Az oroszok a hadititkaikat, a trumpisták a szólásszabadságot féltik az orosz Zuckerberg elfogásától

Mi lesz így a szólásszabadsággal? Mégis miért lehetne gyermekpornográfia egy közösségi oldalon? És ha ez a közösségi oldal az autoriter államokban tengődő ellenzéki csoportok köldökzsinórja? Jó, de nem ezen kommunikálnak a szuverén Ukrajnát lerohanó orosz csapatok is?

Megannyi kérdést vet fel egy techmogul hétvégi franciaországi elfogása, amit persze minden releváns fél a saját szája íze szerint tálalt. A 39 éves Pavel Durovot szombat este vették őrizetbe a párizsi Le Bourget reptéren, amikor magángépéből testőre és egy nő társaságában kiszállt. A Le Monde arról ír, hogy a Telegram alapító vezérigazgatójának augusztus 24-i elfogása része annak az eljárásnak, amelyben 12 bűncselekménnyel, köztük drogkereskedelemmel, terrorizmus támogatásával és online zaklatással is gyanúsítják.

Durov őrizetét a Guardian információi szerint a francia hatóságok augusztus 25-én meghosszabbították, további 96 órán át fogva tarthatják, és folytathatják kihallgatását. A 96 óra leteltével egy bíró dönthet a szabadon engedéséről vagy a vádemelésről és további őrizetéről is.

A hatóságok fő gondja a titkosított kommunikációt is kínáló Telegrammal (és ezáltal Durovval is), hogy a felület nincs moderálva. Márpedig cirka 950 millió ember használja a platformot, Oroszországban és Ukrajnában egyenesen uralkodónak számít a Telegram. „A Telegram betartja az uniós jogszabályokat, köztük a digitális szolgáltatásokról szóló törvényt – moderációja az iparági szabványokon belül van és folyamatosan javul” – reagált közleményében vasárnap este a cég.

Vezérigazgatójuknak „nincs mit rejtegetnie”, sűrűn utazik Európába, írták. A cég szerint „abszurd” azt állítani, hogy egy platform vagy a tulajdonosa felelős a platformon történt visszaélésekért. A Telegram manifesztuma szerint a szólásszabadság a lényegük, prominens szerepet vállalnak a demokráciapárti mozgalmakban Irántól Belaruszon át Mianmarig.

A cég közleményével kapcsolatban érdemes megjegyezni, hogy bár a közelmúltban elfogadott uniós jogszabályra, a digitális szolgáltatásokat az eddigieknél szigorúbban szabályozó DSA-ra utal, ennek valójában semmi köze Durov őrizetbe vételéhez, mert az a francia jog alapján történt. A DSA nem is foglalkozik bűncselekmények szankcionálásával, így egy tagállam ha akarna se tudna ez alapján senkit letartóztatni. Az más kérdés, hogy a Telegramra a DSA értelmében is kevésbé szigorú szabályok vonatkoznak, mint a kapuőrnek kikiáltott hat nagy techcégre, és az is vitatható, hogy ezeket a szabályokat valóban betartja-e.

A Durov őrizetbe vételéig vezető ügy a Le Monde szerint azzal indult, hogy az OFMIN, a kiskorúak elleni erőszakkal szemben fellépő, novemberben létrehozott francia állami szerv nyomozni kezdett a Telegram után gyermekpornográfia terjesztése miatt. Az AFP szerint innentől a többi nyomozati szerv, így a csendőrség kiberbiztonsági egysége és a rendőrség csalásellenes egysége is beszállt és több más ügyben is vizsgálódni kezdett.

Miért éppen Párizs?

A Wired szerint az egyébként francia állampolgársággal is bíró Durov neve ott volt a franciák körözési listáján, így érthetetlen, miért szállt le mégis francia földön. Még a hatóságok is furcsának tartják, hogy Durov egy bakui látogatásáról épp Párizsba jött, tudva, hogy elfoghatják. Ironikus, amit a Le Parisien említ: Durov legutóbb augusztus 14-én posztolt a Telegramra, akkor pár szó mellett egy repülőgépes emojival kívánt boldog szülinapot az oldalnak.

Ivan Zsdanov, az orosz börtönben meghalt Alekszej Navalnij ellenzéki politikus egykori munkatársa azt mondta a Moscow Timesnak, hogy a Durov elleni vádak gyenge lábakon állnak. Szerinte azért is vállalhatta Durov a franciaországi utat, hogy tárgyaljon a hatóságokkal, és akár még ejthetik is ellene a vádakat. Zsdanov szerint az a legérdekesebb, hogy most az orosz propaganda védi Durovot a leghangosabban, pedig pont a Kreml elől menekült el Oroszországból.

A Spectatorban Owen Matthews Oroszország-szakértő említi, hogy Durov pont akkor járt Azerbajdzsánban, amikor Vlagyimir Putyin orosz elnök is oda látogatott. Matthews szerint lehetséges, hogy a közösségi médiával, a YouTube-bal és WhatsApp-pal épp sokadik körben leszámolni akaró orosz vezetéssel akart kommunikálni, valamint elérni, hogy a Telegramot hagyják békén, elvégre vezető orosz politikusok is használják. Putyin azonban nem akart Durovval találkozni.

Orosz és republikánus düh

Az orosz diplomácia felháborodását fejezte ki az őrizetbe vétel miatt. A francia hatóságok eddig nem engedték Durov közelébe a párizsi orosz nagykövetség munkatársait, akik szerint Franciaország „megtagadta az együttműködést”. Dmitrij Peszkov, Putyin szóvivője hétfői sajtótájékoztatóján igen óvatosan annyit mondott, hogy az orosz vezetés még nem tudja, mivel gyanúsítják Durovot, előbb ebben szükséges tisztán látni, írja a BBC.

Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő a Moscow Times beszámolója szerint kettős mércével vádolta a nyugati országokat. Szerinte a liberális demokráciák már megmutatták párszor, hogy az emberi jogok bajnokaiként is milyen rossz arcukat tudják mutatni. Például amikor 2018-ban az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) nem kapott bebocsátást a Telegramtól a rendszerbe, a Nyugat támogatta ebben a Telegramot. „Volt egy hadjárat, hogy nyomást helyezzenek Oroszországra, elsődlegesen, hogy hiteltelenítsék […], most el fognak kezdeni egy hasonló hadjáratot a Telegram és alkotója-alapítója támogatására is?” – tette fel a kérdést.

Az ügyben még a volt orosz elnök, a most a nemzetbiztonsági tanácsot vezető, évről évre durvábbakat nyilatkozó Dmitrij Medvegyev is megszólalt. Szerinte hiba volt Durovnak elhagynia Oroszországot, valamint azt képzelnie, hogy olyan világpolgár lesz, akinek sohase kell majd semmilyen hatósággal együttműködnie. Szerinte Durov „elszámította magát”, mert ő is orosz, vagyis a Nyugat szemében „kiszámíthatatlan és veszélyes”. Moszkvában egyébként a Le Monde szerint szimpátiatüntetést is tartottak Durov mellett a francia nagykövetség előtt, és ahogy az arrafelé lenni szokott, őrizetbe is vették a tüntetőket a rendőrök.

Az orosz állami tévében közben ahhoz hasonlították Durov felelősségre vonását az általa tulajdonolt platformon elkövetett bűnökért, mintha Macron elnököt vennék elő minden Franciaországban megesett bűnért. Tucker Carlson, az amerikai trumpista jobboldal médiaszemélyisége szerint Durov esete figyelmeztetés minden hasonló platform tulajdonosának, aki nem hajlandó „cenzúrázni az igazságot” kormányok és titkosszolgálatok kényére-kedvére.

A szintén trumpista Elon Musk FreePavel hashtaggel demonstrál, és a francia jelszó egyik szavára utalva annyit írt: „Liberté! Liberté! Liberté?” Egy másik posztban apokaliptikus jövőt vázolt Európának, ahol 2030-ra szerinte – némi túlzással – már egy mém lájkolásáért lecsukják majd az embert. A Spectator véleménycikke szerint nagy riválisa, Mark Zuckerberg Instagramját is felemlegette, mondván azon is kizsákmányolják a gyerekeket, azt az oldalt is pedofilok használják, Zuckerberget mégse veszi őrizetbe senki. Musk szerint azért, mert Zuckerberg „cenzúrázza a szólásszabadságot, és hátsó bejutási lehetőséget ad a kormányoknak a felhasználók adataihoz”. A Facebook-vezér épp hétfőn jelentette ki, megbánta, hogy sok ügyben engedett az amerikai kormánynak.

A nemrég Donald Trump javára az elnökjelöltségtől visszalépett Robert F. Kennedy is a szólásszabadság fontosságát hangsúlyozta, a Telegramot pedig „cenzúrázatlannak” és „titkosítottnak” jellemezte.

A nagy szivárogtató, a 2022-ben orosz állampolgárságot kapott Edward Snowden arról írt, a „szólás és gyülekezés alapvető emberi jogai elleni támadás”, ami történt, és elkeserítette, hogy Emmanuel Macron francia elnök „túszokat ejt”, hogy magánüzengetésekhez férjen hozzá. Emmanuel Macron elnök szerint Durov őrizetbe vétele nem „politikai döntés”, hanem a bíróság határozata volt. A Financial Times is arról írt cikkében, Durov rács mögé kerülése felizzíthatja a globálisan zajló vitát arról, mi előbbre való, az internetes biztonság vagy a szólásszabadság.

Nem biztos, hogy a szólásszabadságról szól

Nem mindenki értékeli azonban így a történteket. Több szakértő is óva intett attól, hogy Durov letartóztatását rögtön a szólásszabadság elleni támadásként értelmezzük. Egyrészt mert érdemes kivárni, pontosan mit is akar tőle a francia hatóság, másrészt mert több fontos különbség is van a Telegram sztorija, illetve a titkosított csetszolgáltatások fejlesztői és a hatóságok között újra és újra kitörő csörték között.

„Általában én is azok közé tartozom, akik a szólásszabadság következményeiről lármáznak, amikor a törvényhozók túlzásba viszik a platformok szabályozását. Lehetséges, hogy ez is egy ilyen eset lesz. De egyelőre nem hiszem” – írta például Daphne Keller, a Stanford kiberpolitikai központjának kutatója, a digitális platformok szabályozásának szakértője. Mint írta, régóta téma, hogy a Telegram nem lép fel érdemben az olyan illegális tartalmakkal szemben a platformján, amelyek nyilvánosan elérhetők. Ez egyrészt összeegyeztethetetlen a legtöbb ország jogrendjével, másrészt az égvilágon semmi köze a titkosított kommunikáció lehetőségéhez.

Keller felidézte a dark webes online piactér, a Silk Road alapítójának esetét is, amely inkább tűnik analógnak Durov esetével: Ross Ulbrichtet is az általa működtetett platformon folyó illegális tevékenységek miatt tartóztatták le még 2013-ban, és nem merült fel az ügyében a szólásszabadság kérdése.

A Durov őrizetbe vétele körüli vélemények megértéséhez érdemes felidézni, miről is szoktak szólni a jogvédők és a hatóságok közötti viták a szólásszabadság és a bűnüldözés konfliktusáról: a végpontok közötti titkosításról. Ennek lényege, hogy az adatok – legyenek azok emailek, csetüzenetek, bizalmas fájlok vagy bármilyen más érzékeny információ – olyan technológiai védelmet kapnak, amely biztosítja, hogy senki más, még az adatokat kezelő szolgáltató sem férhet hozzájuk, még akkor sem, ha kifejezetten szeretne. Egy végpontok között titkosított csetalkalmazásban például az üzenetet az app már a feladó eszközén titkosítja, és csak a címzett lesz képes ezt a titkosítást feloldani, azaz az üzenetet elolvasni. Az ehhez szükséges kulcs soha nem is kerül a szolgáltatás üzemeltetőjéhez, így garantált, hogy nem fog tudni belekukkantani az üzenetekbe.

Ez a felhasználóknak nagyon jó, mert se attól nem kell tartaniuk, hogy kiberbűnözők lesnek bele a beszélgetéseikbe, se attól, hogy, mondjuk, lehallgatja őket a kormány. A bűnüldöző hatóságok viszont hosszú ideje panaszkodnak amiatt, hogy ugyanez a technológia nemcsak a becsületes felhasználókat védi meg, hanem a terroristákat, embercsempészeket, pedofilokat és más bűnözőket is. Ezért a világ különböző országaiban újra és újra előkerülnek olyan törvényjavaslatok, amelyek ezt az erős titkosítást gyengítenék.

A titkosítási vita nagy kérdése, hogy ha a bűnüldözés érdekei azt kívánják, lehet-e úgy hozzáférést biztosítani a titkosított adatokhoz, hogy közben az erre a célra nyitott hátsó ajtón senki más ne tudjon besétálni akár törvényesen működő vállalkozások vagy ártatlan átlagemberek eszközeire. A szakértői oldal válasza már jó ideje határozottan és világosan az, hogy ez megvalósíthatatlan, mert ha egyszer beépítenek egy ilyen hátsó ajtót, akkor onnantól semmi sem garantálhatja, hogy annak a kulcsait nem szerzik meg illetéktelenek is, mint ahogy erre volt is már példa. Ilyen titkosítást használ egyre több csetalkalmazás, például a Signal vagy a WhatsApp, de mostanában vezeti be a Messenger is.

És itt jön az, ami érdekessé teszi a Telegram és Durov esetét: a Telegram esetében az erős titkosítás számos szakértő szerint nagyrészt marketingtrükk.

Elérhető az appban végpontok közötti titkosítás, de csak egy külön bekapcsolható, Secret Chat nevű funkció formájában, nem alapértelmezettként. Ez apróságnak tűnhet, de a tapasztalat azt mutatja, hogy ami nem alapértelmezett, azt a felhasználók jelentős része nem is használja. A Metát (illetve akkoriban még Facebookot) is sok kritika érte korábban éppen amiatt, hogy eleinte csak opcionálisan vezette be a Messengerben ezt a funkciót.

A telegramos tartalmak nagy részét nem is védi végpontok közötti titkosítás, így fel sem merül, hogy a szolgáltatás egészét kellene kompromittálni ahhoz, hogy a problémás tartalmak ellen fel lehessen lépni. A cég azonban kidolgozott egy olyan rendszert, amely a csetadatok globálisan elosztott tárolásával jogilag annyira megnehezíti a hatósági hozzáférési kérelmeket, hogy eddig semmilyen adatot nem is kellett még kiadniuk.

Persze a Telegram felhasználási feltételei névleg tiltják az illegális tartalmak nyilvános megosztását, de ahogy például a Stanford Internet Observatory nevű kutatóközpont tavalyi elemzése is megjegyzi, a gyerekekkel szembeni szexuális visszaéléseket ábrázoló tartalmak privát terjesztését ezek a feltételek sem korlátozzák. És az ilyen, illetve más illegális tartalmak óriási mennyiségben terjednek is a Telegramon. A céget szakmán belülről is kritika éri amiatt, hogy a szólásszabadság és az adatvédelem zászlaja alatt egyszerűen nem hajlandó válaszolni a legitim hatósági megkeresésekre sem, sőt a nyilvánosan elérhető illegális tartalmak törlését sem veszi kellően komolyan, azaz nem viselkedik felelős platformként.

Egyelőre nem világos, pontosan mit akarnak kezdeni a francia hatóságok Durovval és a Telegrammal. Ha valóban bele akarnak piszkálni a végpontok közötti titkosításba is – az előzetes vádpontok között erre utalók is szerepelnek –, az valóban a Telegramon túlmutató kérdéseket is felvet, és újra kirobbanthatja a titkosítási vitát. De ha a titkosítással nem védett illegális tartalmak kezelésével kapcsolatban várnak hatékonyabb fellépést és intenzívebb kooperációt a cégtől, akkor hiba volna a szólásszabadsággal és az adatvédelemmel szembeni hatósági túlkapásról beszélni. A dolgot persze bonyolítja, hogy még ha a második lenne is a helyzet, a kettőt könnyű összemosni, és a felelős szolgáltatók titkosítási megoldásait gyengítő hatósági törekvések így is új erőre kaphatnak.

Egy orosz történet

Pavel Durov nem épp a Kreml liblingje, 2014-ben azért hagyta el Oroszországot, mert nem volt hajlandó kitiltani az ellenzéki csoportokat a Vkontakte (VK) közösségi oldalról, amit 22 éves korában, 2007-ben szintén ő alapított testvérével együtt. Az orosz Mark Zuckerbergnek is nevezett férfi idővel elhagyta és eladta a VK-t, és a 2013-ban testvérével alapított Telegramra kezdett fókuszálni.

Durov eközben az Egyesült Arab Emírségekbe, Dubajba költözött, a Telegram központját is idehozta, valamint megszerezte a karib-tengeri Saint Kitts és Nevis-i, az emírségekbeli és a francia állampolgárságot is.

Az utóbbi években igyekezett távolítani appját Oroszországtól, szembemenve azokkal a gyanúsításokkal, hogy a Kreml áll mögötte.

A Telegram egyszerű üzenetküldő applikációként indult, de mára gyakorlatilag közösségi platform is: akár 200 ezer fős csoportokhoz is lehet csatlakozni, és csatornákat is létre lehet hozni, amit mások követhetnek, kommentálhatnak. Nyugaton azonban sokak szemét szúrja, hogy szabadon áramolhat rajta a gyűlöletbeszéd, a dezinformáció, a gyerekpornó és más illegális tartalom. Persze a politikát se kerülhette el, szélsőjobb és szélsőbal, az amerikai QAnon vagy épp más összeesküvés-elméletek rajongói is találnak tartalmat és csoportokat maguknak. A Guardian szerint a Nagy-Britanniát nemrég megrázó rasszista zavargások idején is szerveztek a Telegramon tüntetéseket szélsőjobbos agitátorok.

2022-ben már Németország is bekeményített, a Telegram blokkolásával fenyegetett, ha a cég nem működik együtt egy nyomozásban, ami egy szélsőjobboldali puccskísérletet akart felgöngyölíteni. Végül Durovék fű alatt megállapodtak a német hatóságokkal. A 2010-es évek végén pedig Oroszország fojtogatta a platformot, mert nem működött együtt a nyomozati szerveivel, de végül feladták a próbálkozást a megrendszabályozásra.

Durov magát libertáriusnak tartja, aki ellenez mindenféle „cenzúrát”. Ennek megfelelően cége nem igazán segítőkész, amikor hatóságok keresik meg, hogy betekintést kapjanak zárt csoportokba és fiókokba. Ezt sokan ki is használják, a Le Monde szerint pár perc kereséssel bukkanhatunk olyan csoportokra, amelyekben kábítószert árulnak, hamis papírokat lehet venni, támogatni lehet terrorszervezeteket, vagy kriptodevizás átverésekbe lehet belefutni.

Ugyanakkor a Wired arról ír, a Telegram a politika világában is benne találta magát az utóbbi években. Egyfelől autoriter államok elnyomott csoportjai tudnak rajta keresztül kommunikálni és szervezkedni, másfelől viszont pont a szélsőséges, akár iszlamista vagy szélsőjobbos csoportok előtt is nyitva áll ez a kapu. Jellemző adat, hogy az oroszok 69 százaléka bevallottan a Telegramról tájékozódik.

A Spectator cikke szerint a Telegramról a vádak ellenére rúgtak már ki erőszakos csoportokat, így az Iszlám Állam tartalmai sem elérhetők, de a fehér felsőbbrendűséget hirdető, a Capitolium 2021-es ostromát éltető csoportokat is eltávolítottak már.

A volt Szovjetunió területén különösen népszerű alkalmazás a Telegram. Az orosz–ukrán háborúban is fontos szerepet kapott, például az ukrán elnöki stáb is ezen keresztül közli a háború történéseit, de a diktatórikus szigorral ellenőrzött orosz médiaszíntér miatt a Telegram vált az oroszok szinte utolsó, a Kremltől független információforrásává. A Telegraph szerint Szergej Markov, Putyin egykori beszédírója azt mondta, az orosz katonák a csaták idején sokszor Telegramon kommunikálnak, épp ezért szerinte valószínű, hogy Durov elfogásával a franciák és a NATO az irányítást akarja megszerezni a platform felett, hogy belelássanak „az orosz hadsereg kommunikációjába és irányító rendszerébe az Északkeleti Katonai Körzetben”. Az orosz lapok, így a Nezaviszimaja Gazeta vagy a Moszkovszkij Komszomolec is ezt a narratívát erősítették cikkeikben.

Natalia Krapiva, az Access Now digitális jogokat védő szervezet jogásza azt mondta a Wirednek, hogy bonyolult a kapcsolatuk a Telegrammal, ahogy az egész civil szféráé az. Egyfelől mindig is megvédték az autoriter rezsimektől, amik arra próbálták kényszeríteni, hogy adja ki a titkosítókulcsokat. Másfelől viszont fel kellett hívniuk a figyelmet, hogy a Telegramnak hiányoznak az emberi jogi alapelvei, ahogy egy olyan megbízható kommunikációs csatorna is, amin a felhasználók jogorvoslatot kérhetnének. Amúgy Krapiva is azt gondolja, hogy a francia hatóságok a titkosítókulcsokat akarják majd kiszedni Durovból.

Mi lesz a Telegrammal?

Kérdés még, mi lesz a Telegrammal, ha sokáig rács mögött marad a cég vezetője. Georgij Lobuskin, a VK korábbi PR-vezetője azt mondta a Wirednek erre, hogy mindenkit sokkoltak a történtek, „senki sem volt felkészülve egy ilyen helyzetre”. Anton Rozenberg korábban a Telegramban is együtt dolgozott Durovval, ő ugyanerről beszélt, hozzátéve, hogy Durov, akinek a 15 milliárd dollárra becsült vagyonából telik is erre, a legjobb ügyvédeket fogja felfogadni. De így is nehéz lesz működtetni a vállalatot, a fontos döntésektől a fizetésekig nagyon sok minden múlik a vezéren. Nélküle szinte működésképtelen a cég, Rozenberg pedig nem lát olyasvalakit, aki helyettesíteni tudná.

A 2015–2021 között a Telegram növekedési, üzleti és partneri igazgatói posztját betöltő Elies Campo szerint egy ideig Durov nélkül is el tud zötykölődni a mindössze 60 főt foglalkoztató vállalkozás. Gond akkor lesz, ha a vezérigazgató aláírása kell majd egyes kifizetésekhez. Magyarán a felhasználók jó ideig nem érzékelnek még semmit sem az őrizetbe vételből. Az viszont valószínűsíthető, hogy a tőzsdére lépésre, amelyet Durov évek óta tervezett, nem mostanában kerül sor.

A Le Monde szerint népszerű közösségimédia-cég vezetőjét még nem vették őrizetbe a világon – hacsak nem számítjuk ide azt a 2016-os brazil esetet, amiben egy bíró elrendelte a Facebook egyik helyi vezetőjének letartóztatását. Most, hogy ezt a mérföldkövet átlépték a franciák, kérdés, meddig mennek el, illetve az esetleges vádak milyen stabil lábakon állnak. A fő kérdés az lehet, hogy Durov tudja-e a védelmét arra építeni, hogy a demokrácia egyik fő pillérét, a szólásszabadságot védi az egyre autoriterebb világban, vagy esetleg a vád lesz képes ráhúzni a vizes lepedőt azzal, hogy a platformján szándékosan hagy nyitva kapukat a szélsőséges eszmék terjesztőinek.