A soros ír elnökség EP-vitáján a „demokráciát leromboló alkotmánymódosításokról” beszéltek a Fideszből

Amikor Írország csatlakozott az Európai Unió elődjéhez, főleg arról ment a vita, nem túl szegények-e, azóta példátlan gazdasági fellendülést tapasztaltak, időről időre látják, hogy együtt haladva Európa elképesztő eredményekre képes – jelentette ki kedden az az EU egyik leggazdagabb tagállamát vezető Micheál Martin.

Az ír kormány július elején vette át az EU Tanácsának soros uniós elnökségét, ennek a programját mutatta be a miniszterelnökük Strasbourgban. Ilyenkor szokás szerint az Európai Parlamentben (EP-ben) is ismertetik az elnökségi programot. (A 2024-es magyar elnökség alatt ezért ment el hosszú évek után először az EP strasbourgi épületébe Orbán Viktor is.)

A két testületnek általában közösen kell elfogadnia az uniós jogszabályokat, Martin ehhez konstruktív együttműködést ajánlott az EP-nek. Az ír elnökség nevében többek között azt ígérte, hogy a versenyképességi akadályok lebontására fognak törekedni, és arra, hogy elfogadják az EU 2027-ig tartó közös piaci ütemtervének jogszabályait.

A britekkel közeli partnerségre törekednek, és mélyítenék a gazdasági kapcsolatokat számos országgal. Többek között Indiát sorolta fel, amellyel az Európai Bizottság idén letárgyalt egy szabadkereskedelmi egyezményt (ezt elsősorban a Tanácsnak kellene elfogadnia, hogy legalább ideiglenesen alkalmazhassák, de előbb-utóbb az EP-nek is szavaznia kellene róla). Montenegróval még az elnökség alatt, azaz év végéig lezárnák a csatlakozási tárgyalásokat – erről egyhangúlag kell megegyezniük a tagállami kormányoknak a Tanácsban.

Az EU következő, 2028-ban induló hétéves költségvetésénél elérhetőnek látta, hogy idén megegyezzenek, ehhez ősszel új tervezetet fognak benyújtani a büdzsé sarokszámaira. (A költségvetés méretéről és alapvető felosztásáról egyhangúlag kell megegyeznie a tagállami kormányoknak az EP beleegyezésével.)

A vita egyetlen magyar felszólalója, Gál Kinga a frakciója, a Patrióták Európáért (PfE) nevében elsősorban a biztonság és a jólét szem előtt tartását várta el az elnökségtől. „Európának vissza kell szereznie az ellenőrzést a külső határai felett. A visszaküldési irányelv hatékony alkalmazása kulcskérdés lesz” – említette az EP és a Tanács informális alkuja, valamint a parlamenti jóváhagyás után már csak hivatalos tanácsi jóváhagyásra váró jogszabályt.

A jóléthez „alacsonyabb energiaárakra és kevesebb bürokráciára van szükség. A következő uniós költségvetésben ellenezzük a mezőgazdasági és a kohéziós források csökkentését” – jelentette ki a PfE-frakció első alelnöke. Elutasítják a forrásokat jogállamisági feltételekhez kötő mechanizmust. (Ennek az alkalmazását eddig a Tanács – szinte egyhangúlag – csak egyszer, az Orbán-kormány idején, Magyarország esetében szavazta meg 2022-ben.) Gál szerint ezt az eszközt „ideológiai alapon alkalmazzák”.

„Jól mutatja” az Európai Bizottság „által alkalmazott kettős mércét az a mélységes hallgatás, amelyet az új magyar kormány demokráciát leromboló alkotmánymódosításai kapcsán látunk.

A köztársasági elnök és az Alkotmánybíróság tagjainak elmozdítása, a parlamenti képviselők választhatóságának korlátozása Európában példa nélküli lépések, amik minden létező demokratikus és jogállami alapelvvel szembemennek. Az előző, patrióta, szuverenista kormány évekig tartó alaptalan vegzálása után úgy tűnik, ennek a háznak és a Bizottságnak csak szelektíven fontos a demokrácia és a jogállam” – jelentette ki.