Apokalipszis most? Így készülj a világvégére, ha dollármilliárdokból gazdálkodhatsz

Vegyen kávét. Vegyen cukrot. Vegyen dohányt. Kezdje elölről, és ismételje szó szerint az idők végezetéig.

A lassan felhalmozódó készleteket pedig ássa el egy konténerben valami kietlen helyen, mondjuk, a Bakonyban. Ha telepakolják, ez úgy félmilliárdos befektetés, egy 40 láb (bő 12 méter) hosszú teherkonténerbe befér 25 ezer kiló cukor, mellé 15 ezer kiló kávé és 5 ezer kiló dohány. Ha rám hallgatnak, ennyivel le lehet tudni a felkészülést az eljövendő apokalipszisre.

A cukornak még törvényileg sincs szavatossági ideje, korlátlanul transzferábilis, végső soron pedig alkoholt is lehet belőle párolni, amely szintén korlátlanul transzferábilis. A kávé és a dohány idővel veszít ugyan a minőségéből, de soha nem tud annyira elromlani, hogy a koffein- és/vagy nikotinfüggők ne csapjanak le rá. Korlátlanul transzferábilisak. A világvége után nagyobb kereslet lesz irántuk az aranynál is, amelyből többek közt pálinkát se lehet főzni.

Másrészt, ha rám hallgatnak, az apokalipszist nem próbálják meg túlélni. Kevés olyan elképzelt apokalipszis van, amelynek vonzó a másnapja, a legtöbb után egy többé-kevésbé lakhatatlan bolygó marad hátra. Azon a füstölgő, toxikus, élhetetlenül forró vagy éppen dermesztően fagyott kőgolyón kéne romjaiból újra felépíteni a civilizációt. Rám ebben ne számítsanak! Én, ha szabad ilyet, az első atombombát a fejem búbjára szeretném kérni. A túlélőösztön mindenesetre kiirthatatlan belőlünk, végül is biológiai létezésünk két, génjeinkbe kódolt alapparancsa az ön- és a fajfenntartás. Zabálj és szaporodj, de leginkább MARADJ ÉLETBEN, hogy zabálhass és szaporodhass.

A túlélésért folytatott különversenyben egyesek némi előnnyel indulnak. Azok, akik eleve némi előnyben léteznek.

Mint például Elon Musk, aki lényegében azt a célt tűzte ki magának, hogy B tervként kolonizálja a Marsot, legyen hova visszahúzódni, ha a Földön tarthatatlanná válna a helyzet.

„Szerintem valószínűtlen, hogy ne legyen még egy világháború. Valamikor lesz. Szóval eljön majd az új sötét középkor. Márpedig ha lesz harmadik világháború, akkor garantálnunk kell, hogy valahol van elég magja a civilizációnknak, amellyel majd visszahozhatjuk a civilizációt a Földre, és lerövidíthetjük a sötét középkort” – magyarázta 2018 márciusában az SXSW pódiumbeszélgetésén a Techcrunch tudósítása szerint.

A köztes időben, amíg B terve nem válik életképessé, C tervként egy apró, de excentrikus közösséghez, a milliárdos prepperekéhez csatlakozott. Musk persze még közülük is kilóg, nemcsak azért, mert a számítások szerint mindegyiküknél, vagyis hát mindannyiunknál gazdagabb, hanem mert vállalkozásai közül legalább kettőt, az agyi implantátumokra és a mesterséges intelligenciára koncentráló Neuralink és a SpaceX létrehozását az üzleti lehetőségeken túl a saját és az emberiség túlélése is inspirálta.

Akadnak nála kevésbé vizionárius milliárdos prepperek is. Tim Chang szilícium-völgyi kockázatitőke-befektető például 2017-ben arról beszélt a New Yorker milliárdos prepperekről szóló riportjában, hogy „vagyunk egy páran a völgyben, akik rendszeresen együtt vacsorázunk, és átbeszéljük, ki mivel készül. Sokan bitcoint halmoznak fel, és vannak, akik annak jártak utána, hogyan szerezhetnének második útlevelet. Vagy vesznek nyaralókat más országokban, ezek aztán biztonságos menedékek is lehetnek.”

Közben Steve Huffman, az amúgy a talán legprominensebb prepperfórumnak is otthont adó Reddit társalapító vezérigazgatója 2015-ben nem azért korrigálta lézeres műtéttel a rövidlátását, hogy jobban nézzen ki szemüveg nélkül. „Ha vége a világnak, vagy ha vége sincs, csak súlyos bajaink lesznek, kontaktlencsét vagy szemüveget szerezni kínszenvedés lesz, azok nélkül meg baszhatom” – mondta a New Yorkernek. Vagyis ő még abban se biztos, hogy a világvége után az orráig ellátna, míg néhány sorstársa úgy képzeli, hogy jól jöhet a második útlevél az egzotikus menedékhelyeik eléréséhez, ha netán az államigazgatás teljes összeomlását pont a határellenőrzés élné túl. Meg a bitcoin, mert biztos lesz áram és internet, és ki ne adna az utolsó korty vizéből némi virtuális valutáért.

A szilícium-völgyi prepperkultúra afféle hóbortnak, gazdag hülyegyerekek közösségépítő szórakozásának is tűnhet. Elvégre társadalmunknak pont arról a szegmenséről beszélünk, amelyet nyilatkozatai és cselekedetei alapján inkább jellemez a saját mindenhatóságába vetett hit és a korlátlan optimizmus. Pedig ha úgy vesszük, a prepperkedés tulajdonképpen prudens döntés, konzervatív befektetés. Bekövetkezhet az apokalipszis? Esély azért van rá. Az atomtudósok tekintélyes periodikája, a Bulletin of the Atomic Scientist Világvége órája 23.58:30-on áll, még van másfél percünk éjfélig. Évről évre melegebb van. Új atomfegyverkezési verseny van kibontakozóban, a Közel-Kelettel meg hagyjon mindenki békén.

Bár fenyegető apokalipszisről a világ milliárdosainak sincsenek jobb értesülései nálunk, nekik megvan a lehetőségük a felkészülésre. Egzotikus ingatlanokba rakni a pénzt befektetésnek se rossz. Egy bunker az ő büdzséjükbe simán belefér, ez a 160 négyzetméteres, egy hálószobás, fegyveres portaszolgálattal, saját széffel és még egy extra biztonsági szobával is felszerelt modell nincs rongyos félmillió dollár (napi árfolyamon úgy 167-168 millió forint a katalógusára), de ez a két hálószobás, fegyveres portaszolgálatos, további negyven személy elhelyezésére alkalmas bunker tanteremmel, tornateremmel, mosókonyhával és műhellyel együtt is kijön 1,83 millió dollárból (ami kb. 659 millió forint). Képzelhetik, mit lehet kihozni egy trópusi sziget tengerszint felett megfelelő magasságban lévő részén pár tízmillióból.

Hogy egészen pontosan mit, azt a Wired szemléltette 2023 decemberében Mark Zuckerberg Meta-vezér 270 millió dolláros, apokalipszisálló hawaii birtokán. Azt nem tudni, hogy az építkezés teljes költségvetéséből mennyi jut az 500 négyzetméteres föld alatti bunkerra, amelyet alagutak kötnek össze a két központi villával, de az utóbbiban se kell aggódni, ha éppen nem egy atomháborút követő nukleáris csapadék elől kell menekülni.

A New Yorker már idézett nagy riportjának egyik komikus leágazása a keleti parti dollármilliárdos prepperek aggályait részletezi. Ők nem a Szilícium-völgy a jelek szerint a pesszimizmusra is nyitott technooptimistái, a világvégéről sincs grandiózus víziójuk. Sokkal földhözragadtabb, sokkal személyesebb apokalipszis réme tartja őket rettegésben: az éhséglázadásé, amely elsöpri majd a modern kapitalizmust. Ahol azért kell majd menekülniük, mert forradalmárok rúgják rájuk az ajtót. Rideg számításból ezért végső soron javarészt arra is jutottak, hogy az elől úgy se tudnának elmenekülni, mert az egy dolog, hogy járatják a privát jetjük motorját, de a pilótájuk ugyanúgy a munkásosztály része, mint akik vadásznának rájuk.

Antonio García Martínez, a Facebook egykori termékmenedzsere, aki maró gúnnyal írt szilícium-völgyi pajtásairól, az ilyen eshetőségekre tekintettel nem is tartja ideális megoldásnak a teljes és magányos elzárkózást a világtól. „Mind azt képzelik, hogy egyedül is megfékezhetik a kóborló csőcseléket” – mondta lenézőn a világtól elvonulni tervező társairól a New Yorkernek. Szerinte a túlélés záloga, hogy saját helyi milíciája is legyen. Panaszkodott is rá, hogy „annyi minden kell a túléléshez”.

Zuckerberg birtoka talán még a vasvillás tömegnek is ellenállhat. Az ott tartózkodók a két luxusvilla hangszigetelt biztonsági ajtajai és rejtekajtói mögött akkor is megbújhatnak, ha a dühöngők bejutnak a falakkal körbevett, kameraerdővel és őrtornyokkal figyelt birtokra. A bunkerre, a villákra és a birtokot védő nagyszámú személyzet szállásaira százmillió dollár jutott.

Zuckerberg a hawaii építkezés mellett marhatenyésztésbe, mi több, a tökéletes steak fejlesztésébe is belefogott, és szeret hatalmas katapultokat építeni:

Mindkettő szépen passzol a prepperkultúrába, végül is az önellátás mellett az is hasznos a túlélésben, ha nem kizárólag tűzfegyverekre kell hagyatkozni. Marvin Liao, a 500 Startups kockázatitőke-befektető cég partnere is azzal büszkélkedett a New Yorkerben, hogy bár nincsenek tűzfegyverei, lesz mivel megvédeni felhalmozott víz- és élelmiszerkészleteit. „Van egy rakás más fegyverem, vettem íjászórákat is” – mondta.

Zuckerberg ugyan Hawaiin, ott is a fő szigetek egyikén építkezik, Kauai szigete azért kellő távolságban van a tömegektől. Mindössze 73 ezren lakják, a Wired riportja szerint a mai napig őrzi kisvárosias jellegét. Az összetartó közösség idősebb tagjai még emlékezhetnek rá, amikor a szigeten csak egy közlekedési lámpa volt, másodikat csak 1973-ban telepítettek – írják. A techmilliárdosok körében amúgy Új-Zéland népszerűbb bunkerhelyszín. Sam Altman, az OpenAI kirúgott, majd visszahívott vezére 2016-ban kotyogta ki megállapodását Peter Thiellel, a prepperkultúrában erősen képviselt szélsőjobboldallal kokettáló milliárdossal arról, hogy az apokalipszis bekövetkeztekor együtt repülnek el Thiel egyik ottani birtokára.

Altman nyilatkozatával alaposan be is kavart a terveknek. Matt Nippert újságíró a New Yorker cikke alapján kezdett kérdezősködni, hogy hogyan is vásárolhatta meg Thiel azt a 193 hektáros birkatelepet, ahol a túlélést tervezte. Új-Zélandon a külföldiek csak szigorú átvilágítás után vásárolhatnak földet, és mint Nippert kiderítette, Thiel ilyenen nem esett át. Azt is megtudta, hogy miért. Thiel akkor már új-zélandi állampolgár volt, bár addig egész életében nem töltött többet 12 napnál az országban. Még csak az állampolgársága odaítélésén se volt ott, esküjét magánceremónia keretében Új-Zéland Santa Monica-i konzulátusán tette le. Ezek után a helyi önkormányzat megtagadta az építési engedélyt Thiel bunkernek is beillő házára.

Mark O’Connell, a Guardian riportere szerint Thiel amúgy inkább apokalipszishívő, semmint -rettegő. Ő arra jutott, hogy Thiel A szuverén egyén – Hogyan éljük túl a jóléti állam összeomlását című libertariánus kiáltvány hatására valójában az üzleti lehetőséget látta meg a világvégében. A könyvet James Davidson magánbefektető írta, aki O’Connell szerint tanácsadóként arra szakosodott, hogy hogyan gazdagíthatja tovább szupergazdag ügyfeleit gazdasági válságok idején. Kiáltványában disztópikus jövőt vázol.

Tézise szerint a jóléti liberális demokrácia valójában maffiaállam, amelyben becsületes polgárok vagyonának egy részét elkobozzák, hogy aztán utakat, egészségügyi és iskolarendszert építsenek belőle. De az internet és a kriptovaluták terjedésével a kormányok egyre nehezebben tudják behajtani az adókat, az emberek felszabadulhatnak a „védelmi pénz” fizetése alól, ami végső soron az államok bukásához vezet majd. A kialakuló káoszban pedig a „kognitív elit” ragadhatja magához a hatalmat, a javakat „szuverén egyének” osztálya fogja birtokolni, akik egyenként is hatalmasabbak lesznek a mai nemzetállamoknál. Már amíg meg nem érkezik házuk elé a vasvillás tömeg.

Az ilyen látomások, valamint a prepperkultúra évtizedes felemelkedése megteremtette a prepperipart, a szupergazdagok érdeklődése pedig a luxusprepperipart.

Ennek egyik különös szegmense az atombiztos luxusbunkerpiac, amelynek egyik képviselője a Survival Condo, amely a kansasi Concordia közelében szerezte meg az amerikai légierő egy használaton kívüli rakétasilóját. 1961–1965 között állomásoztattak itt Atlas rakétákat a silóban, amelynek egy szovjet első csapást is ki kellett bírnia. Itt akár 1,5 millió dollárért is vehetnek lakást azok, akik eltűrnék, hogy egy teljes szinten egy másik családdal osztozkodjanak. Az egész szintet betöltő bunker ára 3 millió dollár. Az épület föld alatti jellegére tekintettel nehezen értelmezhető penthouse ára már egyéni alku kérdése, ahogy az ilyesfajta közösködéstől irtózóknak kifejlesztett, saját ingatlanon telepíthető luxusbunker-komplexumé is.

A New Yorker cikke alapján a milliárdos preppereknél a belépő szint az aranyérmék, a lőszer, a fegyverek és a valamiért az apokalipszis alapjárművének képzelt motorkerékpárok felhalmozása. A prepperkedést szilícium-völgyi közösségépítő hülyéskedésnél komolyabban vevő Huffmannek is van motorja. A túlélés azóta izgatja, hogy látta az 1998-ban bemutatott katasztrófafilmet, a Deep Impactet. A film csúcsjelenetében az Atlanti-óceánba csapódó meteor hatalmas szökőárt idéz elő, az Egyesült Államok partvidékén élőknek így egy cunamival kell versenyt futniuk. A jelenetet Huffman gimijének közelében forgatták. „Mindenki beragadt a dugóba – idézte fel a jelenetet a New Yorkerben. – Mindennap azon az úton jártam, és mindig azt gondoltam, hogy kell egy motor, mert mindenki más rácseszik” – magyarázta kissé trágár stílusában.

Bár a Reddit megalapításakor Musk SpaceX-ével és Neuralinkjével szemben nem volt szempont az apokalipszis túlélése, Huffman határozottan hisz benne, hogy a leghamarabb onnan értesülhet majd a közelgő világvégéről. „Az emberek könnyebben pánikolnak, ha együtt vannak, és az interneten könnyebben együtt lehetnek – mondta, felidézve, hogy a nagy pénzügyi összeomlás előtt a Redditen már rég a jelzáloghitelekről pletykáltak. – Ha a hit megingása miatti összeomlás vár ránk, annak az első jeleit a közösségi médiában láthatjuk majd.”