2023. december 6. – 06:23
frissítve
A magyarok közel kétharmada tartja fontosnak, hogy uniós tagok vagyunk, és 54 százalék szerint jó Magyarországnak, hogy az EU-hoz tartozunk, csak hét százalék érzi ezt rossznak a szerdán nyilvánosságra hozott Eurobarometer szerint.
Egyik tagállamban sem látják annyian semlegesen az EU-t, mint nálunk
Az uniós közvélemény-kutatás fél évvel ezelőtti kiadásához képest ugyanakkor romlott a hazai kép. Arra is kevesebben mondtak igent, hogy összességében javára vált-e az uniós tagság Magyarországnak, de még így is a magyar megkérdezettek 73 százaléka értett egyet ezzel.
Majdnem a magyarok felének semleges a képe az EU-ról, a 47 százalékos arány a legmagasabb az összes tagállam közül.
Alig több mint a magyarok kétötöde látja jónak az EU-t. Előbbi arány kicsit nőtt, utóbbi csökkent, ahogy azoké is, akik rossznak tartják, ők mindössze 12 százaléknyian vannak.
Az EU hasznánál leginkább gazdasági jellegű érveket soroltak a magyar válaszadók – gyakran messze az uniós átlag felett.
A legtöbben, tízből négyen a munkalehetőségeket emelték ki, holott ezt csak 24 százalék mondta az EU-ban. Második helyen a gazdasági növekedés, harmadikon az életszínvonal-emelés végzett, utóbbit nagyjából másfélszer többen emlegették, mint az uniós átlag.
Arra, hogy miért nem vált Magyarország előnyére az EU-tagság, a legtöbben azt válaszolták, hogy a fontos problémákkal országos szinten foglalkoznak. Kicsit kevesebben, a válaszadók harmada mondta, hogy szerintük a magyaroknak nagyon kevés befolyásuk van az uniós döntésekre, és majdnem ugyanennyien a kormánnyal kapcsolatban is hasonlóan látták a helyzetet. Az uniós átlag alatt, csak 21 százaléknyian mondták, hogy az EU-tagság aláásná a külső határok ellenőrzését.
Sokan érzik úgy, hogy nem számít a szavuk
A tagállami átlaghoz képest jóval kiábrándultabbak a magyarok abban a tekintetben, hogy számít-e a szavuk az EU-ban, közel kétharmad mondott erre a kérdésre nemet, Magyarország befolyásáról az unióban pedig hajszál híján minden második válaszadó mondta ugyanezt. Előbbi arány öt, utóbbi tíz százalékkal nőtt fél év alatt.
A kiábrándultság nem csak az EU-nak szól: a magyarok 56 százaléka azzal sem értett egyet, hogy hazánkban számítana a szava, és az EU-n belüli demokrácia működésével többen elégedettek, mint a hazaival – bár a nemzetinél javult, az uniósnál romlott a kép.
A magyarok kicsit több mint fele szerint rossz, valamivel több mint harmada szerint jó irányba mennek a dolgok az Európai Unióban. Az EU jövőjét 55 százaléknyian látják borúsan, 42 százaléknyian derűsen, ami valamivel kedvezőtlenebb, mint az uniós átlag. A hazai helyzetről még az uniósnál is kicsit lesújtóbb a magyarok véleménye, 58 százalék látja negatívnak, és csak a válaszadók harmada véli ellenkezőleg.
A magyarok többsége gyorsítana a bővítésen
A magyarok az uniós átlagnál kicsit nagyobb arányban, 54 százaléknyian értettek egyet azzal, hogy az Ukrajna elleni orosz támadás miatt fel kellene gyorsítani az új országok EU-csatlakozását.
Az adatokat még azelőtt vették fel, hogy beindult volna a fütyülős-sorosozós plakátkampány és nemzeti konzultáció, valamint a kormány páros lábbal beleszállt volna Ukrajna csatlakozási tárgyalásaiba.
Az uniós átlagnál jobban tudjuk, mikor lesz az EP-választás
A válaszadók épp fele-fele arányban oszlanak meg aközött, hogy követik-e az uniós ügyeket vagy sem, de az uniós átlagnál többen, 69 százaléknyian hallottak valamit az Európai Parlamentről. A testületet rendszeresen célba veszi a kormány és a Fideszhez húzó média, de az uniós átlagnál picit jobb a magyarok képe az EP-ről, nagyjából a válaszadók fele semlegesnek tartja, 35 százalék jónak és csak 15 százalék rossznak. Picit több mint felük nagyobb szerepet adna neki, 36 százalék kisebbet.
A jövő júniusi EP-választás időpontját messze jobban tudjuk, mint az uniós átlag – ez talán amiatt is van, hogy egyszerre tartják az önkormányzati választással –, és fontosabbnak tartjuk a részvételt. Öt évvel ezelőtthöz képest többen mondták, hogy elmennének a voksolásra, ebből és a valódi 2019-es részvételi arányból úgy saccolják, hogy a magyarok 43,4 százaléka menne el szavazni, bár ezt növelheti, hogy egyszerre tartják az önkormányzati választással.