FT: A magyar kormány a négy blokkolt ukrán EU-csatlakozási klaszterből kettő megnyitásánál engedhet jelképes lépést

Két EU-csatlakozási fejezetcsoportnál engedhet egy eddig blokkolt „eljárási, de jelképes” lépést a magyar kormány a héten, írta hétfőn a Financial Times (FT).

A tagjelölteknek a csatlakozási folyamatban át kell venniük az uniós joganyagot, amelyet több mint harminc fejezetre osztanak és hat csoportba („klaszterbe”) rendeznek. A fejezetek megnyitásához és lezárásához is a tagállami kormányok egyhangú támogatása kell. Utóbbihoz óriási mennyiségű jogszabályt kell átvenni és biztosítani a betartatásukat.

Az előző magyar kormány 2022-ben, az orosz invázió kezdete után még kifejezetten sürgette, hogy megkezdjék a tárgyalásokat Ukrajnával, majd húzódozott és blokkolt. Ukrajnát 2023-ban tagjelöltté nyilvánították, amiről a csatlakozási folyamat fontos lépéseihez hasonlóan egyhangúlag döntöttek (attól függetlenül, Orbán Viktor épp mikor kávézott vagy ment mosdóba), majd az Orbán-kormány az EU tárgyalási keretébe is beleegyezett. Ezután blokkolta az első fejezetcsoport megnyitását, bár arra már az Európai Bizottság értékelése alapján készen állt Ukrajna.

Az első csoportot idén júniusban nyitották meg, miután az ukrán és az új magyar kormány megállapodott a kárpátaljai magyarok jogainak védelméről, ezt köztes mérföldkőként betették az első klaszterbe is. A második fejezetcsoportról júliusban kezdtek tárgyalni.

Ukrajna és egyes tagállamok kormányai nem csak az első, hanem az összes fejezetcsoportot kinyitották volna. Magyar Péter az állam- és kormányfők júniusi ülése után közölte: némi „adok-kapok” után kivetette azt, hogy „amint lehet”, az első után a többi klasztert is megnyissák.

A maradék négy megnyitását szeptemberben blokkolta a magyar kormány, majd hiába próbálkoztak négyből csak kettőnél, azoknál sem hagyta a szükséges levelek kiküldését. Utóbbit engedné át az FT szerint a héten a magyar kormány. (A cikk nem írta le pontosan, miről szólna a levél, csak „lehetséges megnyitásról” írt, de Szerbiának 2024 decemberében küldtek levelet arról, hogy készüljön a saját álláspontjával a versenyképességi klaszter tárgyalására. Ennek ellenére azt máig nem nyitották meg, vagyis ez nem feltétlenül jelenti magának a klaszternek a megnyitását is.)

Ahogy arról korábban írtunk, a kisebbségi megállapodás körüli viták állhatnak a blokkolás hátterében. Orbán Anita külügyminiszter néhány nappal ezelőtt jelentette be Facebookon, hogy az ukrán parlament elé kerül a törvényjavaslat a nemzeti kisebbségek oktatási jogairól. „Örülünk, hogy néhány hónap alatt több és valódi eredményt értünk el a kárpátaljai magyar kisebbség jogainak megerősítése kapcsán, mint az Orbán-kormány 10 év alatt”, írta posztjában, Magyar Péter is üdvözölte a lépést. Az FT kifejezetten ennek a megszavazásával hozta kapcsolatba a magyar lépést.

Orbán Anita szerint azokat a „félreértéseket” is sikerült tisztázni, amelyek abból alakultak ki, hogy a magyar kormány kimaradt az eredetileg Kárpáti Nyolcakra keresztelt ukrán kezdeményezésből. (Az eset miatt az ukrán külügyminiszter kritizálta a magyar kormányt, mire Magyar odakommentelt a posztja alá: „elfogadhatatlan olyat állítani, hogy egy szuverén ország tagja egy nemzetközi együttműködésnek (a Kárpáti Nyolcaknak) az érintett ország előzetes megkérdezése vagy beleegyezése nélkül”.)

Orbán Balázs fideszes európai parlamenti (EP-)képviselő az FT cikkéről azt közölte Facebookon: még nem látja, hogy megoldották volna a kárpátaljai magyar kisebbség jogainak ügyét, mert az ukránok csak törvényalkotást ígérnek. „Az alapvető problémák továbbra is fennállnak. Ukrajna csatlakozása komoly biztonsági kockázatokat hordoz, óriási gazdasági és költségvetési következményekkel járhat, és alapjaiban rendezheti át az Európai Unión belüli erőviszonyokat” – tette hozzá.

Miközben Ukrajnával még a fejezetek többségét meg sem nyitották, a tagjelöltek közül egyedül Montenegróval kezdték meg a csatlakozási szerződés megszövegezését. A balkáni országból 2008-ban nyújtották be a tagsági kérelmüket, Ursula von der Leyen bizottsági elnök szerint várhatóan 2028-ban léphetnek be, miután már nem csak megnyitották mind a 33 fejezetet, de 18-at le is zártak.

Az Európai Bizottság várhatóan kedden mutatja be az előcsatlakozási politikája felülvizsgálatát, és október végén adja ki a csatlakozási országjelentéseit.