartalom, hiszen a következő hét évre meghatározza a magyar költségvetési helyzetet és a fejlesztési lehetőségeket.”

Szerinte

több miniszterelnök azt mondta, hogy kész akár a vétóra is, „mi is ebbe a csoportba tartozunk”, és abban állapodtak meg, hogy egységesek maradtak.

A mostani csúcson az eddigi miniszteri szintről a legfelsőre, az állam- és kormányfők asztalára kerül át a tervezet, és innentől már nem a soros elnökség, hanem az Európai Tanácsot vezető António Costa vezeti a tárgyalásokat.

Magyar bízott benne, hogy új fejezetet kezd a találkozója Zelenszkijjel

Magyar Péter a költségvetés mellett migrációt emelte ki a csúcstalálkozó témái közül. „Továbbra is azt látjuk, hogy a magyar pozícióhoz közelít a mainstream.” Fontosnak tartotta, hogy bekerült a szövegbe az „instrumentalizáció”, azaz amikor például EU-n kívüli államok vagy bűnszervezetek eszközként használják a migrációt. A magyar miniszterelnök szerint ez a napi egymillió eurós büntetés feloldásához is fontos. Megerősítette, hogy másnap külön találkozón foglalkoznak a migrációval.

Magyar Péter kiemelte, hogy a kétnaposra tervezett csúcstalálkozó margóján pénteken Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel is találkozik röviden. „Végigvesszük, hogy hova jutottunk el pár hónap alatt” az új magyar és az ukrán kormány kisebbségvédelmi megállapodásával.

Ahogy arról az előzetesünkben is írtunk, a csúcstalálkozón várhatóan üdvözlik, hogy a héten négy jelölttel haladtak. A kisebbségi oktatásról szóló törvény kijevi megszavazása után Ukrajnával és Moldovával két új klaszterről nyitották meg a tárgyalásokat a hatból. Micheál Martin ír miniszterelnök szerint ideje, hogy azt a kettőt is megnyissák, amelyekhez még nem nyúltak (szeptemberben a magyar kormány blokkolta, hogy mind a négyről elkezdjenek tárgyalni).

Albániával a héten egy, a 2008 óta tagjelölt Montenegróval pedig három fejezetet zártak le. Utóbbival már jövőre lezárhatják a tárgyalásokat António Costa, az Európai Tanács elnökének meghívója szerint.

Ukrajna csatlakozásánál nincs céldátum, amellyel Magyar egyetértene, és szerinte nem is kell ilyen, hiszen van olyan balkáni ország, amely 15 év után nem sokkal van közelebb a csatlakozáshoz, mint az elején. „Mi az érdemalapú csatlakozási tárgyalásokban hiszünk”, és szerinte Európában is egyre többen vannak így. “Nem hiszünk a gyengébb vagy erősebb”, ideiglenes tagságokban, csak a valódiban, de ez 15-20 évig is eltarthat, vagy Törökország példája alapján akár évtizedekig. Ukrajna azért kezdhette meg a csatlakozási tárgyalásokat, mert az Orbán-kormány jóváhagyta”, de ez „önmagában semmit nem jelent”, miközben „nekünk szerintem jól jön”, sikerült erősíteni a kárpátaljai magyarok jogait például oktatási területen, amit történelmi sikernek tartott. Garanciát “kértünk, és úgy tűnik, hogy kaptunk az ukránoktól, persze a puding próbája az evés, és meglátjuk, hogyan hajtják végre ezeket a jogszabályokat”. (A kisebbségi jogok köztes mérföldkőként bekerültek az első fejezetcsoportba, a több mint harminc tárgyalási fejezetet, amelyeket hat klaszterbe rendeztek, csak egyhangúlag nyithatják meg és zárhatják le.) Bízott abban, hogy a pénteki kétoldalú egyeztetéssel új fejezet nyílik, majd Beregszászon is találkozhatnak, és ott átadhatnak egy magyar pénzből felújított intézményt.

Miről tárgyalnak még az EU-csúcson?

A csúcstalálkozó meghívója szerint főleg gazdasági kérdésekkel foglalkoznak. Például rövid távon abban mutatnának utat a javaslattevő-végrehajtó Európai Bizottságnak abban is, hogy célzott intézkedésekkel enyhítsék a magas energiaárak hatását, és tovább csökkentenék az EU függését a fosszilis tüzelőanyagoktól, miután Donald Trump Irán elleni háborúja már több mint 100 milliárd euróval dobta meg az uniós energetikai kiadásokat.

Az Európai Bizottságot meghallgatják a „folyamatban lévő létfontosságú munkáról”, hogy csökkentsék az európai ipart befolyásoló „világszintű makrogazdasági egyensúlytalanságokat”, és további irányt mutassanak ebben. Itt kimondatlanul is Kínáról van szó, amellyel napi egymilliárd euró fölé nőtt a kereskedelmi hiány. Az Európai Bizottság a múlt héten kötött politikai alkut a kínai kormánnyal többek között a hibridautók kivitelének csökkentéséről.

Az orosz hibrid támadásokról is egyeztetnek az olyan esetek után, mint amikor augusztusban a gyanú szerint egy belarusz és egy orosz állampolgár próbált repülőt robbantani Lipcsében. Kristen Michal észt miniszterelnök a csütörtöki ülésre érkezve megismételte a korábbi javaslatukat, hogy nem szabadna vízumot adni az oroszoknak.

Néhány napja bolgár felségvizeken csapódtak drónok Ukrajnához köthető hajókba. „Megvannak a feltételezéseink”, közölte Rumen Radev bolgár miniszterelnök, és ezeket az orosz nagykövetnek is kifejtették, akit berendeltek, mert „nem hisszük, hogy Ukrajna támadni fogja a saját hajóit és a legénységét”. Ebben semmi logika se lenne, a támadások Oroszországnak kedvezőek, de nincsenek szilárd bizonyítékaik, hogy orosz drónokról lett volna szó. Hiába kutatták át a kettőből az egyetlen felszínen maradt hajót, egyelőre semmit sem találtak, ezért bevontatják, és teljesen megvizsgálják.