„Na jó, de mi van, ha mégis igaz?” – így lesz egy konteóból vallás

„Hol húzódik a vallásosság határa?” – tette fel a kérdést Nemes Márk vallástörténész csütörtök este Szegeden a Mojo Clubban. A szakember szerint az összeesküvés-elméletek sokszor poénból indulnak, mégis képesek kvázi vallásként működni. Az amerikai eredetű, trumpista konteó, a QAnon is egyfajta vallásként funkcionál a követői számára, amely vallás nem egységes, mindenki a saját igényei szerint formálhatja.

A vallások és a konteók ugyanazt a funkciót látják el, állítja Nemes, aki úgy látja, az összeesküvés-elméletek hálózatszerű, önálló mitológiával rendelkező, közösséget adó rendszere megfeleltethető a vallásos rendszereknek, a világalkotás, világmagyarázat szerkezeti elemei hasonlóak, így ezeket kvázivallásosságnak vagy „paravallásosságnak” is nevezhetjük.

De egyáltalán miért is van szükség vallásra a 21. században? „Ahogy a modern korból a 21. századba, posztmodernbe léptünk, az egyén elvesztette a navigációs képességeit” – magyarázza előadásában Nemes. A felgyorsult világban az emberek nem tudnak lépést tartani a folyamatosan változó környezettel, és valami kapaszkodót, stabilitást keresnek. Ezt adja meg a vallás, és ezt adják meg az összeesküvés-elméletek is. Ahogy a Telex is megírta 2021-ben, a QAnon hívei jellemzően a szélsőjobboldalhoz tartoznak, 2017 óta tűnnek fel trumpista eseményeken, és aktívan részt vettek a washingtoni zavargásokban, sőt, egyesek még republikánus mandátumot is szereztek.

Az USA istencsászára

Elmondása szerint a konteók formálható, adaptív hitrendszerek. Ha valamilyen ellentmondást, logikai bakit észlel a követő, akkor újraértelmezheti az addigi üzenetet,

átformálja az elméletet, és egy új, stabil egységet hoz létre,

ezzel kikerülve a cáfolatot. A vallásfilozófus szerint ilyenkor azzal sem megy sokra az ember, ha megpróbálja elmagyarázni és bizonyítékokkal alátámasztani egy összeesküvéelmélet-hívőnek, hogy a Föld nem lapos. Erre csak azt a választ fogja kapni, hogy minden tudóssal együtt maga a bizonyíték is az összeesküvés része.

Minden konteónak szüksége van egy ellenségképre. Ezt a QAnon közösség tagjai „cabal” néven emlegetik, mely olyan emberek csoportját jelenti, akik a hívők számára valamilyen rossz dolgot testesítenek meg. A QAnon szerint a cabal tagjai sátánista, pedofil emberek, és ellenük küzd Donald Trump, akit egyébként God Emperor of the United Statesnak (GOETUS), azaz „Az USA istencsászárának” neveznek.

Magára a QAnonra piramisszerű hierarchikus működés jellemző, melynek tetején áll Q. A konkrét személyéről semmit sem tudni, csak azt, hogy egyedül ő rendelkezik az igaz információval, ezt kódolva, próféciaszerű üzenetekkel juttatja el a hívők számára. Eggyel lentebbi szinten állnak a QAnon-influenszerek, akik dekódolják és megosztják Q üzeneteit,

ide tartozik Donald Trump is,

a legalsó szinten pedig az úgynevezett digitális katonák vannak, akik szétszórják az üzenetet a világban. Digitális katona bárki lehet, aki az interneten aktív és megosztja, népszerűsíti az influenszerek bejegyzéseit.

A dekódolás művészete

A QAnon-elmélet szerint a multik logói mögött gyerekkereskedelmi szervezetek bújnak meg. Az ételszállítás- és forgalmazás csak álca, a cégek valódi célja pedig a gyerekek szexrabszolgaként való eladása, esetleg szerveik értékesítése a feketepiacon. A QAnon-influenszerek a logók értelmezéséhez még dekódolási táblázatot is készítettek, amely jelenleg 300–400 tételes.

Ezek a „dekódolások” persze teljesen önkényesek, hívja fel a figyelmet az előadó. Példaként említi, hogy ha egy képen mondjuk egy madárnak két szárnya van, az az ábécé második betűjét jelenti a dekódolók számára, a háttérben lévő három fa meg a harmadik betűt. Még az elírásoknak is jelentőséget tulajdonítanak, mondhatni, random kombinációkkal hoznak létre szóösszetételeket, akár egész mondatokat.

Az előadás során a Capitolium ostroma is szóba került. A szakértő szerint a dekódolások előrevetítették egy esemény, a „Nagy Vihar” érkezését, a digitális katonák abban bíztak, hogy „Trump a hadsereg segítségével átveszi majd a hatalmat, nyilvánosságra hozza a cabal tagjait és kivégzi őket”. Ezt várták január 6-tól, az ostrom napjától. Ez akkor nem történt meg, így az adaptivitás jegyében a Nagy Vihart is újraértelmezték, mondván, ez egy hosszú folyamat, nem egy nap alatt fog megtörténni.

Konteók, művér és black metal

Az összeesküvés-elméletek sokszor poénként kezdik, aztán valaki komolyan veszi őket. „Na jó, de mi van, ha mégis igaz?” – idézi Nemes az ártatlan fogyasztót,

aki félelemből tovább osztja a tartalmat, majd az elméletek elkezdenek egymásra licitálni,

és a hólabdaeffektus jegyében egészülnek ki újabb hipotézisekkel.

Az előadó a black metal koncertekhez hasonlítja a konteók terjedését: ha az egyik zenekar kecskekoponyával díszíti a mikrofonállványt, a következő már művért fog kenni magára, az azutáni meg igazit, esetleg meg is locsolja vele a közönséget. Így működnek a konteós közösségek is: versenyeznek, hogy ki tud vadabbat kitalálni. „Ha valaki mond egy butaságot, akkor én mondok egy bődületes baromságot, mert én vagyok a hangosabb” – imitálja a konteósok gondolkodását Nemes.

Az összeesküvés-elméletek nem alkotnak egységes ideológiát, párhuzamos rendszerekként, egy hatalmas hálózatként működnek. „Van egy közös nevező, és azon túl van egy spektrum” – mondja a vallásfilozófus. A QAnon esetében közös nevező például a jobboldali értékrend, a migránsellenesség, a trumpizmus, az antiszemitizmus, a hímsovinizmus.

Ezentúl a hívők brikolázsjelleggel válogatják össze a számukra megfelelő elemeket,

összekombinálnak egyes elméleteket másokkal, így a hit mindenki számára egyéni.

Nemes Márk szerint az életkörülmények is befolyásolják, hogy ki mire fogékony. A családos emberek számára a cabal tagjai gyerekrablók, a bántalmazott nők számára erőszaktevők. Egy spiritualitást fontosnak tartó személy, például egy pap valószínűleg nem a testét fogja félteni, ő inkább attól retteg, hogy a lelkét rabolják el.

A szerző a Szegeder újságírója. A cikk a Szegeder és a Telex együttműködésének keretében jelenik meg a Telexen is.