Az olasz külügyminiszter szerint Izrael előre értesítette az Egyesült Államokat az Irán elleni támadásról

Az Egyesült Államok után az Európai Unió is szankciót vet ki két izraeli telepes szervezetre – derült ki az Európai Tanács közleményéből. Az EU állam- és kormányfőit tömörítő testület döntése a két szervezet mellett négy magánszemélyt érint, akiknek EU-ban lévő számláit is befagyasztották és nem is utazhatnak be az EU-ba.

A szélsőségesnek minősített szervezetek Ciszjordániában hoztak létre telepeket és erőszakosan léptek fel a palesztinokkal szemben. Súlyosan megsértették emberi jogaikat, megkárosították őket tulajdonukban, veszélyzetették ingatlanjaikat – idézte a Politico a szankciók alá vont szervezetek bűnlajstromát.

Ez az első alkalom, hogy az EU szankciót vet ki olyan izraeli telepes szervezetre, amely palesztinokkal szembeni erőszakkal vádolható.

Az EU a héten már jelezte aggodalmát a Ciszjordániában tapasztalható feszültség növekedése a palesztinokkal szembeni erőszak erősödése miatt.

A szankciók kivetését márciusban a magyar kormány egyedüliként ellenezte, amikor a szankciókat összekötötték volna a Hamász terrorista szervezet elleni szankciókkal. Szijjártó Péter azzal érvelt, hogy ezzel egyenlőségjelet tennének Izrael és az ország ellen támadást indító Hamász közé.

A CNN által közölt műholdfelvételek alapján úgy tűnik, hogy nem keletkeztek jelentős károk annak az iszfaháni légi támaszpontnak a területén, amely pénteken katonai csapás célpontja lehetett.

A szintetikus apertúrájú radarral (SAR) készült műholdfelvételek helyi idő szerint 10:18 körül készültek, ide kattintva megnézhetők.

A képeken nem látszanak nagy kráterek a földben, sem megsemmisült épületek. Ugyanakkor a SAR felvételei azt nem tudják kimutatni, ha valahol égett valami.

A felvételeken az is látszik, hogy a légibázison korábban állomásozó iráni F-14 Tomcat vadászrepülőgépek jelenleg nincsenek ott. Pedig a CNN által átvizsgált korábbi műholdképeken ezek a gépek már egy ideje nem feltétlen lehettek ott.

A FARS iráni hírügynökség szerint az Iszfahán tartományi katonai támaszponton lévő katonai radar volt az egyik lehetséges célpont. Néhány irodának betörtek az ablakai – állítólag ez az összes kár, amit az akció okozott.

A SAR-felvételek nem átlagos műholdfelvételek. A SAR-képeket olyan műholdak készítik, amelyek radarsugarakat bocsátanak ki, amelyek képesek áthatolni a felhőkön, majd visszaverődnek a földön lévő tárgyakról, majd a műhold újra érzékeli a jeleket, és ebből rakja össze a képeket.

Az amerikai pénzügyminisztérium bejelentette, hogy az Egyesült Államok szankciókat vet ki két olyan szervezetre, amelyek az USA szerint több tízezer dollárt gyűjtöttek két, már amerikai szankciókkal sújtott ciszjordániai erőszakos szélsőségesnek – írja a Guardian.

Az egyik szervezet, a Mount Hebron Fund online adománygyűjtő kampányt indított, amely 140 ezer dollárt (kb. 51 millió forintot) gyűjtött össze Yinon Levi telepes számára. Yinon Levi februárban azért büntették meg, mert ő vezette telepesek egy csoportját, amely palesztin és beduin civileket bántalmazott, felgyújtotta földjeiket és elpusztította tulajdonukat – közölte a pénzügyminisztérium.

A másik szervezet, Shlom Asiraich 31 ezer dollárt (nagyjából 11,5 millió forintot) gyűjtött David Chai Chasdai számára, aki az Egyesült Államok szerint olyan lázadást kezdeményezett és vezetett, amelynek során többek között járműveket és épületeket gyújtottak fel, az akcióban pedig meghalt egy palesztin is.

„A Mount Hebron Fund és a Shlom Asiraich több tízezer dollárt termelt olyan szélsőségesek számára, akik rongálásért, a civilek megtámadásáért és a palesztinok elleni erőszakért felelősek” – mondta Wally Adeyemo pénzügyminiszter-helyettes. Hozzátette: a szervezetek akciói aláássák Ciszjordánia békéjét, biztonságát és stabilitását.

Az Egyesült Államok korábban már öt telepest és két engedély nélküli ciszjordániai helyőrséget szankcionált.

Letartóztattak egy férfit a párizsi iráni konzulátuson, aki azt állította, hogy robbanóanyag van nála, ám kiderült, hogy nála lévő gránátok csak utánzatok – írja a Sky News.

A francia rendőrség korábban lezárta az épületet, miután „gyanús férfiról” érkezett bejelentés. A férfit helyi idő szerint délelőtt 11 óra körül látták belépni a konzulátusra, nála volt egy gránátnak látszó tárgy és egy robbanómellény.

Több szemtanú szerint a férfi zászlókat terített a konzulátus padlójára, és azt mondta, hogy meg akarja bosszulni testvére halálát. A rendőrök azonnal intézkedtek, és hamar kiderült, hogy csak bombautánzatok vannak nála.

A férfi indítékai nem tisztázottak, de egy rendőrségi forrás szerint tavaly szeptemberben ugyanezt a férfit gyanúsították meg gyújtogatási kísérlettel az iráni konzulátus közelében.

Az nem világos, hogy az incidensnek köze van-e az Irán és Izrael közötti jelenlegi feszültséghez.

Szejjed Abdulrahim Muszavi vezérőrnagy, a hadsereg főparancsnoka az iszfaháni robbanásról beszélt iráni televíziónak. Leszögezte, hogy a robbanások hangja a légvédelem akciói miatt volt, nem azért mert célt értek volna a drónok. Elmondása szerint kár nem történt.

Az iráni hatóságok vizsgálatot indítottak az ügyben, és ígéretet tettek arra, hogy kellő időben tájékoztatják a nyilvánosságot.

Közben Kiumarsz Hejdari, a hadsereg szárazföldi erőinek parancsnoka figyelmeztetést adott ki, hogy a gyanús repülő tárgyak ismételt felbukkanására gyors reakciót adnak majd.

Irán légterét továbbra is a Khatam al-Anbia védelmi bázis őrzi, amelyet a hadsereg közös vezérkara felügyel. Ez a bázis integrált parancsnoki és irányítási hálózata révén kritikus szerepet játszik Irán légvédelmi képességeinek fokozásában – írja a BBC.

Tüntetés indult Teherán utcáin a pénteki imák után – írja a Sky News.

Az emberek Izrael- és Amerika-ellenes rigmusokat skandáltak, miközben iráni és palesztin zászlókat lengettek.

Antonio Guterres az ENSZ főtitkára szerint „legfőbb ideje, hogy véget vessenek a megtorlás veszélyes körforgásának a Közel-Keleten” – idézi a BBC szóvivője közleményét.

A nyilatkozatban Guterres elítél minden megtorló akciót, és arra kéri a nemzetközi közösséget, hogy működjenek együtt annak érdekében, hogy megakadályozzák a további fejleményeket, amelyek pusztító következményekkel járhatnak az egész régióra, de még a távolabbi területekre is.

A G7-csúcson tartott sajtótájékoztatóján Anthony Blinken arról beszélt, hogy az Egyesült Államok nem támogathat egy nagyobb katonai műveletet Rafah területén.

Rafahban mintegy 1,4 millió ember él, akiknek egy ilyen művelet esetén el kellene tudni menekülni a konfliktus helyszínéről, ám ez ennyi emberrel monumentális feladat lenne. Ezt figyelembe véve szerinte egy nagyobb katonai műveletnek „szörnyű következményei lennének”.

Blinken emellett kritizálta a Hamász vezetését azért, ahogyan a gázai lakosságot irányítják, illetve arról beszélt, hogy a Hamász az egyetlen, ami akadályozza a tűzszüneti megállapodást, miután a terrorszervezet elutasította Izrael nagylelkűnek nevezett javaslatait.

(BBC)

Az Antony Blinkenhez intézett első kérdés rögtön arról szólt, hogy valóban tájékoztatta-e Izrael a Fehér Házat arról, hogy pénteken támadást intéznek Irán ellen – ahogy azt a G7-csúcson részt vevő olasz külügyminiszter állította.

Az amerikai külügyminiszter nem hajlandó válaszolni. Csak annyit mondott, hogy az USA nem vett részt semmilyen támadó műveletben.

Blinken azt mondta, hogy az USA és a G7-ek mindenképpen arra koncentrálnak, hogy a konfliktusok és a feszültségek csak enyhüljenek.

„Csak annyit mondhatok, hogy a mi részünkről és az egész G7-csoport részéről a hangsúly a deeszkalációra és a nagyobb konfliktus elkerülésére helyeződött. Valójában ez az október 7-i szörnyű események óta, az első nap óta így van” – mondta.

(BBC)

A legfejlettebb országokat tömörítő G7-csoport vezetői Olaszországban gyűltek össze, hogy megvitassák a Közel-Keleti események eszkalációját, a Gázai övezet helyzetét, és az Irán és Izrael között egyre jobban feszülő helyzetet.

Sajtótájékoztatóját Antony Blinken amerikai külügyminiszter azzal kezdte, hogy a G7-országok egyöntetűen elítélik Irán szombaton végrehajtott Izrael elleni rakétatámadását, ami kiterjedését tekintve példa nélküli volt. A külügyminiszter hangsúlyozta, hogy az USA elkötelezett Izrael biztonsága és a közel-keleti konfliktus enyhítése mellett.

Blinken szerint a G7-ek elkötelezettek Irán felelősségre vonása mellett is, és megjegyezte, hogy az amerikai kormány tegnap újabb szankciókat jelentett be Teheránnal szemben. A G7-ek „az elkövetkező napokban” további szankciókat fognak elfogadni – tette hozzá a vezető amerikai diplomata.

A Gázai övezetben zajló háborúra térve Blinken arról beszélt, hogy a Hamász az egyetlen, ami akadályozza a tűzszüneti megállapodást, miután a terrorszervezet elutasította Izrael nagylelkűnek nevezett javaslatait.

Blinken mellett szorgalmazta, hogy Izrael a humanitárius segélyek érdekében nyisson több átkelőt az övezetben, engedje meg, hogy több segély jusson be Gázába, és segítse ezeknek a csomagoknak a jobb elosztását is.

„Jelentős előrelépést láttunk, de tartós eredményekre van szükségünk, és arra, hogy az egész Gázai övezetben történjen az elosztás” – mondta Blinken.

Az Egyesült Államok pénteken azt mondta a G7-ek külügyminisztereinek, hogy a Fehér Ház az utolsó pillanatban kapott információt Izraeltől egy iráni drónakcióról – közölte az olasz külügyminiszter az Associated Press szerint.

„De az USA nem vett részt támadásban. Csak egyszerű tájékoztatás volt” – emelte ki Antonio Tajani olasz külügyminiszter.

A legfejlettebb országokat tömörítő G7-csoport vezetői folyamatosan tanácskoznak a Közel-Keleten történő incidensekről. Az olasz külügyminiszter azt mondta, hogy az Egyesült Államok a péntek reggeli ülésen közölte a fentieket, miután az utolsó pillanatban az ülés napirendi témáit leváltotta a pénteki támadás.

A pénteki dróntámadás az iráni légierő iszfaháni eszközeit érte, amelyek épp egy nukleáris létesítményének szomszédságában vannak – írta meg névtelen forrásokra hivatkozva a Jerusalem Post.

„Úgy döntöttünk, hogy ezúttal nem a nukleáris létesítményeiteket támadjuk, de ennél rosszabbat is csinálhattunk volna” – mondták a források a Postnak. A lap szerint a támadás egy üzenet volt Iránnak, hogy világos legyen, mennyire sebezhetőek a nukleáris telephelyei.

Az izraeli lap szerint az akcióban repülőgépekről indított nagy hatótávolságú rakétákat is használtak, hogy elkerüljék Teherán radarérzékelő képességét.

Ha igaz, amit a JP forrásai állítanak, az szembe megy Irán állításaival, miszerint nem volt becsapódás, csak a helyi légierő drónokat célzó csapásai miatt hallatszottak robbanások a városban.

A támadás részletei még homályosak. Izrael nem adott ki hivatalos nyilatkozatot arról, hogy felelős lenne a támadásért, Irán pedig még nem nevezett meg senkit. Az sem bizonyított, hogy pontosan milyen eszközökkel végezték az akciót. Az irániak három drónról írtak.

Rishi Sunak, az Egyesült Királyság miniszterelnöke kijelentette, hogy „higgadt fejeket” szeretne látni a Közel-Keleten – írja a CNN.

„A jelentős eszkaláció senkinek nem érdeke” – mondta Sunak egy pénteki londoni sajtótájékoztatón.

A brit kormányfő elmondta, hogy az Egyesült Királyság szövetségeseivel együtt dolgozik a támadás részleteinek megerősítésén – eddig ugyanis sem Izrael, sem Irán nem jelentette ki, hogy Jeruzsálem lenne a felelős az akcióért. „Ez egy kibontakozó helyzet, nem kéne addig spekulálni, amíg a tények nem tisztázódnak” – mondta.

Sunak megismételte, hogy továbbra is elítéli Irán szombaton Izrael ellen intézett rakétatámadásait, és ismét kiállt Izrael önvédelemhez való joga mellett.

A BBC-nek nyilatkozó nyugati tisztviselők úgy vélik, hogy a pénteki iráni drónincidens csak Izrael megtorló terveinek első szakasza.

Egy Libanonban lévő nyugati diplomata szerint a stratégia alapján egy kisebb, de nukleáris helyszínre célzott támadással kezdenek, amire Iránnak mindenképp reagálnia kell.

Egy másik nyugati katonai tisztviselő viszont a Szíriából és Iránból származó jelentések alapján azt állítja, hogy néhány alapvető radar volt a dróntámadások célpontja mindkét országban. Az izraeli hadsereg ezzel lemásolja az iráni és a Hezbollah támadásait. A radarok támadásával egyrészt kárt tesznek az elfogórendszerekben, másrészt megtévesztő célpontokat hoznak létre, amivel elterelhetik a figyelmet.

A BBC azt írja: a nekik nyilatkozó nyugati tisztviselők szerint a pénteki akció csak egy csapda, amivel Izrael puhatolózik.

Nem örültek hazai pályán Itamar Ben Gvir nemzetbiztonsági miniszter X-bejegyzésének, amiben arra utalgatott, hogy az Iránt ért csapások túl gyengék voltak.

Ben Gvir néhány órával azután, hogy az Iráni légvédelem elkapott három drónt, azt írta ki a közösségi médiába, hogy „gyenge”. A nemzetbiztonsági miniszter korábban azt hangoztatta, hogy Irán Izraelt érő szombati támadásra nem lehet nyámnyila választ adni.

Jair Lapid izraeli ellenzéki vezető élesen bírálta a minisztert a „megbocsáthatatlan poszt” miatt. Szerinte Ben Gvirnek „sikerült kigúnyolnia és megszégyenítenie Izraelt Teherántól Washingtonig”.

„Még soha nem okozott ilyen súlyos károkat a biztonsági kabinet minisztere az ország biztonságában, imázsában és nemzetközi státuszában”

– mondta.

(Guardian)

Irán eddig meglehetősen visszafogottan nyilatkozott azzal kapcsolatban, hogy robbanások hallatszottak az egyik város felett, egy iráni tisztviselő pedig Teherán jelezte, hogy nem tervez azonnali megtorlást – írja a Reuters.

Az iráni média és tisztviselők pénteken néhány robbanásról beszéltek. A CNN korábban azt írta, hogy tisztviselők szerint az iráni légvédelem három drónt fogott el Iszfahán városa felett.

Az iráni hadsereg főparancsnoka annyit mondott, hogy a légvédelem lőtt valamilyen gyanús objektumra. „Szakértők vizsgálják az esetet, és az eredmények kézhezvétele után tájékoztatni fognak az ügyről” – mondta Abdolrahim Mousavi vezérőrnagy az IRNA jelentése szerint. A CNN szerint a főparancsnok megjegyzései egybevágnak az iráni Tasnim hírügynökség korábbi jelentésével, miszerint nem történt kár a robbanás következtében.

„Az akció külföldi forrását nem erősítették meg” – mondta a Reutersnek nyilatkozó iráni tisztviselő. Ő arról beszélt, hogy a külső támadás helyett valamilyen beszivárgással elkövetett akció felé hajlanak.

Iránon belül a pénteki incidensről szóló hírek egyelőre nem tettek említést Izraelről, az állami televízióban szereplő szakértők pedig lekicsinylették az incidens hatását. Egy elemző arról beszélt, hogy az Irán területére beszivárgók bentről koordinálhatták a drónokat, amiket a légvédelem ártalmatlanított. Irán reggelre újra megnyitotta a repülőtereket és légteret is.

Izrael nem mondott semmit az esetről, de napok óta azt hangoztatta, hogy megtorlást tervez Irán ellen a szombati csapásokért. A szövetségesek, köztük az Egyesült Államok viszont szorgalmazták, hogy minden további válaszlépést úgy tervezzenek meg, hogy ne fokozza sokkal jobban a feszültséget a két ország között.

Több amerikai lapnak és tévének is azt mondták amerikai tisztviselők, hogy Izrael katonai csapást hajtott végre Irán ellen. A CNN-nek az egyik forrás arról beszélt, hogy az Egyesült Államokat csütörtökön előre értesítették, hogy a következő napokban csapást terveznek végrehajtani, az Egyesült Államok nem támogatta a válaszlépést.

„Kína ellenez minden olyan lépést, amely tovább fokozza a feszültséget, és továbbra is konstruktív szerepet fog játszani a helyzet enyhítésében” – jelentette ki pénteken Lin Jian, a külügyminisztérium szóvivője.

Kína Irán egyik legnagyobb kereskedelmi partnere, ugyanis Peking az ország szankciókkal sújtott olajkereskedelmének legfőbb vásárlója. Az Egyesült Államok emiatt többször is nyilvánosan felszólította Kínát, hogy a Teheránra gyakorolt befolyását latba vetve enyhítse a térségben uralkodó feszültségeket.

A pekingi vezető diplomata, Vang Jí a héten megbeszélést folytatott iráni kollégájával, ami után a kínai állami média arról számolt be, hogy Teherán „hajlandó önmérsékletre”.

(Guardian)

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke felszólította Iránt, Izraelt és szövetségeseiket, hogy tartózkodjanak a közel-keleti eszkalációtól.

„Különösen fontos, hogy a régió stabil maradjon, és minden fél tartózkodjon a további lépésektől” – mondta von der Leyen a finnországi Lappeenrantában tett látogatásakor.

(Guardian)

Az izraeli kormány péntek reggel még nem adott ki hivatalos nyilatkozatot azzal kapcsolatban, hogy valóban ők lennének felelősek az Iránt célzó csapásokért. Ugyanakkor a különböző izraeli politikusok X-en már utalgattak a támadásra.

„Jó reggelt, kedves izraeli emberek. Egy olyan reggel, amelyen büszkén emeljük fel a fejünket. Izrael egy erős ország. Szerezzük vissza az elrettentés erejét” – írta Revital „Tally” Gotliv, az izraeli parlament egyik képviselője, minden bizonnyal a csapásokra reagálva.

Emellett Itamar Ben Gvir nemzetbiztonsági miniszter is reagálni látszott a történekre. Egy szót ír héberül az X-en: „Béna”. Ő korábban arról beszélt, hogy Izrael válasza az iráni támadásra nem lehet gyenge.

Az iráni állami média válaszolt Ben Gvir bejegyzésére. A Tasnim félhivatalos iráni hírügynökség úgy értelmezte a miniszterszavait, hogy az saját országára mondta, hogy béna volt.

„Az izraeli hatóságok saját magukat gúnyolják!” – írták az X-en.

Ugyanakkor maga az iráni kormány sem közölte egyelőre, hogy honnan érkezhetett a támadás, ahogy az izraeli hadsereg sem kommentálta a történteket.

Antonio Tajani olasz külügyminiszter önmérsékletre szólította fel a feleket a Közel-Keleten, egészen pontosan úgy fogalmazott, hogy „teljes de-eszkalációra van szükség”. A legfejlettebb országokat tömörítő G7-csoport vezetői Caprin tárgyalnak a helyzetről. „Mindenkit óvatosságra intünk, hogy elkerüljük az eszkalációt”, mondta Tajani. Mélanie Joly kanadai külügyminiszter is arról posztolt az X-en, hogy folyamatosan figyelemmel kísérik a történéseket, és kollégáival tárgyalnak majd a közel-keleti konfliktusról. (AFP / Guardian)

Az Irán elleni támadást valószínűleg megtorlásnak és figyelmeztetésnek szánták, mondta Michael Holmes, az amerikai hadsereg nyugalmazott vezérőrnagya. Izrael napok óta mérlegeli válaszlépéseit a szombati, példátlan katonai akcióra, amikor Irán százhetven drónt, százhúsz ballisztikus rakétát és harminc robotrepülőgépet indított Izrael felé. Amerikai források szerint a péntek hajnali akció mögött egyértelműen Izrael áll, de ezt hivatalosan egyelőre nem ismerték el.

Mark MacCarley nyugalmazott vezérőrnagy szerint „Izraelnek ébernek kell maradnia” felkészülve arra az esetre, ha Irán úgy dönt, hogy újabb erődemonstrációval válaszol. Iszfahán tartományban fontos nukleáris létesítmények vannak, és valószínűleg figyelmeztetésnek szánták azt, hogy éppen ezt a területet vették célba. Az üzenet pedig az, hogy bármikor könnyedén megsebezhetik Irán védelmi rendszerét, mondta MacCarley. „Úgy gondolom, hogy az izraeli katonai vezetés alaposan átgondolta ezt”, tette hozzá. (CNN)

Az euró jegyzése reggel 394,21 forintra gyengült a csütörtök kora esti 394,45 forintról. A svájci frank árfolyama 406,07 forintról 407,51 forintra emelkedett, a dollár pedig 370,18 forintról 370,32 forintra drágult. (MTI)

A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 0,07 pontos emelkedéssel, 65 674,48 ponton nyitott reggel. (MTI)

Izraeli légicsapásról számolt be Szíria hivatalos hírügynöksége, a SANA. Helyi idő szerint 2:55-kor „az izraeli ellenség rakétákkal indított támadást”, ami anyagi károkat okozott az ország déli részén, írták. Az izraeli hadsereg nem kommentálta a szíriai bejelentést. (CNN)

Orbán Viktor a szokásos péntek reggeli rádióinterjújában megemlítette a közel-keleti konfliktust, azt mondta, „mindenki attól retteg, hogy az izraeliek terrorszervezet ellen folytatott háborúja átcsaphat egy országok közötti konfliktusba”. A hajnali iráni robbanásokról azt mondta, hogy a magyar hírszerzési információk is ellentmondóak, de szerinte mindenki jobban jár, ha sikerül lenyugtatni a közel-keleti konfliktust.

Az ENSZ is megerősítette, hogy nem keletkeztek károk az iszfaháni nukleáris létesítményekben. Rafael Grossi, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) vezetője önmérsékletre szólította fel a közel-keleti konfliktus résztvevőit, és megismételte korábbi álláspontját, hogy „nukleáris létesítmények soha nem lehetnek katonai konfliktusok célpontjai”. A NAÜ folyamatosan figyeli a fejleményeket. (CNN)

De még a péntek hajnali iráni történések előtt. A Pentagon korábbi közleménye szerint Lloyd Austin és Joáv Galant „Irán közel-keleti destabilizációs akcióiról, más regionális fenyegetésekről és a palesztin lakosságú Gázai övezetbe szánt segélyekkel kapcsolatos kérdésekről” tárgyalt. Austin beszélt „a humanitárius segélyek áramlásának, növelésének és fenntartásának fontosságáról” is, ideértve egy új, az izraeli Asdód kikötőjéből kiinduló segélyezési útvonalat – írta a Pentagon. (MTI)

Megugrott a kőolaj és arany ára a nemzetközi piacokon az Irán elleni állítólagos izraeli dróntámadás hírére. A Brent típusú olaj hordónkénti ára 1,7 százalékkal emelkedett, jelenleg 88 dollárt adnak érte. Egy uncia arany 2400 dollárt ér. A mértékadó ázsiai tőzsdéken gyengülés volt, a tokiói, a hongkongi és a szöuli index is veszített értékéből. Elemzők attól tartanak, hogy a közel-keleti konfliktus elmélyülése gondokat okozhat az üzemanyag-ellátásban. Itthon is folyamatosan emelkedik a benzin és a gázolaj ára, egyelőre nem látni, hogy a trend megváltozna. (BBC)

Irán százhetven drónt, százhúsz ballisztikus rakétát és harminc robotrepülőgépet indított Izrael felé szombaton, ezek 99 százalékát semmisítették meg, nagy részük el sem érte Izrael légterét. Csak a Negev-sivatagban található Nevatim légi bázisban sikerült kisebb károkat okozni. Erről részletesen itt írtunk>>>

Az Iszfahán közelében hallott robbanást az iráni légvédelmi rendszer okozta, ami egy gyanús tárgyra lőtt, mondta egy iráni tisztségviselő a félhivatalos Taszním hírügynökség szerint. A magas rangú katonai parancsnok szerint „nem történt incidens, és kár sem keletkezett”. Más források alapján a FARS hírügynökség is arról írt, hogy valószínűleg egy drón berepülésére aktiválódott a rendszer, határozottan cáfolták, hogy rakétatámadás érte volna az országot.

A CNN azt írja, hogy több iráni tisztviselő is arról beszélt, hogy a légvédelem három drónt fogott el. (CNN)