Mindenki azt találgatja, meddig durvulhat el a helyzet a Hezbollah vezetőjének likvidálása után

Számtalanszor elhangzott a Hamász véres terrortámadása és Izrael azt követő gázai offenzívájának tavaly októberi kezdete óta, hogy hatalmas a kockázata egy regionális háborúnak a Közel-Keleten. Sok elemző szerint a Haszán Naszrallah, a libanoni Hezbollah vezetőjének izraeli likvidálása után előállt helyzet minden korábbinál közelebb hozta ezt a kockázatot.

A Hezbollah és Izrael viszonya mindig is ellenséges volt, azonban a legutóbbi, 2006-os háború óta alapvetően hallgattak a fegyverek az izraeli–libanoni határon. 2023. október 8-án azonban, egy nappal a Hamász Izrael elleni terrortámadása és az izraeli gázai csapások kezdete után a Hezbollah elkezdte rövid hatótávolságú rakétákkal és drónokkal támadni a határ közelében található izraeli támaszpontokat és állásokat. Azóta az izraeli hadsereg, az IDF is rendszeresen hajtott végre csapásokat a Hezbollah ellen. Észak-Izraelben a határövezetből 80 ezer izraeli lakost kellett kitelepíteni, közben a másik oldalon is több mint százezer ember járt hasonlóan.

Az eszkalációt mindkét fél igyekezett elkerülni, azonban az elmúlt hónapokban egymást érték az olyan incidensek, melyek magukban hordozták egy, a gázainál nagyságrenddel nagyobb közel-keleti háború kirobbanásának veszélyét. Az elmúlt hetekben az izraeli kormányból és a vezérkarból többen is belengették azt, hogy mivel – Joáv Galant védelmi miniszter szavaival élve – a Hamász, mint szervezett haderő megszűnt létezni, az IDF figyelmét és erőit a szinte teljesen elpusztított Gázai övezetről északra összpontosíthatja. Az izraeli nyilatkozatok jelezték, hogy be akarják rekeszteni az északi határövezetét érő csapásokat, és a terület biztonságának megteremtését háborús prioritássá emelték.

A libanoni terrorszervezet/árnyékállam/politikai párt csipogóinak és walkie-talkie-jainak felrobbantása után az izraeli erők egyre komolyabb légicsapásokat mértek a Hamásznál jóval ütőképesebb Hezbollahra. Pénteken aztán a háború legnagyobb légicsapását hajtották végre Naszrallah és a Hezbollah több más vezetője ellen.

Bejrút déli, Dahíja nevű negyedében több tucat tonnányi bombát dobtak le a Hezbollah civil épületek alá rejtett parancsnoki központjára. Sokáig nem volt biztos, hogy Naszrallah ott volt, és arról is ellentmondásos információk keringtek, hogy életét vesztette-e a csapásban. Az izraeli hadsereg aztán szombaton erősítette meg, hogy a bejrúti légicsapásban meghalt a Hezbollah vezetője is. „Haszán Naszrallah többé nem terrorizálhatja a világot” – írták. Azt is hozzátették, hogy megölték Ali Karkit, a Hezbollah déli frontjának parancsnokát és további Hezbollah-parancsnokokat is. Később a Hezbollah is elismerte Naszrallah halálát.

Herzi Halevi izraeli vezérkari főnök szerint hosszas előkészítés után történt a dél-bejrúti légicsapás, a megfelelő időben és precizitással. Halevi figyelmeztetett, ezzel nem merült ki Izrael eszköztára. A bombázások is folytatódtak Bejrútban olyan épületek ellen, amik az IDF szerint a Hezbollah parancsnoki központjai, fegyvergyárai és -raktárai voltak. A libanoni egészségügyi minisztérium szerint összesen 11 ember halt meg és 108-an sérültek meg a pénteki csapásokban.

A Hezbollah erős iráni támogatással működik, közeli kapcsolatban áll az iráni Forradalmi Gárdával. A BBC szerint Irán közölte, hogy az egyik pénteki csapásban meghalt Abbász Nilforusán, a Forradalmi Gárda külföldi különleges műveletekre specializált Kudsz erejének helyettes műveleti parancsnoka is. Ő már a szíriai polgárháborúban is jelen volt katonai tanácsadóként, az iráni nőjogi, majd rendszerellenes tüntetések idején pedig részt vett a tiltakozások elfojtásában, ezért Washington szankciók alá vonta.

A libanoni egészségügyi szervek szerint az utóbbi egy hétben Izrael legalább 1030 libanoni halálát okozta, 6300-nál is többen sérültek meg. Az áldozatok közt 87 gyerek is van. Izrael szerint a Hezbollah élő pajzsként használja a civileket, de szerintük az IDF felszólítja a civileket, hogy hagyjanak el bizonyos területeket.

A BBC gyorselemzése szerint Naszrallah likvidálását nagy sikernek tekintik majd Izraelben, mivel az egyik legnagyobb ellenségüknek tartották az október 7-i terrortámadások kitervelője és a Hamász új vezetője, Jahjá Szinvár mellett.

Zöldséges fiából a Hezbollah vezérévé

Haszán Naszrallah 1960-ban egy bejrúti síita zöldséges kilencedik gyerekeként látta meg a napvilágot. A CNN azt írja, családjával 1975-ben a libanoni polgárháború miatt a történelmi Türosz kikötőváros melletti egyik faluba költöztek. Egy évvel később az iraki Nedzsefbe ment vallási tanulmányokat végezni, de Szaddám Huszein síitaellenes elnyomása miatt újabb egy év múlva haza kellett térnie. Libanonban tanult tovább, és a nacionalista, muszlim-keresztény megbékélést szorgalmazó Amal mozgalom tagja lett.

Vallási tanulmányai után 1982-ben, Izrael Libanon elleni inváziójára válaszul hagyta el az Amalt, és többekkel megalapította az Iszlám Amalt. Ebből lett az iráni Forradalmi Gárda bábáskodásával a Hezbollah síita gerillamozgalom, ami 1985-ben kiáltványban kelt ki egyszerre Izrael, az USA és a Szovjetunió ellen, és amit később Irán izraeli érdekeltségek elleni terrortámadásokra is felhasznált. Naszrallah gyorsan lépdelt felfelé, a BBC szerint egyszerű harcosból Bálbek településen lett vezető, majd a szír határhoz közeli Beká-völgyben, végül Bejrútban.

Naszrallah eközben 1989-ben a síita teológia legtekintélyesebb iráni egyetemén, az iráni Kumban képezte magát tovább, hazatérve pedig 1992-ben őt választották a Hezbollah élére, miután az alapító főtitkárt, Abbász al-Muszavit izraeli Apache helikopterekről kilőtt rakétákkal likvidálták. Naszrallah ekkor még csak 32 éves volt. Muszavi likvidálására válaszul rögtön több válaszcsapást rendelt el, a legdurvább a Buenos Aires-i robbantás volt, amiben 29-en meghaltak.

Naszrallah vezetése alatt a Hezbollah egyre költségesebbé és tarthatatlanabbá tette a Dél-Libanonra kiterjedő izraeli megszállást, és végül az IDF 2000-ben visszavonta csapatait a határ mögé, ami – a 2004-es átfogó fogolycserével megspékelve – óriási presztízsgyőzelemnek számított az iszlám világban. A sejk azonban a harcokban elvesztette egyik fiát, Hádit.

Közben a pusztító 2006-os újabb libanoni háború kiprovokálása (amiben Naszrallah szintén izraeli célpont volt), a Hezbollah szíriai polgárháborúban való bevetése és a 2019-es pénzügyi válság miatti általános elitellenesség gyorsan lemorzsolta Naszrallah népszerűségét. Az ő vezetése alatt nyilvánították a Hezbollahot vagy annak katonai szárnyát a legtöbb nyugati országban terrorszervezetté. Naszrallah azonban a világ legnagyobb nem-állami fegyveres ereje felett rendelkezve az Irán vezette „ellenállás” egyik legfontosabb figurája maradt, aki állami vezetőkkel felérő befolyást és tekintélyt élvezett a Közel-Keleten. Viszont izraeli likvidálásától tartva az utóbbi években nemigen mutatkozott nyilvánosan.

A Hezbollah fegyveres ereje több tízezer, a saját közlései szerint akár 100 ezer harcossal rendelkezik, miközben Irán segítségével egy erős arzenált épített ki közép- és hosszú hatótávolságú rakétákból és drónokból. A vonatkozó ENSZ-határozat dacára fegyveres erejét nem vonta ki Dél-Libanonból. A szervezet az elmúlt évtizedek alatt politikai erővé is vált, képviselőik ott ülnek a libanoni parlamentben és a kormányban is. A Hezbollah emellett a síita lakosság számára szociális szolgáltatásokat is nyújt, és azt sem szabad elfelejteni, hogy egyben az egyik legnagyobb nemzetközi bűnszervezet is, melynek a pénzmosástól a nyugat-afrikai használtautó-kereskedelmen át a mexikói drogbizniszig mindenben benne van a keze.

Miután az Egyesült Államok 2020-ban likvidálta az iráni Forradalmi Gárda legfontosabb vezetőjét, Kászim Szulejmánit, Naszrallah az Irán által támogatott közel-keleti milíciaszövetség egyik legtekintélyesebb tagjává vált. Napokkal a halála előtt is azt mondta: „Világosan mondom: nem számítanak az áldozatok, következmények vagy jövőbeli lehetőségek, a libanoni ellenállás Gáza támogatására nem fog leállni.”

Ki jöhet most?

Nyilvánvalóan felmerül a kérdés, ki fogja követni a Hezbollah vezetői posztján Naszrallahot. A CNN két opciót vázolt fel: a korábbi helyettes Naim Kaszemet és a szintén magas rangú Hasim Szafieddint. A CNN elemzője, Ben Wedeman szerint azonban most nem a belső hatalmi harcok lesznek a fontosak, hanem a szervezet túlélése.

Szafieddinről azt írták, hogy túlélte a pénteki légicsapást. A Reuters szerint ő a Hezbollah végrehajtó tanácsának feje, ezzel a politikai ügyeket felügyeli, ugyanakkor a dzsihád tanács vezetésével a katonai ügyekre is rálát. Az általában fekete turbánban mutatkozó férfi (mivel Mohamed próféta egyik leszármazottjának tartja magát) Naszrallah unokatestvére, aki 2017-ben került fel az Egyesült Államok terroristalistájára.

Amal Saad, a walesi Cardiffi Egyetem Hezbollah-szakértője és oktatója azt mondta, durva demoralizáló hatással van az egyszerű Hezbollah-tagokra Naszrallah megölésének híre. Szerinte ez ugyan ideiglenesen megbéníthatja a tagokat, de a szervezet úgy épül fel, hogy ellenálló legyen az ilyen sokkokkal szemben. Hanin Ghaddar, a Washington Intézet elemzője szerint a rengeteg kiiktatott Hezbollah-parancsnok miatt akár az is lehet, hogy az iráni Forradalmi Gárda az eddiginél közvetlenebbül veszi át a Hezbollah irányítását, bár túl mély libanoni helyismerettel nem rendelkeznek, és ez más kockázatokat is jelentene nekik.

Mi jöhet most?

A CNN szerint izraeli tisztviselők hónapokon át azzal számoltak, hogy egy komoly eszkaláció esetén a Hezbollah több ezer rakétát és drónt indítana megtorlásképpen Izrael felé az első napokban, amikkel megpróbálnák túlterhelni a Vaskupola védelmi rendszert. A Hezbollah az elmúlt másfél hétben több száz rakétát indított Izrael felé napi szinten, de a modernebb fegyverei nagy részét nem használta. Ennek a CNN izraeli forrásai szerint két oka lehet: egyrészt Izrael lefejezte a Hezbollah parancsnoki gárdáját, másrészt pedig a folyamatos, csak hétfőn 1600 légicsapással a katonai infrastruktúrájára is komoly csapást mértek.

Azonban többen is arra figyelmeztetnek, hogy a Hezbollah lassan magához tér majd a sokkból, rendezi sorait, pótolja a parancsnokokat. A szervezet komolyabb rakétaarzenálja is meglehet még, szerdán már elfogott az izraeli légvédelem egy Tel-Aviv felé tartó rakétát, amivel a Hezbollah szerint az izraeli hírszerzés központját célozták. A Hezbollah először lőtt ki ballisztikus rakétát Tel-Avivra.

Az izraeli hadsereg szerdán arra figyelmeztette a helyieket, hogy ne térjenek vissza Dél-Libanonban lévő lakóhelyükre, mert az IDF a Hezbollah elleni támadások fokozására készül, a légicsapások pedig Naszrallah likvidálása után is folytatódtak. Halevi a hét közepén arról beszélt, hogy a légicsapások egyik célja az, hogy előkészítse a terepet egy esetleges szárazföldi offenzívához. A CNN szerint azonban egyelőre nem tudni, hogy lesz-e szárazföldi behatolás.

Az IDF szóvivője, Daniel Hagari azt is mondta, hogy az izraeli hadsereg továbbra is éjjel-nappal a legmagasabb készültségben van. „A mi háborúnk nem a libanoni nép, hanem a Hezbollah ellen folyik” – mondta, és hozzátette azt is, hogy Izrael központjában mostantól nem lehet ezer főnél több ember részvételével gyűlést tartani.

Az Egyesült Államok és Franciaország még Naszrallah likvidálása előtt kidolgozott egy 21 napos tűzszüneti javaslatot, amit több nyugati ország is támogatott, de ezt az izraeli külügyminiszter elutasította. Benjámin Netanjahu az ENSZ közgyűlésében arról beszélt pénteken, hogy Izrael békére törekszik, de amíg a Hezbollah a háború útját választja, minden joguk megvan kiiktatni ezt a fenyegetést, hogy a határhoz közeli lakosok biztonságban visszatérhessenek otthonaikba. Josep Borell, az EU külügyi főképviselője a Telegraph szerint arról beszélt, hogy igyekeznek diplomáciailag nyomást gyakorolni egy tűzszünet érdekében, de szerinte Netanjahu elmondta, a Hezbollah megsemmisítéséig nem akar megállni.

Kérdés még, hogy a Hezbollah fő támogatója, Irán mit fog kezdeni a helyzettel, lesz-e durva eszkaláció. A síita teokráciát vezető Ali Hamenei ajatollah üzenetében arról írt, hogy „minden regionális ellenálló erő” a Hezbollahhal van, Izrael pedig túl kicsi ahhoz, hogy jelentős kárt okozzon a libanoni szervezetnek. „Minden muszlim számára kötelező, hogy erőforrásaikkal büszkén álljanak Libanon népe és a Hezbollah mellett, és segítsék őket a bitorló, kegyetlen és gonosz rezsimmel való szembeszállásban” – szólított harcba Hamenei, akit a Reuters szerint elővigyázatosságból biztonságos és titkos helyre kísértek. Egy későbbi közleményben azt is kijelentette, nem marad megbosszulatlanul Naszrallah halála, majd ötnapos gyászt hirdetett. Maszúd Pezeskián elnök pedig az Egyesült Államok felelősségét vetette fel, mivel Washington fegyvereket szállít Izraelnek.

A BBC egyik elemzője szerint a Hezbollah és Irán arra juthat, hogy ha nem adnak kemény választ Naszrallah likvidálására, akkor stratégiai vereséget szenvednek. Van szakértő, aki szerint az egyszerű Hezbollah-harcosok szemében a szervezet elvesztené legitimitását, ha legfőbb vezetőjének halálára nem reagálna keményen.

Izrael számíthat az USA-ra

Frank Gardner, a BBC biztonságpolitikai tudósítója viszont arról írt, hogy a Hezbollah és Irán is tudja, hogy ha nagy számban bevetik a ballisztikus rakétáikat izraeli városok ellen, akkor Izrael csapást mérne Iránra is, és a környéken hadihajókat állomásoztató Egyesült Államok is beszállna a konfliktusba. Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter már jelezte is, hogy Izrael számíthat az USA támogatására. Egy ilyen esetben várható lenne az Iránnal szövetséges, Irakban, Szíriában és Jemenben aktív félkatonai csoportok nagyobb bevonódása is.

Joe Biden amerikai elnök igazságtételnek nevezte Naszrallah meggyilkolását. Mint közleményében írta, a Hezbollah vezetőjével végző csapás a tavaly október 7-én, a Hamász izraeli mészárlásával indult eseménysorozatba ágyazódik be. Szerinte Naszrallah másnap azt a döntést hozta, hogy a palesztin terrorszervezet oldalára áll, és „északi frontot” nyit Izrael ellen, ez a döntés pedig megpecsételte a sorsát. „Az Egyesült Államok teljes mellszélességgel támogatja Izrael jogát, hogy megvédje magát a Hezbollahhal, a Hamásszal, a jemeni húszikkal és bármilyen más, Irán által támogatott terrorszervezettel szemben.”

Ugyanakkor arra kérte a feleket, „deeszkalálják a zajló konfliktusokat”, és diplomáciai úton vessenek véget a fegyveres harcnak. Biden a térségben tartózkodó amerikai katonai erőket is arra utasította, hogy védekezésre készüljenek, rettentsenek el mindenkit az agressziótól és csökkentsék egy regionális háború kitörésének esélyeit. A New York Times forrásai szerint közben viszont neheztelnek is Bidenék az izraeli vezetésre, mert nem szóltak a Hezbollah-vezér megölése előtt.

A BBC minielemzése szerint a tágabb értelemben vett közel-keleti háború nem elkerülhetetlen, de így is jóval valószínűbb, mint korábban volt. A CNN-nek egy nyugati tisztviselő névtelenül viszont úgy fogalmazott: „Nem látom, ez miként nem válik széleskörűbbé hamarosan.” Jonathan Panikoff korábbi hírszerző azt mondta a portálnak, Irán és szövetségesei válasza szerinte elég nagy lesz ahhoz, hogy egy nagy háború esélyei megnőjenek. Más amerikai források úgy vélték, Irán várhatóan akkor avatkozna be, ha azt érzi, elveszítheti a Hezbollahot.

Az biztos, hogy a Hezbollah és Izrael közt közel egy éve zajló, alacsony hőfokú hadakozás ezzel véget ért. Azt mindenki csak találgatja, hogy innen meddig eszkalálódhat a helyzet.