Kedden az Európai Parlament hivatalosan is elfogadta a tagállamokkal már egyeztetett javaslatokat arról, hogyan csökkentsék az épületek energiafogyasztását és azt, hogy mennyi üvegházhatású gázt bocsássanak ki.
Az irányelv felülvizsgálatával 2050-re már egyáltalán nem terhelnék a környezetet az épületek az EP közleménye szerint. Az intézkedésekkel több épületet újítanának fel az energiát legrosszabbul hasznosítók közül, és javítanák az energiahatékonysági adatok cseréjét.
2030-tól csak olyan új épületeket húzhatnak fel, amelyek nem bocsátanak ki üvegházhatású gázokat.
Ez a követelmény a közhatóságok tulajdonában álló, illetve az általuk használt vagy fenntartott új épületekre már 2028-tól érvényes lesz. Itt az építkezéshez felhasznált termékek gyártásával, beépítésével, bontásával és ártalmatlanításával járó üvegházhatású gázokkal is számolni kell.
A lakóépületeknél a tagállamoknak olyan intézkedéseket kell életbe léptetniük, amelyekkel 2030-ra legalább 16 százalékkal, 2035-re pedig legalább 20–22 százalékkal tudják csökkenteni a természetben közvetlenül előforduló elsődleges energiaforrások átlagos fogyasztását. A legrosszabb energiahatékonyságú, nem lakáscélú épületek közül 2030-ra 16 százalékukat, 2033-ra pedig 26 százalékukat fel kell újítani minimumkövetelmények bevezetésével.
A már meglévő köz- és nem lakáscélú épületekre fokozatosan napelemeket kell telepíteni, ha ez műszakilag, gazdaságilag és funkcionálisan megvalósítható. 2030-ra az összes új lakóépületet el kell látni napenergiát hasznosító berendezésekkel.
A tagállamoknak lépéseket kell tenniük, hogy megszabaduljanak a szén-dioxidot kibocsátó fűtési rendszerektől, többek között a fosszilis tüzelőanyagok fokozatos kivezetésével.
A cél az, hogy 2040-re egyetlen fosszilis tüzelőanyaggal működő kazán se legyen üzemben.
2025-től a tagállamok nem nyújthatnak támogatást fosszilis tüzelőanyaggal működő önálló kazánok telepítéséhez. A pénzügyi ösztönzők tilalma nem vonatkozik a hibrid fűtési rendszerekre, amelyek a kazánt például naphőenergia-berendezéssel vagy hőszivattyúval kombinálják.
Az új szabályok nem terjednek ki a mezőgazdasági és műemlékvédelmi épületekre. Az uniós tagországok emellett mentességet adhatnak a követelmények teljesítése alól a különleges építészeti vagy történeti értékük miatt hivatalosan védett épületeknek, az időszakosan vagy ideiglenesen használt épületeknek, valamint a templomoknak és más imahelyeknek.
Az irányelvet az európai parlamenti képviselők 370 szavazattal, 199 ellenében és 46 tartózkodás mellett fogadták el, így már csak a hivatalos jóváhagyás kell a tagállamoktól, hogy a jogszabály életbe léphessen. A jegyzőkönyv szerint a szavazó magyar képviselők közül az ellenzékiek támogatták a javaslatot, a Fidesz és a KDNP tartózkodott.
„A ma elfogadott jogszabály az eredeti célokkal ellentétes hatásokat fog kiváltani és súlyos terheket mér az európai családokra, ezért felelősen nem támogatható”
– indokolt a nagyobbik kormánypártból Gyürk András. „Olyan megvalósítható intézkedésekre lenne szükség, amelyek biztosítják az energiaellátás biztonságát és a megfizethető energiához történő hozzáférést. A zöldenergia fejlesztése mellett az épületek energiahatékonyságának javításának fontossága ezen a területen vitán felül áll”, de „különösen aggályos a kötelezően előírt megújuló energia létesítmények telepítése az épületekben, valamint a földgáztüzelésű kazánok támogatásának rövid határidővel bevezetett tilalma”.
A jogszabály európai parlamenti felelőse, Ciarán Cuffe viszont azt hangsúlyozta, hogy a tervezet
„segít csökkenteni az energiaszámlákat és az energiaszegénység alapvető okait, miközben több ezer magas színvonalú, helyi munkahelyet teremt az egész EU-ban”, és továbbra is törekedni kell az energiafüggetlenségre.
A javaslat szerinte támogatja a legkiszolgáltatottabb háztartásokat a felújításokban, hogy csökkenthessék a számláikat, és a védelmükre biztosítékokat vezet be, a tagállamok kötelesek lesznek felújításokra fordítani az uniós támogatások egy részét, és tehetnek kivételeket ott, ahol az előírások nehézséget jelentenének.