Kiderült a Kárpáti Nyolcakról, hogy csak Hetek, majd az ukránok megismerhették a magyar kommentdiplomáciát

Egy több országot összefogó ukrán ötlet, egy határ menti tározóról szóló szándéknyilatkozat, Magyar Péter és Hernádi Zsolt éjszakai sms-ei és az ukrán külügyminiszter posztja alá érkezett miniszterelnöki komment is része az elmúlt napokban gyorsan eszkalálódó diplomáciai adok-kapoknak Ukrajna és Magyarország között.

Az egész háttere még nem teljesen világos, de a középpontban Volodimir Zelenszkij regionális kezdeményezése áll, amiről az ukrán elnök azt állította, hogy Magyarország is tagja, de hétfőn Magyar világossá tette, hogy ez nincs így. A Külügyminisztérium szerint ugyanakkor ez nem értelmezhető a regionális együttműködés vagy az Ukrajnával való konstruktív kapcsolatok elutasításaként.

Se névtábla, se zászló

A Kárpáti Nyolcak (Hetek?) eddigi rövid története múlt hét pénteken kezdődött. Zelenszkij bejelentett egy Ukrajna és hét (hat?) európai ország, illetve az EU egésze között létrejött együttműködést. Ezzel a tagországok közti gazdasági együttműködést erősítené több téren is. Pénteken zajlott az első csúcstalálkozó, amiről maga Zelenszkij és az ukrán sajtó is beszámolt.

A kezdeményezésről az ukrán elnök azt írta, hogy most először rendeznek Ukrajnában, a Kárpátok ezen részén olyan csúcstalálkozót, amely összehozza az összes Kárpát-térségi államot. A Kárpáti Nyolcak (C8) szerinte – ebbe belevette Magyarországot is – egy olyan mozgalom, amely szorosabban összeköti a tagországokat. „A biztonság, az energia, a logisztika és a határokon átnyúló gazdasági együttműködés jelentős bővítése, valamint közösségeink számára nyújtott jelentős támogatás a cél” – írta a C8-akról Zelenszkij.

Nyilvánosan először a közösségi médiában az ukrán elnök köszöntötte a Kárpáti Nyolcak vezetőit és képviselőit, egy másik posztban név szerint Románia, Szerbia, Lengyelország, Szlovákia, Csehország, Ausztria, Magyarország és értelemszerűen Ukrajna szerepelt. Az ukrán elnök X-en is megosztott fotóján viszont csak hat ország vezetői és politikusai szerepelnek.

Balról jobbra: a csehektől Jiří Drahoš cseh politikus; Donald Tusk lengyel miniszterelnök; Nicușor Dan román elnök; Olena Zelenska, az ukrán elnök felesége; Volodimir Zelenszkij ukrán elnök; Aleksandar Vučić szerb elnök és Christine Schwarz-Fuchs, az osztrák Szövetségi Tanács elnöke. Tehát a tagországok eltérő szinten képviseltették magukat, azonban Szlovákia és Magyarország részéről eleinte nem jelent meg senki. A Külügyminisztérium pénteki kérdésünkre, hogy Magyarországot képviseli-e bárki, azt közölte: magyar részről a kijevi magyar nagykövetség vezetője vesz részt az eseményen.

A később szintén Zelenszkij által megosztott videón már az látszott, hogy a tagországok képviselői egy asztalnál hallgatták az ukrán elnök köszöntőjét. Itt azonban csak hét névtábla szerepelt, a korábban már említett hat politikusé, akik jelen is voltak és Marek Eštoké, az európai ügyekért és külügyért felelős szlovák minisztérium államtitkáráé, aki a későbbi fotókon, videókon már szintén látszott. A teremből az állítólagos tagok zászlói közül pedig csak a magyar hiányzott.

Zelenszkij szombaton ismét a tagok között említette Magyarországot, bár látványos volt, hogy mikor a videójában az országokat sorolja, akkor egyetlen országhoz, Magyarországhoz nem tudták bevágni egyetlen résztvevő arcát sem.

A későbbi beszámolóiban az ukrán elnök végig a C8-ak vezetőiről írt. A sajtóhoz intézett beszédében egyébként szintén hat másik ország politikusai ültek mellette. „Az orosz agresszió idején a Kárpátok makrorégiója védelmünk egyik legmegbízhatóbb alapjává vált. Ez arról az erőről szól, amely ma is létezik, és a jövőben is létezni fog” – írta az ukrán elnök.

A tároló borított mindent

Vasárnap aztán jött a hír, ami az Orbán-kormányok által leépített ukrán–magyar kapcsolatok fényében elsőre szokatlannak tűnt. Kiderült, hogy Mol és az ukrán Naftohaz szándéknyilatkozatot írt alá a Kárpáti Nyolcak csúcstalálkozóján arról, hogy a magyar–ukrán határ közelében, Magyarország területén üzemanyag-tároló kapacitásokat hoznának létre az ukrán piac kiszolgálására.

A szándéknyilatkozatot bejelentő ukrán energetikai vállalat vezetője nem titkolta, hogy számukra ez a háború miatt lenne kedvező. Szerhij Fedorenko, a Naftohaz ügyvivő igazgatója azt írta, hogy az üzemanyag-ellátási infrastruktúrájuk elleni folyamatos orosz támadások miatt az egész piac stabilitását szolgálja az ellátási útvonalak diverzifikálása és további tárolókapacitások kiépítése a támadások által nem sújtott területeken kívül. „A közös projekt megvalósítása hosszú távon nem csak az ukrán fogyasztók számára biztosítja az üzemanyag-ellátás megbízhatóságát” – fogalmazott az ukrán fél.

A hírre azonnal ugrott a Fidesz és a KDNP is, vasárnap több politikusuk is megnyilvánult a Facebookon a témában. A fideszes Hegedűs Barbara a többletkockázatokról tett fel egy sor kérdést, illetve arról érdeklődött, hogy Magyarországnak ez miért lenne jó. A szintén fideszes Hortay Olivér pedig rossz döntésről beszélt. „Az orosz–ukrán háborúban a felek egymás energiainfrastruktúráját támadják, így a beruházással hazánk célkeresztet rajzol magára” – mondta. A KDNP pedig arról írt, hogy „Magyarországon épül Ukrajna stratégiai kőolaj tárolója az orosz dróntámadások miatt” .

Éjszakai sms-váltás, Kárpáti Nyolcak mínusz egy

A téma végül hétfőn a parlamentben is előkerült, először Rétvári Bence hozta szóba. A KDNP frakcióvezetője szóvá tette: az ukrán nyelvű híradásokból tudták meg a választók azt, hogy „az ukránok veszélyes infrastruktúrát telepítenek Magyarországra”. Bóka János is a Mol és az ukrán Naftohaz által kötött memorandumról beszélt, ami szerinte a Kárpáti Nyolcak csúcstalálkozójának „margóján” született. „A kormány tudott erről? Ha nem tudott, akkor miért nem tudott? Végeztek-e bármilyen biztonsági elemzést?” – tette fel a kérdést.

Magyar Péter a válaszában arról beszélt, hogy az ellenzéki pártok, azaz a Fidesz és a KDNP előhozott egy olyan ügyet az „ukrán–magyar határhoz a Mol által bejelentett, esetlegesen valaha megvalósuló” tárolóra hivatkozással, amiről egy-két részletet elfelejtettek elmondani. A miniszterelnök azt mondta, hogy vasárnap éjszaka hosszan egyeztetett Hernádi Zsolttal, a Mol elnök-vezérigazgatójával telefonon és kiderült, hogy az előző kormány idején kezdődtek meg a tárgyalások erről a tározóról. „Azt mondta, hogy az Orbán-kormány felhatalmazásával kezdtek el tárgyalni, ahogy egyébként szállítottak önök fegyvert is, csak letagadták” – mondta Magyar. A kormányfő hozzátette, hogy Hernádit nem ők, hanem az előző kormány nevezte ki.

A miniszterelnök azt mondta, arról szólt a telefonbeszélgetése vasárnap a Mol elnök-vezérigazgatójával, hogy a magyar kormány semmilyen módon, semmilyen tájékoztatást nem kapott, hogy még az előző kormány általi felhatalmazással a Mol tárgyalt az ukrán féllel – és egyébként amerikaiakkal is –, hogy esetlegesen egy ilyen tárolót megépítsenek. Magyar Péter itt kitért a pénteken Zelenszkij által bejelentett Kárpáti Nyolcakra is: azt kérdezte, hogy feltűnt-e az ellenzéki képviselőknek, hogy a Kárpáti Nyolcak találkozóján ott volt Lengyelország miniszterelnöke, ott volt a szerb elnök, ott volt több ország magas rangú képviselője, de Magyarország nem.

„Innen is szeretnék korrigálni mindenkit, mert valahogy úgy hallottam az ukrán sajtóból, hogy Magyarország tagja ennek a Kárpáti Nyolcaknak. Nem tagja. Meghívtak minket, és mi jó okkal nem mentünk”

– mondta Magyar Péter.

A kormányfő azt is kijelentette, hogy jelezte Hernádinak: a Tisza-kormány alatt nem fog tározó épülni a magyar–ukrán határnál és sehol máshol sem. Magyar szerint a Mol egyébként csak egy „memorandum of understandiget”, azaz szándéknyilatkozatot írt alá, a cég közleményéből pedig ki is derül, hogy ez csak egy elméleti lehetőség.

Végül felolvasta a Mol elnök-vezérigazgatójával folytatott sms-váltásból azt is, amit telefonbeszélgetésük végén még Hernádinak küldött.

„Teljességgel elfogadhatatlan az az eljárás, amit a Mol művel. Ezt hivatalosan is jelezni fogjuk. Mostantól elvárjuk, elvárom, hogy úgy bánjon a Mol a magyar állammal, mint egy 25 százalékos tulajdonossal”

– idézte a kormányfő a saját sms-ét. Hozzátette, hogy mi lesz mindennek a következménye, azt még meglátják. Az Országgyűlésben a hétfői vita közben többször is előkerült a Kárpáti Nyolcak, illetve a tározó kérdése. Magyar többször elmondta, hogy Hernádi az „önök”, tehát a Fidesz–KDNP embere. „Ha valamit rosszul csinált, akkor nyugodtan kérjék rajta számon.” A miniszterelnök megismételte, hogy Magyarország nem vesz részt a Kárpáti Nyolcakban. „Vagy ha egyszer részt vesz, akkor azt majd bejelenti” – mondta.

A bértárolás előnyös üzlet, de a Mol megértette az üzenetet

A Mol utána visszakozott, mint jelezte, még igen korai fázisban tartanak csak a vizsgálatok és a tárgyalások. „Ez egy projekt-előkészítő lépés, amely nem kötelező érvényű. De egyértelmű a kormány állásfoglalása, megértettük” – mondta Bacsa György, a Mol csoportszintű stratégiai ügyvezető igazgatója a keddi G7 Paradigma konferencián.

A szénhidrogének piacán (legyen az gáz, olaj, vagy termék) a kitermelés, a gyártás (finomítás), a szállítás és a tárolás egyaránt üzlet. A Mol esetében a több országnak is nyújtott bértárolás kifejezetten jövedelmező üzlet. Az, hogy ezt most a politika is megszólította, kicsit olyan, mint a mezei iringó (vagy ördögszekér), amely amikor elszárad, a tő leválik a földről, és a szél labdaként görgeti a pusztán, hogy így szórja szét a magjait. A növény, ha fújja a szél, olykor szétválaszt, olykor összegubancol növényeket, ez a politikailag jellemzően nem túl érzékeny tevékenység kapott most erősebb fényt.

Csak a gazdasági szempontokat nézve a magyar–ukrán bértárolás azért lehetne előnyös üzlet, mert Tiszaújvárosból indul egy úgynevezett termékvezeték Ukrajnába. A nagyobb vezetékek, mint a Barátság kőolajvezeték, vagy a Testvériség gázvezeték ismertebb csatornák Magyarország és Ukrajna között, de ezek a kisebb vezetékek ritkán kerülnek bele a hírekbe.

A Keleti Termékvezeték, ami valaha Tiszaújvárostól ment egészen Szamaráig, az ukrán szakaszig még használható, olcsó és biztonságos szállításra. A története 1956-ig nyúlik vissza, Magyarországra bevonultak az orosz katonák, és Moszkva kitalálta, hogy a Magyarországon ideiglenesen, de végül mégis nagyon tartósan állomásozó szovjet hadsereg üzemanyag-ellátását egy csővezetékkel oldja meg. Az építkezés 1957-től 1966-ig tartott, onnantól vezetéken keleti irányból lehetett üzemanyagot szállítani Magyarországra részben katonai, részben kereskedelmi céllal. Később lehetővé vált a különböző, Szovjetunió területén lévő finomítók és üzemanyagdepók összekötése.

Az utóbbi időben megfordult a szállítási irány, a Kijev felett haladó vezeték alkalmassá vált Magyarországról Ukrajna felé szállítani például dízelt. A vezeték nagy előnye, hogy mivel az a föld alatt halad, Oroszország nehezebben támadja, mint például a vasúti szállítmányokat, és a már kiépült infrastruktúra használatának természetesen költségelőnye is volt. Magyarország a háború alatt végig szállított dízelt Ukrajnának, de nem érkezett ez ellen támadás.

Magyarország tudna többet szállítani dízelből, akár 50-60 ezer tonnát is havonta, de nem tud eleget lefejteni, a gyorsasághoz kellene egy tároló, aminek a megépülése legalább két-három év lenne akkor is, ha döntenének róla. Ha a Dunai Finomító majd teljes kapacitással termel, akkor tudnánk többet exportálni, és amennyiben már nem lesz háború, akkor ez nagy versenyelőny lenne.

Magyar kommentben írt az ukrán külügyminiszternek

Magyar Péter parlamenti kijelentései után megkerestük a Külügyminisztériumot, hogy miért nem kívántak csatlakozni a C8-ak kezdeményezéshez, illetve ennek ellenére miért vett részt a kijevi magyar nagykövetség vezetője a pénteki találkozón. Arról is érdeklődtünk, hogy Zelenszkij elnök mi alapján jelentette be a csatlakozást, kivel egyeztetett erről a magyar kormány részéről. Emellett kerestük az ukrán külügyminisztériumot is, hogy ők milyen tárgyalásokról tudnak a témában, illetve arról is érdeklődtünk, hogy mi alapján állította Zelenszkij ukrán elnök, hogy Magyarország is tagja a kezdeményezésnek.

„Magyarország nem tagja a Zelenszkij elnök által életre hívott Kárpáti Nyolcak regionális együttműködésnek, de annak létrehozását és további alakulását szoros figyelemmel kíséri”

– válaszolta a magyar Külügyminisztérium hétfő délután. Azt írták, hogy magyar részről az eseményt a helyszínen a Kijevi Nagykövetség vezetője, Ceglédi Ádám ideiglenes ügyvivő követte figyelemmel. „A fórumon elfogadott nyilatkozathoz Magyarország nem csatlakozott, a közös nyilatkozatot Ukrajna, Ausztria, Románia, Lengyelország, Szerbia és Szlovákia képviselői fogadták el” – közölték. Tehát azon országok, amelyek az ukrán elnök által megosztott képeken és videókon is szerepelnek.

Az ukránokat – legalábbis elmondásuk alapján – ezzel és Magyar parlamenti felszólalásával sikerült meglepni. „Meglepőnek tartjuk a magyar miniszterelnök Ukrajnával szemben tett, szükségtelenül konfrontatív kijelentéseit” – írta a hírekre reagálva hétfő este Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter. A kezdeményezés célja szerinte a régió fejlesztése, olyan projektek megvalósítása, amelyek mind a nyolc országnak kölcsönösen előnyösek. „A magyar fél részéről érkező kategorikus elutasítás okai továbbra is ismeretlenek” – fogalmazott az ukrán külügyminiszter, aki itt már nem Kárpáti Nyolcakként, hanem Kárpáti Integrációs Kezdeményezésként utalt az együttműködésre.

Szibiha meglepő fejleményként értékelte azt is, hogy magyar oldalról kétségbe vonták az ukrán és magyar energetikai vállalatok között létrejött „pragmatikus és kölcsönösen előnyös együttműködést”, amiről memorandumot írtak alá. „Amit az utóbbi időben Budapestről hallunk, az zavarba ejt minket. Úgy tűnik, hogy bár Orbán Viktor nincs jelen, de akadályozó és elszigetelő politikája továbbra is virágzik” – írta Szibiha. Hozzátette: az „orbánizmus” a múltban sem tett jót Magyarországnak és a régiónak sem, és a jövőben sem fog. Bejegyzését azzal zárta, hogy a nyilatkozatok ellenére Ukrajna nyitott arra, hogy kölcsönösen előnyös, pragmatikus és tiszteleten alapuló kétoldalú együttműködést alakítson ki Magyarországgal.

Ezen a ponton történt meg, amihez a magyar internetezők hozzászokhattak, de talán az ukrán külügyminiszter még nem. Ugyanis a reakció nem azonos szintről érkezett első körben: a Szibiha X-bejegyzése alatti kommentszekcióban egy órán belül megjelent Magyar Péter, aki egy focis hasonlatot is felhozott.

„Segítek önnek. Teljesen elfogadhatatlan azt állítani, hogy egy szuverén ország egy nemzetközi együttműködés (Kárpáti Integráció) tagja, anélkül, hogy az érintett országgal előzetesen egyeztettek volna vagy annak beleegyezését kérték volna”

– írta a magyar kormányfő. Majd egy példát is hozott Szibihának. „Szia, a szomszéd faluban létrehoztunk egy focicsapatot. Nem ismerjük egymást, de te is benne vagy, és neked kell hoznod a labdát” – írta Magyar.

Magyar Péter kommentje után negyedórával beszállt a kommentdiplomáciába Szibiha magyar kollégája, Orbán Anita is. „Magyar miniszterelnök úr egyértelművé tette, hogy Magyarország nem csatlakozott a C8-kezdeményezéshez, ami tény” – írta a magyar külügyminiszter. Szerinte a magyar kormány részvétele nélkül semmiféle nemzetközi energetikai együttműködés sem jöhet létre. „Hivatalba lépése óta az új magyar kormány számos gesztust tett Ukrajna felé. Ezért nincs párhuzam az Orbán Viktor által folytatott akadályozó politikával” – válaszolta Orbán Anita az ukrán külügyminiszter Orbán-kormányt emlegető kritikájára.

Végül hozzászólt a vitához a parlament külügyi bizottságának elnöke, Hajdu Márton is. „Az új magyar többség javítani kívánja a kapcsolatokat minden szomszédunkkal. De kettőn áll a vásár – mi már elvégeztük a nehezebb munkát; most Ukrajnán a sor, hogy teljesítse a kötelezettségeit” – írta Hajdu.

„Magyar Péter egyértelművé tette, hogy Magyarország nem csatlakozott a Kárpát-nyolcas kezdeményezéshez. Ez pusztán ténykérdés, és ennek kijelentése nem értelmezhető a regionális együttműködés vagy az Ukrajnával való konstruktív kapcsolatok elutasításaként”

– közölte keddi megkeresésünkre a Külügyminisztérium. A tárca szerint hasonlóképpen, bármely, magyar területen megvalósítandó határon átnyúló energetikai projekt esetében kötelező konzultálni a magyar kormánnyal és az illetékes magyar hatóságokkal. „Jelen esetben erre nem került sor, pedig ez a szuverenitás és a normális államközi együttműködés egyik alapvető követelménye” – írták.

A Külügyminisztérium szerint az új magyar kormány többször is bizonyította, hogy hajlandó pragmatikus, konstruktív és a kölcsönös tiszteleten alapuló kapcsolatokat építeni Ukrajnával. „Ezért nem tartjuk helytállónak vagy hasznosnak az előző magyar kormány akadályozó politikájával való összehasonlítást. Magyarország továbbra is nyitott az Ukrajnával való együttműködésre. Úgy véljük, hogy a legjobb megoldás a közvetlen párbeszéd, az előzetes konzultáció és a kölcsönös tisztelet” – írták.

Az egészen biztos, hogy a mostani pengeváltás nem tett jót az ukrán–magyar kapcsolatoknak, amelyek a kormányváltás után rendeződni kezdtek, de aztán megrekedtek.

Áttörésként számolt be Magyar Péter június elején a kárpátaljai magyar kisebbség jogait biztosító, Ukrajnával kötött megállapodásról, de a magyar kormány szerint ettől önmagában még nem indokolt megnyitni Ukrajna EU-csatlakozási tárgyalásain az első hat klaszter mindegyikét. Kijevben némi megütközéssel fogadták a magyar fenntartásokat, amelyek miatt a tervezett hatból csupán kettő nyílhatott meg. Ráadásul azok is egy rövidebb ideig tartó magyar blokkolás után.

A magyar fél szerint Ukrajna jogi szabályozásának érvényesítésén múlik a folyamat. A bizalmatlanságba belejátszhatott egy, az ukrán fél szerint is felesleges körlevél, de felmerült, hogy az előkészítés alatt álló ukrajnai törvénytervezet nem egészen felel meg annak, amit a két ország külügyminisztériuma által összeállított munkacsoport megfogalmazott, majd a magyar részről áttörésként értékelt megállapodásba belekerült. A helyzetről itt írtunk részletesebben.

Most az a kérdés, hogy ennek tükrében, és a legutóbbi adok-kapok után hogyan alakul a szomszédos Ukrajnával Magyarország kapcsolata. Ez kulcsfontosságú lehet a régóta tervezett legmagasabb szintű kétoldalú találkozóra nézve is, amely eddig még nem tudott létrejönni Magyar és Zelenszkij között.