Egyre csak terjedtek az Egyesült Királyságot megrázó zavargások, amikben már közel 400 embert őrizetbe vettek

Egymás után lángoltak fel az erőszakos tüntetések az Egyesült Királyságban az elmúlt nyolc napban, miután az északnyugat-angliai Southportban egy 17 éves fiatal vérengzeni kezdett egy gyerekfoglalkozáson, három kislányt halálra késelt, és tizenegy embert, köztük nyolc gyereket súlyosan megsebesített. Southportban a békés megemlékezéseken is voltak már jelei a feszültségnek, ami aztán erőszakba torkollt egy mecset előtt.

Az elmúlt napokban Hullban, Liverpoolban, Bristolban, Manchesterben és Belfastban zavargások voltak, egyes helyeken petárdákat és téglákat dobáltak, üzleteket fosztogattak és rendőrökre támadtak. Jellemzőek a bevándorlás- és iszlámellenes rigmusok, de akadtak antirasszista ellentüntetők is. A brit kormány hétfőn összehívta a COBRA válságstáb ülését, ami után határozott fellépést ígértek, de még csak keresgélik a megoldásokat. Már közel 400 embert őrizetbe vettek az elmúlt héten, három férfit börtönbüntetésre ítéltek.

A szigetországban azóta is egyre-másra szerveződnek a demonstrációk. Szerda este is akár száz demonstrációval számoltak, de jelentős számban jelentek meg ellentüntetők is több helyszín közelében. A Sky News azt írta, hogy este nyolcig főként ellentüntetők vonultak utcára, hogy elutasítsák a rasszizmust és a bevándorlásellenességet. A lap szerint ezek a demonstrációk békésen zajlanak, de Northamptonban három embert őrizetbe vettek a rendőrök.

Július 29-én, hétfőn a Merseyside megyei Southportban egy Taylor Swift témájú tánc- és jógafoglalkozást tartottak az egyik táncstúdióban 6-12 éves gyerekeknek. A felhőtlennek ígérkező délutánt azonban tragédiává tette, hogy egy 17 éves fiú késsel a kezében besétált a táncstúdióba, és ámokfutásba kezdett. A támadásban egy hat-, egy hét- és egy kilencéves kislány meghalt, további nyolc gyerek sérült meg, közülük öten kritikus állapotban vannak. Két felnőtt is súlyos sérülésekkel került kórházba – ők a gyerekeket védték.

Az öldöklés helyszínén a helyiek kimenekítették a gyerekeket, így nem lett több áldozat. De az összefogás a következő napokban sem szűnt meg: az egész város támogató gesztusokkal fordult a családok felé, ingyen fuvarozták őket például a kórházba a taxisok. Az események pontos sorát és a támadás utáni napok történéseit és hangulatát itt foglaltuk össze korábban.

Rasszista felhangok

A 17 éves elkövetőt még a helyszínen elfogták a rendőrök. Bár a brit jog szerint a fiatalkorúsága miatt névtelennek kellett volna maradnia, a közösségi médiában hamar elterjedtek nevek és információk. A Tommy Robinson álnéven működő Stephen Yaxley-Lennon szélsőjobboldali aktivista például azt az álhírt terjesztette, hogy a southporti támadó menedékkérő volt, aki nemrég érkezett az Egyesült Királyságba hajóval. A rendőrség cáfolta a pletykákat. Az viszont kiderült, hogy a támadó ruandai bevándorló szülők gyermeke, a walesi Cardiffban született és a Southporthoz közeli Banks faluban élt a családjával.

A gyilkos származása miatt hamar feléledtek az idegen- és hatóságellenes érzések, amik már a southporti áldozatok tiszteletére tartott, eredetileg békés megemlékezéseken megmutatkoztak. Amikor pedig Keir Starmer brit miniszterelnök megjelent a tiszteletadáson, egy nő sírva vonta kérdőre, hogy miért nem segítettek jobban a helyzeten.

A feszültség csak tovább fokozódott, miután a viszonylag nyugodt virrasztás után néhány órával erőszakos tüntetések törtek ki egy helyi mecset mellett. Az épületet és a rendőröket is téglákkal dobálták a tüntetők, huszonhét rendőr került kórházba. A rendőrség szerint az erőszakos cselekményekben feltehetően az Angol Védelmi Liga (EDL) nevű szervezet támogatói vettek részt, sokan közülük nem is helyi lakosok voltak.

Az ügyet tárgyaló bíró később mégis nyilvánosságra hozta a késelő nevét, a korábbi, névtelenséget elrendelő végzést közérdekre hivatkozva oldotta fel: indoklásában a támadás után kitört zavargásokra utalt. Elsősorban azt emelte ki, hogy az információs vákuum lehetőséget biztosított dezinformációk terjesztésére, ilyen volt az is, hogy feltehetően egy nemrég érkezett muszlim bevándorló az elkövető. Axel Rudakubana a következő héten egyébként is betöltötte a 18-at, amivel már meg lehetett volna őt nevezni a sajtóban, ezt hozta előre a bíró. A támadónak legközelebb október 25-én kell megjelennie a liverpooli bíróságon.

Ez azonban nem csillapította a tüntetéshullámot. Southport után dominószerűen kapcsolódtak be a demonstrációkba a megye legnagyobb városai. A zavargások Londont is megrázták: a hétvégén 111 embert tartóztattak le a miniszterelnök Downing Street-i rezidenciája előtt.

Már közel 400 tüntetőt vettek őrizetbe

A BBC szerint péntek éjjel Sunderlandben is erőszakos összecsapások zajlottak, amelynek során négy rendőr került kórházba. Több százan randalíroztak, sörösdobozokat és téglákat dobáltak a rohamrendőrökre egy mecset előtt, és felgyújtottak egy Citizens Advice-irodát. A tüntetők azt kiabáltak: „Kinek az utcái? A mi utcáink!”. De a tömeg néhány tagja iszlamofób szidalmakat is kiabált, és azt a szélsőjobboldali aktivistát éltette, aki az álhíreket terjesztette a késelőről. „Ez nem tüntetés, hanem megbocsáthatatlan erőszak és rendbontás volt” – mondta Mark Hall, a northumbriai rendőrség főfelügyelője szombaton újságíróknak.

Szombatra nemhogy csillapodtak volna, pont, hogy tovább fokozódtak az indulatok. Liverpoolban téglákat, üvegeket és fáklyát dobáltak a rendőrökre, egy rendőrt székkel vágtak fejbe, egy másik rendőrt pedig megrúgtak és leütöttek a motorkerékpárjáról – írja a BBC. Közel ezer tüntető gyűlt össze a Lime Street pályaudvarnál, közülük többen bevándorlás- vagy iszlámellenes rigmusokat kiabáltak. Velük szemben megjelent néhány száz ellentüntető, akik toleranciát követeltek, és azt kiabálták, hogy „náci söpredék, el az utcáinkról”. A rohamrendőrök kutyákkal felszerelkezve igyekeztek szétválasztani a két oldalt. A liverpooli folyóparton összegyűlt tüntetők is olyan jelszavakat kiabáltak, mint például „Állítsátok meg a hajókat” – utalva a menedékkérők hajóira, amivel az Egyesült Királyságba érkeznek.

Bristolban szintén szembekerültek egymással a tüntetők és az ellentüntetők. Az előbbiek a „Vissza akarjuk kapni az országunkat” rigmust skandálták, és a BBC szerint sörösdobozokat dobáltak a rasszizmusellenes tüntetőcsoportra.

A CNN szerint Manchesterben szombaton rengeteg tüntető vonult végig a városközponton, és „Mentsük meg a gyerekeinket” – feliratú plakátokat vittek magukkal. Velük szemben is voltak ellentüntetők, akik „Nem a fasizmusra és nem a rasszizmusra” feliratokat mutattak.

A belfasti bevándorlásellenes tüntetésnek még az egyébként szemben álló unionistákat és nacionalistákat is sikerült egyesítenie. A két közösség bevándorlásellenes tüntetői szombaton jelentős számban gyűltek össze, angol és ír nemzeti zászlókat és bevándorlásellenes plakátokat a magasba emelve. Két embert letartóztattak, mivel egy mecset előtt tárgyakat dobáltak az újságírók felé, korábban pedig betörték egy kávézó ablakait. A bevándorlásellenes tüntetők és a palesztinbarát ellentüntetés résztvevői között feszült szóváltás alakult ki, rohamrendőröket is kivezényeltek. Az ellentüntetésen részt vevő egyik nő megsérült, miután egy petárda felrobbant mellette – írta a CNN az ír beszámolókra hivatkozva.

Hullban a tüntetők betörték egy menedékkérők ideiglenes elhelyezésére használt szálloda ablakát, a rendőröket pedig üvegekkel és tojásokkal dobálták. A városházát lezárták, mivel épp ott zajlott egy brit sakkbajnokság. Blackpoolban a Rebellion Fesztivál résztvevőivel verekedtek össze a tüntetők, és mivel kevés volt a rendőr, röpültek a sörösüvegek és a székek.

Az erőszakos zavargások vasárnap is folytatódtak. A BBC szerint aznap országszerte több mint 90 embert tartóztattak le. A felsorolásból jól látszik, hogy a tüntetők több alkalommal is mecseteket támadtak meg, de a sunderlandi rendbontók például megpróbáltak széttörni és elvinni egy sírkövet is, hogy azzal dobják meg a rendőröket. „Szentségtörés megzavarni valakinek a sírhelyét. De egyébként is, feltűnően hiányzik a józan ész is – próbáltak már ezek valaha felemelni egy sírkövet?” – mondta Jacqui Tyson helyi tiszteletes.

Rotherham közelében ismét egy menedékkérőknek otthont adó szállodát vettek célba a tüntetők. A szálloda lakóinak és dolgozóinak hűtőszekrénnyel és bútorokkal kellett elbarikádozni magukat, senki sem sérült meg az épületben. A szállodában tartózkodó nagyjából 240 menedékkérőt az éjszaka folyamán elszállították, miután a rendőrség és a több száz fős tömeg összecsapott a helyszínen.

A közelben lakó helyieknek is el kellett hagyniuk az otthonaikat, miután több ember betört a kertjeikbe, és gyújtogatások is történtek. Egy férfi, aki a szálloda közelében lakik, azt mondta, hogy bárki, aki jogosnak állítja be ezt az erőszakot, viccel. „Ezek csak fiatal huligánok, akik bármilyen ürügyet keresnek arra, hogy bajt okozzanak. Semmi okuk sincs arra, hogy itt legyenek, csak az életet és a friss levegőt pazarolják” – mondta a férfi.

Liverpoolban is folytatódtak a zavargások a vasárnap kora reggeli órákban, tűzijátékokat lőttek ki a rohamfelszerelést viselő rendőrök felé. Walton városrészben felgyújtottak egy könyvtárat, és a zavargók megpróbálták megakadályozni a tűzoltókat az oltásban – közölte a Merseyside megyei rendőrség. Emellett a tüntetők üzletekbe törtek be, és több kerekes kukát is felgyújtottak – tették hozzá. Két rendőrt kórházba szállítottak, az egyiket feltehetően orrcsonttöréssel, a másikat pedig állkapocstörés gyanújával.

„A rendbontásnak, az erőszaknak és a pusztításnak nincs helye Merseyside-ban, legkevésbé a hétfőn Southportban történt tragikus események után. Azok, akik ilyen magatartást tanúsítottak, csak szégyent hoznak magukra és erre a városra” – mondta Jenny Simms rendőrfőnök-helyettes.

Egy hét alatt összesen közel 400 embert tartóztattak le az erőszakos tüntetéseken, a rendőrfőnökök országos tanácsa szerint ez a szám pedig csak növekedni fog.

Nem minden szombati tüntetés torkollott erőszakba, és néhány helyen a tüntetők estére feloszlottak. A West Yorkshire-i rendőrség vasárnap azt közölte, hogy a leedsi Headrow-n tartott tüntetés „nagyrészt incidens nélkül zajlott le”, de egy embert így is őrizetbe vettek. Ott mintegy 150 angol zászlót tartó ember azt skandálta, hogy „Már nem vagytok angolok”, míg az ellentüntetők azt kiabálták, hogy „el a náci söpredékkel”.

Rotherham is megmutatta, hogy összefog a közösség az erőszak ellen. A turbulens események után hétfőn a helyiek megjelentek takarítani az utcán. „A helyi közösség most megméretteti magát. Több száz embert láttunk itt kint takarításban segíteni. Beszélni fogunk a lakossággal az elszenvedett károkról és az elszenvedett traumákról” – mondta a helyszínre látogató brit védelmi miniszter, John Healey.

Három év börtönt kapott egy rendőrre támadó férfi

Szerdán három év börtönt kapott az egyik férfi, aki Southportban ököllel arcon ütött egy rendőrt. A 58 éves Derek Drummond téglákkal is dobálta a rendőröket. Drummond az egyik első résztvevője a southporti zavargásoknak, aki ellen bírósági ítéletet hoztak és eddig ő kapta a leghosszabb börtönbüntetést. Az eddig elítélt két másik férfit, Liam Rileyt és Declan Geirant 20 és 30 hónap börtönbüntetésre ítélték.

A Guardian azt írja, az 58 éves Drummond négy nappal a történtek után feladta és bűnösnek vallotta magát a rendőrségen. „Szégyellem magam azért, ahogyan viselkedtem. Cserben hagytam Southportot, cserben hagytam a gyerekeket, cserben hagytam magamat. Nem azért vagyok itt, hogy bármit is tagadjak” – mondta tárgyalásán Drummond.

„Ez az érzéketlen viselkedés megfosztotta a southporti lakosokat őszinte és kollektív gyászuktól” – mondta az ügyet tárgyaló bíró. A tárgyaláson elhangzottak szerint az elmúlt nyolc napban 93 merseyside-i rendőr sérült meg. Serena Kennedy rendőrfőnök tárgyaláson felolvasott nyilatkozata szerint a rendőrök súlyos fizikai sérüléseket szenvedtek, többeknek eltört az állkapcsuk és több fogukat is elvesztették.

Egy szervezethez kapcsolódnak vagy a helyieknek van elegük?

A rendőrség a 15 évvel ezelőtt alapított iszlámellenes szervezet, az Angol Védelmi Liga (EDL) támogatóit és kapcsolódó szervezeteit tette felelőssé a zavargásokért. Az EDL támogatóit korábban futballhuliganizmussal is kapcsolatba hozták. A csoport 2009-ben alakult, 2011-ben volt az aranykora, és az a már említett Tommy Robinson – valódi nevén Stephen Yaxley-Lennon – volt egy ideig a csoport tulajdonképpeni vezetője, akit korábban már elítéltek testi sértésért is.

A Sky News leírása szerint a szervezet elvi alapon elveti, hogy a muszlimok valóban angolok lehetnének. Az iszlámot az európai értékeket fenyegető veszélynek nevezik, az „angol kultúra” vélt hanyatlásáért pedig a magas bevándorlási arányt okolják. A csoport ideológiailag különbözött a hagyományos szélsőjobboldaltól azáltal, hogy elutasította a biológiai rasszizmust, az antiszemitizmust és a homofóbiát – ezt bizonyítja a zsidó, szikh és LMBT alcsoportok létezése.

„Nem rasszista, nem erőszakos, csak nem marad többé szótlan” – szólt a csoport egyik jelszava. Valójában már korábban is voltak agresszív elemek az EDL-en belül. 2011 decemberében például két EDL-támogatót bíróságon ítéltek el, mert egy mecset felrobbantását tervezték Stoke-on-Trentben. Robinson is kilépett a szervezetből, mert úgy érezte, hogy nem lehet kordában tartani az erőszakos tagokat.

A Times Radio műsorában egy korábbi EDL-tag, Ivan Humble beszélt arról, hogy szerinte miért is tüntetnek a szervezet tagjai. Ő annak idején azért csatlakozott, mert elmondása szerint 2009-ben egy radikális muszlim szervezet megzavart egy katonai felvonulást, és ez felháborította. Szerinte sokakat nem is az erőszakosság tart a szervezetben, hanem az, hogy úgy érezhetik, tartoznak valahová, valamiféle testvériség veszi őket körül.

Humble a csoporton belül rendezvényszervezőként tevékenykedett, de 2012 körül úgy esett, hogy leült egy muszlim férfival beszélgetni. Ez a beszélgetés ébresztette rá, hogy vannak közös pontjaik, és hogy mennyi tévhit él a fejében az iszlámmal kapcsolatban. Körülbelül két év múlva el is hagyta az EDL-t, és azóta kifejezetten szélsőségellenes aktivistaként dolgozik.

„Erre nincs könnyű megoldás. Több őszinte beszélgetésre van szükség a problémákkal kapcsolatban. Például a bevándorlásról, ez most épp a nagy téma. (…) A szélsőjobb és a megosztó hangok manipulálják, és a saját narratívájukra csűrik-csavarják az aggodalmakat… Muszáj arra módot találnunk, hogy ezeket a beszélgetéseket a nyilvánosság előtt lehessen lefolytatni” – mondta arról, hogy mit tudna elképzelni. Hozzátette: az online buborékok nem segítik ezt.

A rendőrök szerint az EDL 2017-re már jócskán túl volt a tömegeket megmozgató évein, voltak olyan felvonulásaik, ahová csak hatan mentek el. Napjainkban a Hope Not Hate antirasszista csoport azt mondja, hogy a szervezetet nem létezőnek tekinti, ahogyan maga Robinson, az egykori alapító is.

„A zavargásokban a helyi lakosoknak van elegük. Semmi közük az EDL-hez, amely több mint egy évtizede megszűnt” – írta az X-en, ellentmondva a helyi rendőrségnek. Ugyanakkor Lewis Atkinson, Sunderland Central munkáspárti képviselője szerint az utcán elhelyezett transzparensek és zászlók alapján úgy tűnik, hogy az EDL náci-szárnya, az „Északkeleti Hitetlenek” lehettek ott a pénteki összecsapásokon a városában.

Bár az EDL a korábbi szervezett formájában lényegében megszűnt, de – ahogy a Sky News is írja – a bevándorlásellenes érzelmű emberek megmaradtak. Nem véletlen, hogy a július eleji választáson a Nigel Farage-féle Reform UK a szavazatok 14,3 százalékát szerezte meg.

Politikai háttér

A Reform sikere is egyértelmű jele volt annak, hogy a brit lakosság egy részének elege van a bevándorlásból (és a Munkáspárt nagy választási győzelméig kormányzó Konzervatív Párt inkompetenciájából). Közvélemény-kutatások sora mutatta azt, hogy létezik egy olyan szeglete a brit választóknak, amelyet magasan a bevándorlás visszaszorítása foglalkoztat a legjobban.

A bevándorlásellenesség nem új jelenség Nagy-Britanniában. Emlékezetes, hogy a brexithez vezető folyamat is valahol ott pörgött be igazán, amikor a 2014-es európai parlamenti választásokat megnyerte a Farage vezette Függetlenségi Párt (UKIP), majd a rákövetkező évben közel 13 százalékkal 120 választókörzetben végeztek második helyen.

Az elégedetlenség a bevándorlással tehát egyértelműen hozzájárult a zavargásokhoz, ám egyes vélemények szerint az elmúlt napok eseményei már inkább rasszalapú, vagy etnikai zavargások (race riot) jellegét öltötték. Ezt a narratívát támasztja alá például egy birminghami megmozdulás, ahol palesztin zászlókkal felvértezett tüntetők vonultak fel egy mecsethez, amiről azt gondolták, támadás fogja érni. A Telegraph szerint Allahu Akbar kiáltások is elhangzottak, majd amikor világos lett, hogy nem érkezik támadás, a tüntetők egy csoportja megtámadott egy közeli kocsmát.

Starmernek ismerősek lehetnek az etnikai zavargások, ugyanis még 2011-ben azzal szerzett országos hírnevet magának, hogy a brit ügyészség vezetőjeként gyorsan és határozottan kezelte az akkori megmozdulásokat. A brit miniszterelnök hasonlóan kemény fellépést ígért ez alkalommal is, ám egyelőre inkább kritika éri őt, mintsem dicséret. Konzervatív politikusok sora vádolta meg Starmert azzal, hogy túl lassan reagált, míg a szélsőjobb szerint a rendőrség kettős mércét alkalmaz: a szélsőjobboldali tüntetéseket szétverik, míg a másik oldal megmozdulásaival kesztyűs kézzel bánnak.

Sokan hozták fel példaként a több százezres tömegeket vonzó palesztinpárti tüntetéseket, amelyek ellen például a brit főrabbi is felszólalt, mondván, félelemkeltőek az ország zsidó közösségeinek. Ezeket a megmozdulásokat a rendőrség nem oszlatta fel, még akkor sem, amikor közterületen rongáltak, vagy amikor Izrael megszűnését szorgalmazó rigmusokat skandáltak. Erre azzal reagálnak a másik oldalon, hogy a szélsőjobbos rendbontásokkal szemben a palesztinpárti megmozdulások nem torkolltak a mostanihoz hasonló fizikai agresszióba.

Ezen a ponton szállt be Elon Musk techmágnás is, aki bizarr teóriákat szajkózva kijelentette, elkerülhetetlen a polgárháború az országban. Starmer szóvivője azt mondta, hogy semmi alapja nincs az ilyen kijelentéseknek, és „bárki, aki online szítja az erőszakot, a törvény teljes szigorával néz majd szembe.” A kormány szerint mindenkinek nyugalomra kellene intenie ebben a helyzetben. Amikor Starmer arról írt az X-en, hogy nem fogják eltűrni a mecsetek és a muszlim közösségek elleni támadásokat, Musk azzal reagált, hogy „Nem kellene az összes közösség elleni támadások miatt aggódnia?”

A Musk által megvásárolt X-en közben az elmúlt héten terjedtek összeesküvés-elméletek, amik egyesek szerint tevékenyen hozzájárultak a zavargások felerősödéséhez.

Visszahívják a vakációzó rendőröket

Ami az EDL-t illeti, a belügyminisztérium vizsgálja annak a kérdését, hogy be lehetne-e tiltani a csoportot. Nem világos viszont, hogy ez bármit változtatna-e a helyzeten, ha a szervezet hivatalosan már megszűnt létezni. Ha viszont a kormány arra jutna, hogy az EDL valójában álnéven működik tovább más fedőszervezetek égisze alatt, akkor azokat be lehetne tiltani.

Lord Walney, a kormány politikai erőszakkal foglalkozó tanácsadója szerint inkább arra kell fókuszálnia az ország vezetésének, hogy egyesével elkapják a fő rendzavarókat, akik az elmondása szerint fel-alá utazgatnak az országban balhézni.

Ezt a hozzáállást is tükrözik Starmer ezen a héten bejelentett új intézkedései, amelyek lehetővé teszik a hírszerzési információk megosztását, az arcfelismerő technológia szélesebb körű alkalmazását, valamint a huligánok utazásának korlátozását célzó határozatokat. Szombaton Yvette Cooper belügyminiszter arra is figyelmeztetett, hogy aki elfogadhatatlan rendbontást követ el, az többek között börtönbüntetésre és utazási tilalomra számíthat. Van elég hely a börtönökben – tette hozzá.

Lord Walney arról is beszélt, hogy a belügyminiszternek meg kéne vizsgálnia egy új – talán ideiglenes jellegű – vészhelyzeti keretrendszer bevezetésének lehetőségét. Ebbe beletartozhatna az is, hogy a rendőrség letartóztatási jogköre kibővüljön, és az erőszakos rendbontókat könnyebben őrizetbe lehetne venni.

A miniszterelnök leszögezte, hogy a kormány támogatja a rendőri erőket a gyűlöletkeltő szélsőségesek elleni fellépésben. „A véleménynyilvánítás szabadságához való jog és az erőszakos rendbontás, amit láttunk, két nagyon különböző dolog” – mondta Starmer a kormány minisztereinek szombati ülésén.

A Guardian szerint a hatóságok próbálják növelni a készültséget, például visszahívtak számos rendőrt a szabadságokról. Így további kétezer rendőrt tudnak kivezényelni országszerte a zavargások esetén. Emellett Starmer azt is bejelentette, hogy a rendbontások leküzdésére „állandó hadsereget” állítanak fel erre szakosodott rendőrökből, hogy bevethessék őket, ahol szükséges, illetve felmerült az is, hogy 24 órán keresztül nyitva tartsák a bíróságokat a gyorsabb ítéletek reményében.