Pressman nem hiszi, hogy bárki követné Orbán előadásnak nevezett moszkvai vizitjét

„Péntekig lehetünk itt. Hogy utána hová kell mennünk, nem tudjuk” – Beáta közelében gyerekek szaladgálnak, kismotort hajtanak az ukrajnai menekülteknek biztosított ideiglenes szálláson, Esztergom szélén, ahová kedden ellátogatott az Egyesült Államok budapesti nagykövete. David Pressman az épületben is járt, ide az épület tulajdonosának döntésére a sajtó nem követhette.

Egy hét haladékot kaptak Kocs után a kárpátaljaiak

A szálláson most azok a kárpátaljai magyar romák kaptak helyet, akiket egy kormányrendelet módosítására hivatkozva tettek ki az eddigi, Kocson lévő szállásukról, mondván, Ukrajna nyugati része, így Kárpátalja ezentúl nem tekinthető háborús övezetnek, így nem jogosultak a menekülteknek járó ellátásra. (A helyszínen készült videónkat itt nézheti meg.)

A rendelet módosítása nem csak a kocsiakat érintette, országszerte szűntek meg a szállások augusztus 20. óta, legalább 2-3 ezer, főként kárpátaljai magyar roma szorul ki a támogatási rendszerből, az érintettek több mint fele gyerek. A módosításról és a menekülttámogatás leépüléséről itt olvashatja korábbi cikkünket.

Kocsról körülbelül ötvenen jöhettek át, nők és gyerekek, akik egyelőre nem tudják, mi lesz velük pénteken. Kérvényeiket az illetékes vármegye területvédelmi bizottságának titkársága indoklás nélkül elutasította. Egyes esetekben a család egy részénél járult hozzá a támogatás fenntartásához: így járt Berki Olga, akinek 18 éves lánya két kisgyerekkel maradhatott volna Kocson, ám ő maga további 10-12 éves gyerekeivel kiszorult a támogatásból – így aztán a kisgyerekekkel segítségre szoruló nagylánya is inkább eljött, hogy együtt maradhasson a család.

„A kormány azt mondja, Kárpátalján nincs háború, hát, téved. Éreztük mi is azt, amit a többiek Ukrajnában. Ott is nélkülöznek a gyerekek” – mondta könnyezve egy asszony az amerikai nagykövetnek, aki többekkel elbeszélgetett. „Csak fel akarjuk nevelni a gyerekeinket!”

Visszavinni őket Ukrajnába, Kárpátaljára nem merik, ha jön a tél, nem tudják biztosítani fenntartásukat. Kétségtelen, a háborús fenyegetés közvetettebb, mint például a kelet-ukrajnai Kramatorszkban vagy a frontvonalnál, de az orosz rakéták és drónok az ország egészét elérhetik, ahogyan történt a napokban. Oroszország az Ukrajna ellen indított háború egyik legintenzívebb légi támadását hajtotta végre hétfőn, amikor az ukrán légvédelem Kárpátalja felett is lelőtt egy orosz rakétát.

A pénz önmagában nem segít

„A mostani szállás gyönyörű, két szoba, fürdő, konyha is van, nagyon hálásak vagyunk, de hát ez csak péntekig biztos” – mondta Olga, akinek csak ukrán állampolgársága van. A kocsi szállást is szerette, biztonságot nyújtott az elmúlt két és fél évben. Igaz, iskola nem volt minden gyereknek.

Helyhiányra hivatkozva sokan otthon maradtak, így még jobban lemaradtak a tanulásban. Elmondásuk szerint már korábban is volt, aki azért nem kapott helyet az iskolában, mert nem tudott kelet-ukrajnai lakcímet felmutatni.

„Nekem szerencsém volt, a gyerekeim egy évet már járhattak, amikor üresedés volt. Ők már írni, olvasni is tudnak” – többen a felnőttek közül ugyanis nem. Ez persze tovább csökkentette esélyüket, hogy munkát találjanak, bár Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter legutóbbi kormányinfón elmondott szavai szerint aki akart, talált munkát az elmúlt két és fél évben, azaz nem is kellene, hogy segítségre szoruljon. Igaz, sokan arról számoltak be, hogy kárpátaljai romaként albérletet is nehéz találni és munkát is, többnyire csak alkalmi munka jut még szakemberként is. Képesítés nélkül pedig még annyi se.

„Ha bemegyek gyárba, elém tesznek egy papírt, csak bámulok rá, mint marha a szamárra” – mondta Olga, aki szeretne tanulni. „Sosem késő elkezdeni, szeretnék feliratkozni, minden vágyásom, hogy tudjak írni-olvasni.”

Ebből is látszik, hogy a segítségre szoruló kárpátaljai magyar romák önmagában pénzben nyújtott támogatással sem feltétlenül lennének kisegítve, hiszen már otthonról is hátrányos helyzetből érkeztek – bár ez nem ok arra, hogy a kormány az eddigi támogatást egyik hónapról a másikra elvágva az utcára tegye a családokat.

Pressman: A magyarok rendkívül nagylelkűek

„Ezek a nők, gyerekek, családok megérdemlik, hogy méltósággal és tisztelettel bánjanak velük” – mondta az épület előtti rövid sajtótájékoztatóján David Pressman. A nagykövet azt mondta, az első naptól kezdve tapasztalta, hogy „a magyarok rendkívül nagylelkűek”. Ezt látta Záhonyban is, amikor jöttek át a menekültek és a helyiek, a polgármesterrel együtt gyűjtötték össze a segítséget a határ túloldaláról érkezőknek, amikor a háborúval beütött „ez az előre nem látható humanitárius katasztrófa.”

Pressman szerint bármerre járt az országban a menekültek megjelenése után, mindenütt ezt a segítőkészséget látta. Ehhez az Egyesült Államok is hozzájárult, amely Magyarországon 20 millió dollár (kb. 7 milliárd forint) támogatást adott a menekültek ellátására, emellett Ukrajnán belül is a legnagyobb hozzájárulást adja humanitárius programokra. „Fontosnak tartottam, hogy most beszéljek azokkal, akik nem tudják, mi lesz velük holnap” – mondta a szálláson lévőkről, remélve, hogy az általa már említett magyar nagylelkűség hozzájárul a helyzet megnyugtató rendezéséhez.

Orbán után nem várhatók hasonló moszkvai látogatások

A rövid tájékoztatón Pressman újságírói kérdésre azt mondta: igen, valóban be lehetne fejezni ezt a háborút, ez Vlagyimir Putyin orosz elnökön múlik. A válasz utalás volt arra a magyar kormányzati sugallatra, amely szerint a háborút az Egyesült Államok tudná lezárni záros határidőn belül.

Orbán Viktor moszkvai látogatását – amelyet a magyar kormányfő békemissziónak nevezett – nem tartotta mérföldkőnek a diplomáciai folyamatban. „Nem hiszem, hogy követni fogják őt ebben az előadásban” más nyugati politikai vezetők. Korábban is elmondta, hogy a látogatást nem tekinti béketeremtő igyekezetnek, az inkább a haszonszerzésről szólt. Egy ilyen vizit Pressman szerint nem a béke üzenetét közvetíti, hanem a megalkuvó békéltetést (appeasement) szorgalmazza az agresszorral szemben.

A nagykövet elzárkózott attól, hogy kommentálja H. Bence minapi amerikai letartóztatását, illetve azt, hogy a magyar vállalkozó az amerikaiak gyanúja szerint szankció alá eső rádiós technikai eszközöket akart Oroszországba juttatni. A férfi édesanyjának magyar kormányzatnál betöltött állítólagos szerepéről sem kívánt beszélni. Megjegyezte, hogy komoly vádakról van szó, amelyek az amerikai igazságszolgáltatásra tartoznak.

A Telex kérdésére, hogy lát-e kockázatot az EU- és NATO-tag Magyarország Oroszországgal fenntartott kapcsolataiban, kijelentette: „Magyarország a szövetségesünk, a NATO tagja, fontos, hogy egységesen nézzünk szembe a kihívásokkal, mint amilyen Vlagyimir Putyin ukrajnai inváziója. A kiszámíthatóság és az átláthatóság rendkívül fontos. Ezen a területen dolgozunk a magyar kormánnyal” – fogalmazott diplomatikusan, de jelezve, hogy szövetségesként van tennivalója a magyar kormánynak.