Az orosz vegyi erők parancsnokának moszkvai felrobbantása új szintet jelent a háborúban

Az orosz vegyi erők parancsnokának moszkvai felrobbantása új szintet jelent a háborúban
A helyszínt biztosító rendőrök Moszkvában 2024. december 17-én, miután egy lakóház közelében lévő elektromos rollerbe rejtett pokolgéppel meggyilkolták Igor Kirillov altábornagyot, az orosz hadsereg sugár-, vegyi és biológiai fegyverek elleni védelemért felelős részlegének parancsnokát és az asszisztensét – Fotó: Jurij Kocsetkov / EPA / MTI

Alig fél nappal azután, hogy Ukrajna hivatalosan vegyi fegyverek bevetésével vádolta meg az orosz Nukleáris, Vegyi és Biológiai Védelmi Erők (RHBZ) vezetőjét, Igor Kirillovval egy elektromos rollerre erősített bomba végzett Moszkvában. Az akció után szokatlanul gyorsan jelentek meg a hírek arról, hogy az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) források szerint elismerte, hogy ők álltak a merénylet mögött. Az egyik forrás legitim célpontnak nevezte Kirillovot.

A kijevi vezetés végül hivatalosan visszautasította, hogy köze lenne a merénylethez. „Ukrajna nem alkalmaz terrorista eszközöket. (…) Zajlik a háború, naponta több mint kétszáz összecsapás van a [fronton]. Így hát a döntések ezzel vagy azzal a tábornokkal kapcsolatban a harcmezőn születnek” – közölte Mihajlo Podoljak. Az ukrán elnök tanácsadója szerint inkább belső leszámolásról lehet szó „bement valahová, ahová nem kellett volna, rájött valamire, amire nem kellett volna, mondott olyat, amit nem kellett volna. Az ottani rendszer nem jogrendre épül, hanem a felesleges, zavaró tényezők eltakarítására.”

Podoljak azzal érvelt, hogy az orosz rendszer átláthatatlan, sok az érdekcsoportok közötti belső feszültség, és szerinte az is világos, hogy a háborús bűnösök nem reménykedhetnek abban, hogy életük a háború után visszazökken a korábbi kerékvágásba. Ukrajna viszont abban érdekelt, hogy jogi felelősségre vonják a háborús bűnösöket.

Igaz, volt már példa arra, hogy Ukrajna nem ismert el egy akciót, aztán mégis sejtetni engedte, hogy köze van hozzá, bár hivatalos megerősítésnek ezek sosem voltak tekinthetők.

Ilyen volt a kelet-ukrajnai fegyveres rablóból szeparatista harcossá, majd orosz haditudósítóvá lett Vladlen Tatarszkij ügye, akivel egy neki átnyújtott szobrocskába rejtett robbanószer végzett Szentpéterváron. Egy másik esetben a Putyin kritikusából a Krím elfoglalása után az orosz elnök támogatójává vált, 2022 után pedig a harcokban is részt vevő Zahar Prilepin író felrobbantása Nyizsnyij Novgorodban, amit a most 49 éves férfi csak deréktól lefelé megbénulva élt túl.

„Karmikus módon felelt az ukrán nép előtt” – kommentálta a történteket egy márciusi sajtótájékoztatón az SZBU vezetője. Vaszil Maljuk azonban megmaradt a sejtetésnél, egy újságírónak azt válaszolta, hogy „a kérdést jó helyre címezte, de azt semmilyen formában nem fogjuk megerősíteni.” Mindkét esetben el is ítélték az elkövetőt: Tatarszkijnak egy fiatal nő adta át a szobrot, bár tagadja, hogy tudott volna a robbanóanyagról, Prilepin autóját egy egykori luhanszki oroszbarát szeparatista robbantotta fel az ellenségeskedés végtelen szításával indokolva tettét –, de egyik esetben sem vált hivatalosan is egyértelművé Ukrajna érintettsége.

Helyszínelők a keddi merényletben megrongálódott épületet vizsgálják Moszkvában – Fotó: Sefa Karacan / Anadolu / Getty Images
Helyszínelők a keddi merényletben megrongálódott épületet vizsgálják Moszkvában – Fotó: Sefa Karacan / Anadolu / Getty Images

Valami hasonló történt Kirillov esetében is, csak a hetek helyett órák alatt. Elvégre a Reuters, a BBC és több ukrán sajtóorgánum az SZBU névtelen, de szervezetileg mégiscsak konkrét módon megjelölt forrásaira hivatkozva írt arról, hogy Kirillovval ukrán titkosszolgálati akció végzett. Kirillov kedden reggel hatkor kilépett egy moszkvai lakóház ajtaján amikor felrobbant a szolgálati autó mellett két órával korábban leparkolt elektromos rolleren a 300 gramm TNT-vel azonos erejű robbanószer.

Az üzenetet – amennyiben ukrán szervek hajtották végre az akciót – Kijevnek érdeke szélesebb körben megismertetni az orosz elittel is, jelezve, hogy sehol sincsenek biztonságban, ha aktívan részt vesznek az Ukrajna elleni háborúban.

Ezt erősítik az akció ukrán szálait kész tényként kezelő ukrajnai katonai szakértők. „Ukrajna fokozatosan átveszi Izrael gyakorlatát” – mondta az ukrajnai Radio NV-nek a terroristák és más célpontok likvidálását a hátországban is gyakran végrehajtó Moszadra utalva Mihajlo Zsirohov. Az elemző szerint külön egységeket hoztak létre ezekre a feladatokra Ukrajnában is.

Kirillov és a termobarikus lángszóró

A robbantásban megölt, 54 éves altábornagy karrierje koránál fogva a Szovjetunió szétesésekor kezdődött, a hidegháború végét, a volt szovjet hadsereg európai kivonulását személyesen élte át, hiszen szakaszparancsnok volt a nyugati szárnyon, így az utolsó katonák között hagyta el az egykori NDK-t Németország egyesülése után. A katonai pályát azonban nem hagyta el, századparancsnok volt, majd a 2000-es években elvégezte a Timosenko marsallról elnevezett vegyi, nukleáris, biológiai védelmi katonai akadémiát, amelynek 2014-től három évre vezetője is lett.

Eközben az MBZH erőknél is egyre magasabbra lépett, dandárparancsnoki kinevezést kapott, majd ő lett a teljes MBZH erők parancsnoka.

Életrajza szerint aktív szerepe volt a TOSz-2 „Toszocska” termobarikus lángszóró kifejlesztésében és hadrendbe állításában. A fegyver a könnyűpáncélos járművek, épületek megsemmisítésére szolgál. A mobil, lánctalpasok helyett katonai teherautóra is szerelhető fegyver 3-10 kilométeres hatótávolságú, pusztító erejű, egyszerre kilőhető 18 lövedékével 60 ezer négyzetméteres területet lehet lángba borítani. Az ukrán fronton is bevetették az oroszok, így – orosz hírügynökségi beszámolók szerint – az ukrán erők külön egységet hoztak létre az orosz Toszocskák felderítésére és kiiktatására.

Kirillov még az Ukrajna ellen indított háború előtti évben az elnök kezdeményezésére Munka Érdemrendet vehetett át az azóta felfelé buktatott védelmi minisztertől, Szergej Sojgutól.

Oroszellenes szúnyogok és titkos laborok

Az orosz vizsgálóbizottság szóvivője „terrorcselekménynek” nevezte Kirillov meggyilkolását. Kirillov halálát az orosz külügyi szóvivő egyértelműen nyugati bosszúként írta le, Marija Zaharova szerint ugyanis az altábornagy leleplezte az angolszászok bűneit. Az MHBZ vezetője ugyanis az orosz nyilvánosságban rendszeresen jelent meg olyan nyilatkozatokkal, amelyek súlyos vegyi támadások előkészületeivel vádolták meg az ukrán felet.

Az Oroszország által Ukrajna ellen indított háború elején azt állította, hogy ukrán laborokban azon dolgoznak, hogy vándormadarak által terjeszthető betegségekkel fertőzzenek meg orosz területeket. Kirillov szerint a 2020-tól indított ukrán programban a madárinfluenza és az álmadárpestis elterjesztésének módozatain dolgoztak, kihasználva Ukrajna „egyedülálló földrajzi elhelyezkedését, ahol a vándormadarak transzkontinentális útjai kereszteződnek”. Egy másik programban ehhez denevérek bevetésének lehetőségeit vizsgálták – állította Kirillov, megjegyezve, hogy ebbe amerikai és grúziai laborokat is bevontak.

Grúzia korábban egyértelműen kiállt Ukrajna mellett, és bár a kormány jelenleg is ugyanaz, az ottani vezetés fokozatosan Moszkva felé fordult – emiatt tiltakozó tömegtüntetések is vannak a dél-kaukázusi országban –, így ma már nem illik az orosz narratívába a grúz kormány megvádolása. Kirillov szerint az amerikai védelmi minisztérium 1,6 millió dollárt adott a harkivi, odesszai laborok bevonásával és a grúz egészségügyi központ bevonásával vitt programra, amely a denevéreken át emberre terjedő betegségeket vizsgálta.

Igor Kirillov altábornagy sajtótájékoztatót tart 2024. november 5-én Moszkvában – Fotó: Russian Defence Ministry / Reuters
Igor Kirillov altábornagy sajtótájékoztatót tart 2024. november 5-én Moszkvában – Fotó: Russian Defence Ministry / Reuters

Kirillov harminc titkos biológiai laborról beszélt, az orosz parlament végül kiadott egy 270 oldalas jelentést, amely szerint az amerikaiak közreműködésével Ukrajna katonai biológiai programon dolgozott. Tudományos laborok léteztek ugyan, nemzetközi együttműködés sem szokatlan, ahogyan Oroszországgal együttműködve sem volt az a korábbi évtizedekben – ebben nem lenne kivétel a denevérekről emberre terjedő betegségek vizsgálata sem. A jelentés nem is állt elő meggyőző bizonyítékokkal, és az egész témát több fact-check cikkünkben is kielemeztük.

Oroszország az ENSZ Biztonsági Tanácsában kezdeményezett egy határozatot, amely elítélte volna az Egyesült Államokat, bár az állandó tagok vétójoga miatt egyébként is tudható volt, hogy nem megy át: csak Oroszország és Kína szavazta meg, a többi állandó tag elutasította, a további tíz – vétójoggal nem rendelkező, változó összetételű – tagország tartózkodott.

Kirillov dengue-lázat, zikát terjesztő szúnyogok bevetéséről is beszélt, azt azonban nem sikerült tisztáznia az orosz félnek, hogyan is tudna Ukrajna olyan betegségeket vinni Oroszországba, amelyek ugyanakkor nem jelentenének veszélyt magára Ukrajnára – és végül az egész világra. 2022-ben Grúziát is megvádolta azzal, hogy afrikai sertéspestist terjesztő, helyi laborokban kifejlesztett szúnyogokat zúdít Oroszországra.

A vegyi erők parancsnoka hivatalból is tiltólistán

A vádaskodás azonban kölcsönös: az Egyesült Államok szerint az orosz fél a nitrometán származékát, klórpikrint vetett be többször is a fronton, ettől legalább ötszáz ukrán katona sérült meg. A rovarirtószerekben és korábban a könnygázban is felhasznált anyag alkalmazásának vádját az orosz vezetés visszautasította, hivatkozva a tiltást előíró, Oroszország által is aláírt nemzetközi egyezményre. Októberben maga Kirillov közölte, hogy Oroszországnak nincsen tiltott vegyi fegyvere, nemzetközi vállalásainak megfelelően 2017-ben az utolsót is megsemmisítette.

Mindenesetre Kirillov már régóta érintett volt a vegyi fegyverek bevetésével kapcsolatos vádakban, már csak az általa vezetett katonai erők miatt is. Emiatt indított eljárást Kirillovval szemben Ukrajna hétfőn, háborús bűnösként jelölve meg az altábornagyot, ami csak újabb táptalajt adott a merénylettel kapcsolatos, akár egymással is ellentétes találgatásoknak.

Kirillov nemzetközi szankciós listára is felkerült, az Egyesült Államok idén májusban, az Egyesült Királyság októberben tette fel tiltólistájára a tábornokot.

A britek az indoklásban emlékeztettek arra, hogy az ország területén volt már vegyi támadás: 2018-ban vált szélesebb körben ismertté a novicsok idegméreg, amellyel az orosz titkosszolgálat két embere megmérgezte az Oroszországban hazaárulásért elítélt, végül az Egyesült Királyságnak kiadott, kettős ügynöknek tartott Szergej Szkripalt és lányát. A támadást mindketten túlélték, jelenleg védelem alatt ismeretlen helyen élnek.

Ugyanígy novicsokot vetettek be Alekszej Navalnij ellen. Igaz, ezt hosszú lábadozás után az orosz ellenzéki vezető is túlélte, végül nem a vegyi fegyver, hanem a börtön végzett vele, ahová németországi kórházi ápolása után került, miután 2021-ben visszatért Oroszországba.

Keir Starmer brit kormányfő szóvivője szokatlanul erős érzelmi töltetű nyilatkozatot tett Kirillov haláláról: „Nyilvánvalóan nem fogjuk gyászolni egy olyan ember halálát, aki kiállt az illegális invázió mellett és hozzájárult ukrán emberek szenvedéséhez és halálához.” A szóvivő ugyanakkor szintén nyitva hagyta a kérdést, ki áll Kirillov halála mögött, mondván, a kormányfő nem tesz nyilatkozatot arról, hogy támogatta-e Kijevet egy ilyen akció esetleges megszervezésében.

Kapcsolódó
Partnereinktől
Kövess minket Facebookon is!