Orbán: Nyíltan megfenyegették a brüsszeli konferencia cateringcégét

Azt jól érzékelik Európában a vezetők és a polgárok is, hogy a világ veszélyes hellyé vált, háborús zónává alakul a Közel-Kelet, mindenki attól retteg, hogy az izraeliek terrorszervezet ellen folytatott háborúja átcsaphat egy országok közötti konfliktusba, de mindegyik, a világban jelenleg zajló konfliktust másképp kell kezelni – mondta Orbán Viktor szokásos pénteki interjújában, a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország című adásában, amiben azt is mondta, hogy „erős két nap” van mögötte.

A miniszterelnök hosszú idő után először ment el újra a rádió stúdiójába, a kegyelmi ügy kirobbanása óta ugyanis a kormányzati irányítás alatt álló médiában is alig szólalt meg, pedig az elmúlt 14 évben már megszokhattuk, hogy rendszeresen rádióinterjút ad. Idén ez mindössze négy alkalommal fordult elő.

Orbán a közel-keleti konfliktusról beszélve röviden utalt a hajnali iráni robbanásra. Azt mondta, még a magyar hírszerzési információk is ellentmondóak, de szerinte mindenki jobban jár, ha sikerül lenyugtatni a közel-keleti konfliktust, az ukrán háborút viszont másképp kell kezelni, „mert ez egy jelentős konfliktus, itt a szomszédunkban”, mondta.

Orbán szerint az orosz–ukrán háború első fejezete már lezárult, de szerinte a NATO is csúszik bele a háborúba. „Mostanra oda jutottunk, hogy komolyan felmerült, hogy Európa katonákat küldjön Ukrajnába, ami egy újabb fejezetet nyitott a háborúban” – mondta, hozzátéve, hogy a nagy kérdés most az, hogy „ki tudunk-e maradni a háború második fejezetéből” – mondta, majd újra megerősítette, hogy amíg nemzeti kormány van, addig Magyarország nem vesz részt a háborúban. Hozzátette, hogy a magyar álláspont nem más, mint ragaszkodás a NATO alapelveihez, és szerinte repedezni fog a háborúpárti európai gondolkodás, és a diplomáciának vissza kell vennie az irányítást.

„Azért dolgozom minden alkalommal, hogy elkerüljük azt a helyzetet, hogy a Magyarországnak járó pénz Ukrajnában landoljon”

– mondta Orbán, aki szerint ezt lehet vétónak nevezni, de szerinte a lehető legkevesebb pénzt kell odaadni Ukrajnának, mert az európai középosztály szenved. Ehhez olyan gazdasági szempontokat sorolt példaként, mint hogy romlik Európa gazdasági versenyképessége, és nincs pénz a zöld átmenetre és a balkáni bővítésre.

„A szólásszabadság Európában rossz bőrben van”

– mondta a miniszterelnök, aki szerint a politikusok, az egyetemek és a média egyszínűvé váltak, szerinte olyan „vélemény-úthenger” uralkodik, ami azt eredményezi, hogy két ellenkező politikai irányultságú német újság ugyanazt írja.

Orbán beszélt a Brüsszelben betiltott Nemzeti Konzervatív Konferenciáról (NatCon) is. Azt mondta: ha valakinek eltér a véleménye a központitól, akkor veszélybe kerülhet az állása.

„Túlzásnak érezhetik a hallgatók, de Nyugaton nem tehetsz ki akármit a Facebookra. Ha a véleményed eltér a központi véleménytől, veszélybe kerül az állásod. A Brüsszelben történtek legsúlyosabb része, hogy a konferenciának helyet adó szállodában nyíltan megfenyegették a cateringcéget. Magyarország itt nem tart, hogy szankciók legyenek véleményért cserébe, de a Nyugat már itt tart”

– mondta Orbán, majd arról beszélt, hogy a konferencián végül elővette a Soros-tervet, amiben szerinte le van írva, hogyan kell szétverni Európát.

Migráció és ukrán gabonadömping

„Soros György megírta, hogy minden évben be kell hozni egymillió migránst” – mondta Orbán, aki szerint nyilvánvaló politikai szándék van erre Európában.

A migráció kérdésében a kormányfő szerint a „szigorúskodás” nem segít, szerinte az a kulcs, hogy szabad-e egy migránsnak letelepedési engedély nélkül tartózkodni egy országban, szerinte az a fontos, hogy elbírálás közben hol várakozik az, aki le szeretne telepedni.

A migráció kérdésköre után a riporter a mezőgazdaság kérdésére fordult rá, ezzel kapcsolatban Orbán az ukrán gabonadömpingről kezdett el beszélni. „Ez nekünk is baj, mi ugyan meg tudjuk védeni a saját piacunkat, de azokon a piacokon van a bajunk, ahol eddig eladtuk a gabonát” – mondta, szerinte ez a magyar gazdáknak rossz. Orbán Viktor szerint az ukrán oligarchák és a nagy amerikai cégek nyernek az orosz–ukrán háború miatt kialakult gabonadömpingen.

Az unió elmúlt ötéves teljesítményéről azt mondta, hogy szerinte nem az ő „osztályfőnöki értékelésére” van szükség, de több pontot felsorolt, ami miatt a mostani brüsszeli vezetésnek mennie kell. Azt mondta, szerinte a politika nem egy bonyolult műfaj, de most kampány van, „ilyenkor tölteni kell és lőni, ezért tartunk ma kampánynyitót”. Orbán szerint az európai parlamenti választás tétje, hogy a háborúpártiak vagy a békepártiak nyernek-e.

A miniszterelnök keddtől csütörtökig Brüsszelben volt, ahol részt vett és fel is szólalt a NatConon, azt mondta, „örülünk, hogy még szabad beszélnünk Brüsszelben”. A rendezvényt csak a harmadik kiszemelt helyszínen tudták elkezdeni, de az első napján, kedden rendőrök érkeztek egy polgármesteri tiltó határozattal. A beszédeket végül folytathatták, de új érkezőket nem engedtek be, és a döntést keddre bíróság függesztette fel, így zavartalanul megtarthatták a második napi programot, amin Orbán is felszólalt. A konferencia szponzorai között volt egyébként a magyar kormányhoz közel álló Mathias Corvinus Collegium Alapítvány (MCC), az utóbbihoz köthető The European Conservative és a Danube Institute is.

A Fidesz délután úgynevezett „Választási Manifesztumot” fogad el az európai parlamenti választásra készülve, ez arról fog szólni, hogy mi a június 9-i választás tétje. Menczer Tamás kommunikációs igazgató a Facebookon közölte, hogy a manifesztumot április 19-én, pénteken délután fogadják el, a Fidesz kampánynyitóján a Millenárison, ahol Orbán Viktor miniszterelnök, Szijjártó Péter külügyminiszter és Deutsch Tamás EP-listavezető is felszólalnak majd.