2024. január 17. – 17:19
frissítve
A kritikus fontosságú kikötők és közlekedési hálózatok ki vannak téve Kína befolyásának, állítja az Európai Parlament szerdán elfogadott állásfoglalása. A dokumentum azt vizsgálta, hogy Kína a „katonai-polgári fúziós stratégiájával” hogyan fér hozzá egyre inkább Európa kritikus fontosságú infrastruktúrájához és hogyan befolyásolja azt. Ez a testület közleménye szerint létfontosságú uniós ágazatokat érint, mint például a közlekedést, a kikötőket, a távközlési hálózatokat, a ritka fémeket és a tenger alatti kábeleket.
Az EP állásfoglalása szerint a fúziós stratégia egy kínai állami irányítású program, amely az állam és a kereskedelmi hatalom minden szintjét felhasználja, hogy megerősítse a Kínai Kommunista Pártot és fegyveres szárnyát, a Népi Felszabadítási Hadsereget. A képviselők aggodnak amiatt, hogy a stratégiával fejlett technológiára akarnak szert tenni, így növelve Kína túlsúlyát a külföldi országokban és aláásva a riválisait.
A képviselők elismerik az EU lépéseit, hogy ellenállóbbá tegye a kritikus infrastruktúrát, de aggódnak, hogy csak a közvetlen külföldi befektetések átvilágításáról van szó, de más csatornákat nyitva hagynak, hogy Kína hozzáférjen a kulcsfontosságú európai eszközökhöz és befolyásolja azokat. Felszólítják az EU-t és a tagállamokat: minél előbb bővítsék az intézkedéseiket, hogy kizárják a szervezeteket, amelyek hozzájárulhatnak a kínai stratégiához, különösen a katonai célokra is használható technológiáknál.
Sok magyar nem szavazott
A jogi következmények nélküli állásfoglalást 565 szavazattal, 26 ellenében és 31 tartózkodással fogadták el. A MEPWatch adatai alapján a voksoló magyarok mind igent nyomtak, de a 12 fideszes képviselő, a KDNP-s Hölvényi György és a volt MSZP-s Ujhelyi István úgy nem adott le szavazatot, hogy a napirenden közvetlenül előtte és utána található javaslatoknál igen (Trócsányi Lászlót és az egyik esetben Deutsch Tamást leszámítva).
Korábban az EUrologus figyelt fel rá, hogy időnként – jellemzően emberi jogi kérdéseknél – a fideszesek úgy nem szavaznak, hogy az ülésteremben vannak. Ilyenkor egy tartózkodással ugyanezt érnék el: az egy tudatosan le nem adott voksnak számít, amit épp a magyar kormány tisztázott egy perben.
A saját alapítású Esély Közösségben politizáló Ujhelyi István októberben jelentette be: elfogadta a shenzeni gazdasági kamara felkérését, hogy fizetés nélkül, „ha úgy tetszik”, „személyes jószolgálati tevékenységként” az európai kapcsolataik fejlesztéséhez legyen tanácsadó.
