Megfelezik a kínai hibrid autók EU-importját, most lesz igazán fontos a szegedi BYD-gyár

Egy mindkét fél számára fájdalmas kereskedelmi háború elkerülésének első lépése lehet az a megállapodás, amelyet az EU és Kína kötött, és amelynek legfőbb eleme a kínai hibrid autók exportjának átmeneti korlátozása.

Előzmények: az Európai Unió országai összesítve naponta már egymilliárd eurós kereskedelmi hiányt halmoznak fel Kínával szemben, ennyivel több az uniós import értéke, mint a Kínába irányuló export.

• Több iparágban, de különösen az autóiparban nagyon felgyorsult a kínai import térnyerése, a leginkább érintett országok a dömpinget – vitatható érveléssel – a kínai állami segítség miatt egyenlőtlen feltételnek, azaz tisztességtelennek tartják.
• Az EU 2024-ben vámot vetett ki a kínai (tisztán) elektromos hajtású autókra, de a kínai gyártók villámgyorsan reagáltak, és a hibrid és tölthető (plug-in) hibrid modellekkel kezdték elárasztani az európai piacokat. Idén augusztusban az összes Európában eladott hibrid autónak már a negyede kínai volt.
• A kínai gyártóknak időközben fontossá vált az európai értékesítés, mert ezzel ellensúlyozni tudják a hazai piaci kereslet megtorpanása miatti kedvezőtlen hatásokat.
• Maroš Šefčovič uniós kereskedelmi biztos többhetes előkészítés után úgy érkezett Pekingbe a múlt héten, hogy Németország és Franciaország nem sokkal előtte arra kérte az uniót, sokkal keményebben lépjen fel a kereskedelmi egyenleg helyreállítása érdekében.
• A német–francia javaslat egy olyan eszközt adna az Európai Bizottság kezébe, amellyel azonnal be lehetne tiltani mindenféle kínai exportot, amely a helyi ipar leépülésével fenyeget. Egy ilyen egyoldalú lépés nyílt konfliktust eredményezne.

Számokban: a megállapodás szerint decembertől kezdve évente legfeljebb 350 ezer Kínában gyártott hibrid autót lehet majd behozni az Európai Unióba, és a kvóta a következő négy évben évente 6 százalékkal nő.

• Idén becslések szerint összesen 800 ezer kínai hibrid autó érkezhet az EU-ba, vagyis jövőre ez a szám kevesebb mint a felére csökkenhet.

Felülnézet: a felek a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) szabályaihoz tartják magukat, és ezek szerint az EU minden importőr országra kvótát szab majd ki, de ezek egyike sem lehet nagyobb, mint Kínáé.

• Mivel azonban a gyakorlatban a többi ország messze 350 ezernél kevesebb autót exportál az EU-ba, a kvóták számukra nem jelentenek majd valós korlátozást, ez csak Kínára lesz igaz.
• Kína formálisan lényegében abba egyezett bele most, hogy ha az EU kiszabja a 350 ezres kvótát, akkor nem fog ellenlépéseket tenni, azaz emiatt nem indul el egy nyílt kereskedelmi háború.
• A WTO-keretek formális betartása azért is fontos, hogy a felek jelezzék, a létező nemzetközi megállapodásokon belül kötnek egyezséget, azokat nem rúgják fel egyoldalúan (mint például az Egyesült Államok teszi Donald Trump alatt).
• A megállapodást az uniós tagállamoknak is el kell majd fogadniuk, hogy életbe léphessen.

Alulnézet: a kínai 350 ezres kvótába nem tartoznak bele a kínai gyártók által nem Kínában készített hibrid autók, azoknak az adott gyártó országra vonatkozó kvótákba kell beleférniük.

• Természetesen nincs kereskedelmi korlátozás az EU-n belüli gyártásra, így a szegedi BYD-gyár termékeire sem, ami egyébként a friss hírek szerint idén már tényleg termelni kezdhet. A kvótarendszer valószínűleg jelentősen növeli a gyár jelentőségét a BYD számára.

Tágabb kontextus: a megállapodás szerint január 1-jétől Kína 4 milliárd euróval csökkent bizonyos uniós árukra kivetett vámokat, illetve megvizsgálja, hogy több szektorra kiterjeszti-e a ritkaföldfémek európai exportjára vonatkozó engedélyek kiadását.

• Az EU az értékelések szerint azért érhette el a megállapodást, mert Kína hosszabb távon gondolkodva el akarja kerülni a német–francia hátterű azonnali kereskedelmi háborút, és autóiparának a közeljövőben szüksége van az európai piacra, még ha csak korlátozott mértékben tud is értékesíteni rajta.
• Az EU érvelése az volt, hogy hosszabb távon is a kínai autók felvevőpiaca akar maradni, de ez csak akkor teljesülhet, ha rövid távon nem dönti be a piacait és saját gyártóit a kínai dömping.
• Az unió csak első lépésnek tekinti a megállapodást, annál is inkább, mert a kereskedelmi deficit problémáját ezzel még egyáltalán nem oldották meg.
• Kína teljes (azaz nem csak hibrid) EU-ba irányuló autóipari exportja 2025-ben összesen 15,1 milliárd eurót tett ki, ami töredéke az évi 360 milliárd euróra duzzadt kereskedelmi deficitnek. (Igaz, az előbbi idén minden bizonnyal érdemben nagyobb lesz a tavalyi 15 milliárdnál.)
• Az EU hasonló megállapodást szeretne elérni például a vegyiparban és a műanyagiparban is.