CNN: több száz egytonnás bombát dobott le Izrael Gázára a háború elején, Vietnám óta nem volt ilyen

Izrael ENSZ-nagykövete komolyan bírálta a Biztonsági Tanács által pénteken elfogadott határozatot, ami a gázai civileknek nyújtott humanitárius segélyek növelését sürgeti. Gilad Erdan szerint „szükségtelen és a valóságtól elrugaszkodott” ahogyan a határozat fókuszában a humanitárius segélyek vannak.

„Izrael már így is engedi a segélyszállítmányok eljutását a szükséges mértékben” – mondta az izraeli ENSZ-nagykövet.

Az izraeli hadsereg figyelmeztette a Gázai övezet középső részén lévő al-Bureij menekülttábor lakóit, hogy hagyják el a tábor déli területeit. Ez Izrael gázai szárazföldi hadműveleteinek kiterjesztését jelzi.

„A biztonságuk érdekében azonnal át kell költözniük a Deir al-Balahban lévő óvóhelyekre” – üzente a tábor lakóinak Avichay Adraee, az Izraeli Védelmi Erők (IDF) tisztviselője. Deir Al-Balah szintén az övezet központjában van, de délebbre fekszik, mint Bureij.

A háború kezdete óta csaknem 11 hét telt el, és az ENSZ szerint a Gázai övezet 30 százalékát már evakuálásra jelölte ki az izraeli hadsereg. Az UNRWA, az ENSZ palesztin menekülteket segítő ügynökségének becslései szerint 1,9 millió gázai (a lakosság 85 százaléka) kényszerül belső menekültként élni.

(BBC)

A gázai palesztin háztartások negyede – nagyjából 500 ezer ember – „katasztrofális körülményekkel” néz szembe – állapította meg az ENSZ élelmezésbiztonsági szerve, és arra figyelmeztetett, hogy az Izrael és a Hamász közötti háború folytatódása esetén fennáll a súlyos éhínség veszélye.

(BBC)

Az Európai Bizottság 118,4 millió eurós (csaknem 45 milliárd forint) támogatási csomagot fogadott el a Palesztin Hatóság támogatására a 2023-as éves előirányzat részeként.

A pénzügyi támogatás hozzá fog járulni a ciszjordániai köztisztviselők fizetésének és nyugdíjának kifizetéséhez, a ciszjordániai és gázai készpénzátutalási programon keresztül a kiszolgáltatott családok szociális juttatásaihoz, a kelet-jeruzsálemi kórházakba történő orvosi beutalások finanszírozásához, valamint a Palesztin Hatóság intézményei igazgatási és technikai kapacitásának támogatásához.

A brüsszeli közlemény Ursula von der Leyent, az Európai Bizottság elnökét idézte, aki kijelentette: „nagyon aggasztó” a gázai és ciszjordániai helyzet, beleértve Kelet-Jeruzsálemet is. Tájékoztatása szerint az Európai Unió ezért már megnégyszerezte a Gázának nyújtott humanitárius segítségét.

Az elnök elmondta, az EU a palesztinoknak nyújtott segélyek legnagyobb nemzetközi adományozójaként mérlegeli egy szélesebb körű, középtávú csomag kidolgozását a jövő évre vonatkozóan, amely hozzájárulna Gáza és Ciszjordánia gazdasági és politikai stabilitásához a kétállami megoldás, Izrael mellett egy palesztin állam létrehozására irányuló szélesebb körű nemzetközi erőfeszítések részeként.

(MTI)

A Pentagon közölte, hogy immár több mint 20 ország lépett be abba az Egyesült Államok által kezdeményezett tengeri koalícióba, ami a Vörös-tenger kereskedelmi forgalmát próbálja majd megvédeni a jemeni húszik támadásaitól.

A húszik állandó dróncsapásai és szabotázsakciói miatt a kereskedelmi hajózásban érintett nagyvállalatok sorra hagyják el a Vörös-tengert, ami megnövelheti a szállítási és biztosítási költségeket.

(Guardian)

Egy kelet-londoni általános iskola csütörtökön – az eredetileg tervezettnél korábban – bezárt a karácsonyi szünet idejére, mivel „egyre több fenyegetés érte a személyzetet”, miután elterjedt az a nem bizonyított hír, hogy a tanárok állítólag megbüntettek egy nyolcéves fiút, mert nem volt hajlandó levenni a palesztin zászlót a kabátjáról.

A Leytonban található Barclay Általános Iskola a szülőknek írt levelében azt írta, hogy nincs bizonyíték a diákot ért zaklatásra, amiről a TikTok-on kezdtek el terjedni különböző információk.

Csütörtökön aztán tüntetők gyűltek össze az iskola előtt, és azt skandálták, hogy „Barclay, Barclay, szégyelljétek magatokat”, valamint „a tanároknak és a családoknak össze kell fogniuk, az oktatás emberi jog”.

Mindez azután történt, hogy egy magát Zakinak nevező TikToker, akinek több mint 80 ezer követője van, azt állította, hogy egy nyolcéves diákot „zaklattak és mentálisan traumatizáltak a tanárai”, azért, mert palesztin.

(Sky)

Benjámin Netanjahu izraeli kormányfő egy jelentés szerint az Izrael-Hamász háború kezdetén arra kérte Joe Biden amerikai elnököt, hogy gyakoroljon nyomást Egyiptomra gázai menekültek befogadása érdekében. Netanjahu azt kérte amerikai kollégájától, hogy Kairó fogadjon be civileket a konfliktus idejére, de Biden ezt visszautasította – írja a The Washington Post.

Egyiptom nem nyitotta meg a határait, és ennek a jelentések szerint részben az is lehet az oka, hogy Kairó attól tart, Izrael a háború után nem engedi vissza a kitelepített embereket a Gázai övezetbe, akik így Egyiptomban rekednek.

Ugyanakkor Egyiptom sok sérült palesztint befogadott, köztük koraszülött csecsemőket, miután az al-Sifa kórházban üzemanyaghiány miatt kikapcsolták az inkubátorokat.

Az egyiptomi kormány emellett jelentős szerepet játszott a Gázába irányuló segélyek biztosításában – amelyek a rafahi határátkelőn keresztül érkeznek –, és Katar mellett a legutóbbi tűzszüneti megállapodás közvetítésében is.

Kairóban jelenleg is folynak tárgyalások Izrael és a Hamász magas rangú vezetői között egy új megállapodásról.

(Washington Post)

A gázai háború első hónapjában Izrael több száz hatalmas bombát dobott le, amelyek közül sok képes volt több mint 300 méteres távolságból is megölni vagy megsebesíteni embereket – derül ki a CNN és a Synthetaic mesterséges intelligenciával foglalkozó cég elemzéséből.

A háború első napjaiban készült műholdképek több mint 500, 12 méternél nagyobb átmérőjű becsapódási krátert mutatnak, amelyek megfelelnek a több mint 900 kilós bombák által hátrahagyott krátereknek. Ezek négyszer nehezebbek, mint azok a nagy bombák, amelyeket az Egyesült Államok az Iszlám Államra dobott le az iraki Moszulban a szélsőséges csoport elleni háború során.

Fegyverszakértők szerint a közel egy tonnás bombához hasonló nehézlőszerek széles körű alkalmazása felelős a halálos áldozatok számának ugrásszerű növekedéséért. Gáza a világ egyik legsűrűbben lakott régiója volt a bombázások kezdetekor, az ilyen helyeken a nehézlőszerek komoly pusztításra képesek.

Marc Garlasco volt amerikai védelmi hírszerzési elemző és korában az ENSZ-nek dolgozó háborús bűnöket vizsgáló szakértő szerint Izrael gázai bombázásának sűrűségére „Vietnam óta nem volt példa”.

Izraelre széleskörű nemzetközi nyomás nehezedik a gázai pusztítás mértéke miatt, még Izrael egyik legközelebbi szövetségese, az Egyesült Államok elnöke, Joe Biden is azzal vádolta Izraelt, hogy „válogatás nélkül bombázza” a Gázai övezetet.

Izraeli tisztviselők azzal érveltek, hogy a nehézlőszerek szükségesek a Hamász felszámolásához, amelynek harcosai október 7-én több mint 1200 embert öltek meg és több mint 240 túszt ejtettek. Azt is állítják, hogy Izrael mindent megtesz a civil áldozatok minimalizálása érdekében.

(CNN)

A Hamász kizárta további túszok szabadon engedését, amíg Izrael teljesen be nem szünteti „agresszióját”.

Az október 7-én elrabolt túszok közül körülbelül 120-an továbbra is a Hamász fogságában lehetnek. Eközben Izrael azt állítja, hogy több mint 2000 Hamász-harcost ölt meg a Gázai övezetben a hónap elején tartott tűzszünet óta, amikor több mint 100 túszt szabadítottak ki.

Kairóban a felek tárgyalásokat folytattak egy esetleges újabb tűzszünetről, de a szerdai tárgyalások nem eredményeztek megállapodást. A Hamász egy frissebb közleményében azt írta, hogy „egy palesztin nemzeti döntés” értelmében addig nem tárgyalnak túszokról, illetve fogolycserékről, amíg Izrael teljesen be nem fejezi a háborút. Izrael korábban azt mondta, hogy a túszok szabadon bocsátásának legjobb módját a Hamászra gyakorolt katonai nyomásgyakorlásban és a mentőakciókban látja.

(BBC)

Az Egyesült Államok kijelentette, hogy kész támogatni az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozatát, aminek célja a gázai segélyszállítmányok fokozása.

A határozatról szóló szavazást a késő estébe nyúló tárgyalások után péntekre halasztották. Linda Thomas-Greenfield, az Egyesült Államok ENSZ-nagykövete elmondta, hogy országa és az arab államok olyan módosított változatot dolgoztak ki, amit már Washington kész támogatni.

„Készen állunk arra, hogy szavazzunk róla. És ez egy olyan határozat, amely humanitárius segítséget nyújt a rászorulóknak”

– mondta Thomas-Greenfield. Az továbbra sem világos, hogy a Tanács többi tagja, különösen Oroszország elfogadja-e a változtatásokat. Az ENSZ 15 tagú Biztonsági Tanácsa eredetileg hétfőn szavazott volna az Egyesült Arab Emírségek által kidolgozott határozatról. Ezt előbb keddre, majd szerdára halasztották el, hogy olyan szövegezést dolgozzanak ki, amelyet az Egyesült Államok és Izrael is elfogad – vétójoga csak az előbbinek van – Oroszországhoz, Kínához, Franciaországhoz és az Egyesült Királysághoz hasonlóan –, de a katonai akciók végrehajtójaként nélkülözhetetlen, hogy Izrael számára is elfogadható legyen a határozat tartalma.

(Guardian)

A Gázai övezet egészségügyi tisztviselői szerint több mint 20 ezer palesztin halt meg a háborúban. Ez a szám a terület háború előtti lakosságának közel egy százalékát jelenti – írja az AP.

Az egészségügyi hatóság nem tesz különbséget a harcosok és a civilek között. Korábban viszont azt állították, hogy a halattak nagyjából kétharmada nő vagy kiskorú. A minisztérium szerint 390 ember halt meg az elmúlt 48 órában, miközben a kommunikációs hálózatok az övezet nagy részén nem működtek. A konfliktusban állításuk szerint eddig összesen 53 320 ember sebesült meg.

• Eredménytelenül zárultak a gázai túszcsere-tárgyalások
• Az Egészségügyi Világszervezet szerint Gáza északi részén már nincs működőképes kórház
• A Hamász katonai szárnya vállalta a felelősséget a Gázai övezetből indított rakétatűzért
• Tízmillió liter üzemanyagot szállított Irak Egyiptomba a gázai palesztinok megsegítésére
• Tizenegy palesztin férfival végezhetett az izraeli hadsereg, az ENSZ Emberi Jogi Főbiztossága vizsgálatot követel
• Az IDF elfogott több palesztin terroristát, akik részt vettek Izrael megtámadásában

A legfontosabb csütörtöki eseményeket itt olvashatja.