Ez már Netanjahu szerint is a háború második szakasza

Egy, a BBC-nek Gázában dolgozó újságíró „teljes káoszról” számolt be a péntek esti izraeli légicsapások után. „A Gázai övezet északi részén olyan mértékű bombázás volt, amilyet még soha nem láttunk” – írta Rushdi Abualouf.

„Az itteni kórházban a mentőautók sofőrjei azt mondták, hogy senkivel nem tudtak kommunikálni, ezért csak a robbanások irányába hajtottak.” „Mindenhol pánik tört ki, még itt, Hán Juniszban is, ahol a bombázás kisebb volt. Az emberek próbálják elérni a más területeken élő családtagjaikat, hogy megtudják, biztonságban vannak-e, de a telefonokat elvágták.”

„Teljes a káosz.”

(BBC)

Az izraeli hadsereg erői az éjszaka folyamán bevonultak a Gázai övezet északi részére, kiterjesztették a szárazföldi műveleteket, és továbbra is „a terepen vannak” – mondta Daniel Hagari, az Izraeli Védelmi Erők (IDF) szóvivője egy szombati sajtótájékoztatón. Hozzátette, hogy az IDF a levegőből és a tengerről is folytatja a Hamász infrastruktúrája elleni támadásokat.

Hagari beszámolója szerint péntek este Hamász-parancsnokokat öltek meg, köztük egy haditengerészeti főnököt is. „A megölésük azt jelenti, hogy egy gyengébb ellenséggel fogunk harcolni.” Azt is mondta, hogy az IDF folytatja annak leleplezését, hogy a Hamász „hogyan használja és használja ki a gázai civil lakosságot”.

A szóvivő azt mondta, hogy azok a civilek, akik a Gázai övezet déli részére menekülnek, több humanitárius segélyhez fognak hozzáférni. „Több élelmiszert, gyógyszert és vizet szállító teherautó fog bejönni. Bárki, aki azon a területen tartózkodik, amely biztonságos és védett terület, megkapja ezeket.”

Hagari arról is beszámolt, hogy az IDF az éjszaka folyamán a libanoni Hezbollah infrastruktúráját is támadta.

(Sky News)

Nyugati felszólításra is ellenzi a humanitárius tűzszünet életbe léptetését Izrael Gázában, ahol az ország ellen október 7-én véres támadást indító Hamász elleni akciókra hivatkozva hajt végre légi csapásokat és tüzérségi támadásokat, széles szárazföldi akciót előkészítve.

Izrael szerint a tűzszünettel csak a Hamász fegyveresei nyernének időt arra, hogy rendezzék soraikat azután, hogy infrastruktúrájuk, vezetői állományuk fegyvereseinek száma mérhetően csökkent az izraeli csapások nyomán – írta a Reuters.

Mindez azonban a 2,3 milliós Gázai övezet lakosságának súlyos szenvedésével jár. Palesztin források szerint 7326 áldozata van a támadásoknak, több mintháromezer gyerek életét vesztette. Egymilliónál is többen voltak kénytelenek elhagyni otthonaikat. Az egyébként is évtizedek óta nagyrészt segélyekből élő térségnek a korábbinál is nagyobb szüksége lenne élelmiszer-szállítmányokra, gyógyszerekre, ivóvízre, mindez azonban csekély mértékben jut be a területre a támadások közepette.

Ezért egyre nagyobb a nyugati nyomás is annak érdekében, hogy tűzszünet lépjen életbe. Az Egyesül Államok, az EU, az Egyesült Királyság és Japán is kiállt a tűzszünet fontossága mellett – emlékeztetett a Reuters, utalva az Izraelt alapvetően az önvédelmi katonai akcióiban is támogató Joe Biden pénteki szavaira.

A Gázai övezet ötven pékségéből, amelyek az ENSZ segélyeiből kapott lisztből dolgoznak, tízet ért találat – írta a világszervezet nyomán a Guardian. Az izraeli légi csapások és tüzérségi támadások a Hamász állásai ellen irányulnak, ám a pékségeket ért találat is jelzi, mennyire leválaszthatatlan a civil infrastruktúra megsemmisítéséről a terrorista szervezet felszámolása, mivel annak bázisai, raktárai tüzérségi állásai a sűrűn lakott részekre vannak beágyazva. A vádat azonban, hogy a civileket élő pajzsként használnák a fegyveresek, a Hamász visszautasítja.

A pékségek megsemmisülése nemcsak a közvetlen civil áldozatok miatt tragikus, de azért is, mert mélyítik a gázai humanitárius krízist. Több mint egymillió embernek kellett elhagynia a Gázai övezet déli részét, ahol az ENSZ 600 ezer embernek nyújt közvetlen segítséget. Ez azonban korlátozott, mert a segélyszállítmányok az indokoltnál nagyságrendekkel kisebb mértékben érkeznek a területre, ahol az áramszolgáltatás is akadozik, és lényegében a kommunikációs összeköttetés is megszűnt. Egyre nehezebb a helyszínről tudósítani is. Az izraeli hadsereg jelezte a nemzetközi hírügynökségeknek is, hogy nem tudják garantálni a térségben dolgozó újságírók biztonságát.

7326 ember, közöttük 3038 gyerek haláláról számolt be a palesztin egészségügyi minisztérium az izraeli válaszcsapások kezdete óta – írta a Guardian. Az adatok ellenőrzése nehéz, egyelőre kizárólag palesztin források szólnak erről – ám ettől függetlenül is kétségtelen, hogy a támadásoknak sok civil áldozatuk van. Az Egyesült Államok elnöke, Joe Biden kétségbe vonta a palesztin adatok pontosságát, mondván, azok a Hamászon keresztül érkeznek. A Human Rights Watch térségben működő részlegének vezetője, Omar Sakir szerint azonban az elmúlt harminc évben megbízhatónak bizonyult a palesztin egészségügyi hatóság, amikor a fegyveres támadások áldozatainak számát határozta meg.

Libanon elhagyását javasolja polgárainak az Egyesült Államok, „amíg lehet” – írta a The Hill. Az amerikai külügyminisztérium a Bejrútból induló repülőjáratok menetrendjét is külön közölte, annak érdekében, hogy az izraeli–palesztin konfliktus eszkalációja előtt elhagyják az Izraellel szomszédos országot, ahol az Irán támogatását élvező Heszbollah aktív. Épp amiatt nagy az esélye annak, hogy a konfliktust nem sikerül a Gázai övezetre korlátozni.

A Heszbollah aktivizálódása miatt tüzérségi támadások voltak Libanon déli irányába is, ahonnan rendszeresen érik támadások Izraelt.

Az Egyesült Államok azt is világossá tette polgárainak, hogy nem tudja garantálni kimenekítésüket Libanonból a konfliktus súlyosbodása esetén.

A Gázába jutó segélyszállítmányok növelését ígéri az izraeli hadsereg – írta a Times of Israel. Az élelmiszer- és gyógyszerszállítmányok a múlt hét óta juthatnak be a rafahi átkelőn keresztül Egyiptom felől a humanitárius katasztrófa szélén álló Gázai övezet déli részébe.

A 2,3 milliós övezetben 1,1 millió felett van a menekültek száma, akik a térség északi részét voltak kénytelenek elhagyni az izraeli haderő légicsapásai után, amelyek a Hamász terrorista szervezet állásait célozzák. A támadásoknak azonban több mint ötezer civil áldozata is van.

A humanitárius szállítmányok csekély mértékben enyhítenek a szükségleteken, mivel mennyiségük alig ötvened része a békeidőben megszokottnak.

Izrael azonban ahhoz nem járul hozzá, hogy üzemanyag is bejuthasson a térségbe, mert szerinte azt a Hamász használná fel támadásaihoz.

Ugyanakkor üzemanyag nélkül a generátorok sem működnek, amelyek a Gázai övezet kórházainak áramellátását biztosítják.

Izrael azután indította el akcióját a Gázai övezet ellen – tüzérségi erőkkel, légicsapásokkal –, hogy a Hamász október 7-én Izraelre támadt, több mint 1400 civilt megölve. Küszöbön áll és a hírek szerint részben meg is kezdődött szombatra virradóra az izraeli hadsereg szárazföldi akciója is.

A Hamász fegyvereseinek számát 30 ezerre becsülik, az izraeli haderő ennek tízszeresét sorakoztatta fel a Gázai övezet határainál, ám a sűrűn lakott, alagutakkal átszőtt területen az utcai harcokban nehezen érvényesülne az erőfölénye az izraeli haderőnek, ezért a szárazföldi támadáshoz nagy előkészületek után kezdhet neki.

A Hamász föld alatti objektumait érték el az izraeli hadsereg légicsapásai szombatra virradóra – írta a CNN az izraeli haderő bejelentése nyomán. Eszerint a Gázai övezetben 150 célpontot támadott az IDF, amelynek célja, hogy felszámolja a terrorista szervezet bázisait azután, hogy a Hamász október 7-én véres támadást hajtott végre Izrael területén civilek ellen, több mint 1400 embert megölve.

Izraeli beszámolók szerint az éjszakai támadások során meghalt a Hamász dróntámadásainak szervezéséért felelős Aszem Abu Rakaba. A férfi volt a gyakorlati kidolgozója az Izrael elleni támadás azon szakaszának, amely során a fegyveresek siklóernyőkkel jutottak az országban, miután a Hamász a rakétatámadások elindítása után fegyvereseivel megbénította a Gáza és Izrael között húzódó rendszer védelmét.

Több mint kétszáz tüntetőt állítottak elő New Yorkban a központi pályaudvaron a Gázai övezet elleni katonai akció felfüggesztését követelő megmozduláson – írta a Reuters. A világ legnagyobb pályaudvaraként ismert Grand Central Station működése is leállt, miután központi termében több százan jelentek meg egyenpólókban, „Nem a mi nevünkben” felirattal, tűzszünetet követelve. A megmozdulást a világhírű nyelvészprofesszor Noam Chomsky által alapított Zsidó Hang a Békéért (Jewish Voice for Peace – JVP) szervezte. Az 1996-ban létrejött JVP baloldali indíttatású szervezet, amely rendszeresen kritizálja Izrael állam palesztinokkal kapcsolatos politikáját. A JVP támogatta az izraeli áruk bojkottját is, miután Izrael 2007-ben blokád alá helyezte a Gázai övezetet, azután, hogy a radikális szervezet átvette az irányítást a területen, kiszorítva a mérsékeltebb Fatahot.

A JVP a rendőrséggel ellentétben nem 200, hanem 300 előállítottról tud, szerintük az elmúlt 20 évben ez a legnagyobb engedetlenségi akció New Yorkban.

Továbbra is nagyon csekély mértékben érkezhetnek humanitárius szállítmányok Gázába, ahol élelmiszerből, ivóvízből is hiány van, üzemanyag híján pedig még a kórházak áramellátása is akadozik – írta a Guardian. A szállítmányok hosszas huzavona után a Gázai övezetet Egyiptommal összekötő Rafah átkelőjén keresztül indulhattak meg egy hete, ám az ellátás továbbra sem folyamatos.

A Hamász október 7-i támadása előtt naponta 500 kamion jutott át a határon, most az újranyitás óta összesen csupán 74 – közölte az ENSZ.

A 2,3 milliós, mindössze 360 négyzetkilométeres területen több mint 1,1 millió embernek kellett elhagynia az otthonát. Az ENSZ által fenntartott objektumokban több mint 600 ezer ember talált menedéket, ám ellátásuk szinte megoldhatatlan, ráadásul további négyszázezer embernek van közvetlen szüksége segítségre.

A Vöröskereszt péntek óta hat orvossal és hat teherautóval Rafahon át Gázába juthatott.

Nem tudja garantálni a Gázai övezetből tudósító újságírók biztonságát az izraeli hadsereg (IDF) – írta a CNN azután, hogy az IDF-hez fordult több nemzetközi hírügynökség, köztük a Reuters és az AFP. A két hírügynökség aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a körülmények rendkívül nehézzé teszik a tájékoztatást a térségből, amely a területéről a Hamász fegyveresei által október 7-én Izrael ellen indított támadása miatt súlyos válaszcsapásokkal néz szembe. A szárazföldi támadás is megkezdődhetett a hetek óta tartó légi csapások és tüzérségi támadások után. Humnitárius katasztrófához vezet a katonai csapásokon túl az is, hogy a lakosság nem hagyhatja el a határátkelőkön a teürletet, ahová a segélyszállítmányok is csak korlátozottan jutnak be.

Ha a tájékozatás lehetetlenné válik – biztonsági és technikai okokból egyaránt, mivel a hírek szerint a telekommunikációs kapcsolattartás is ellehetetlenült Gázában –, akkor nagyobb az esélye annak, hogy az emberi jogok betartása is a háttérbe szorul a katonai akciók során a civil lakossággal szemben

A telekommunikációs kapcsolat megszakadása után az ENSZ sem tudott kapcsolatba lépni a Gázai övezetben lévő munkatársaival péntek éjszaka óta – írta a CNN.

Az ENSZ Közgyűlése tűzszünetre szólított fel, miután az ENSZ Biztonsági Tanácsa nem jutott el hasonló határozat elfogadásáig, hol amerikai, hol orosz és kínai vétó miatt.

Izrael elutasította a saját magával szemben elfogultnak tartott közgyűlés felszólítását – írta a CNN. Az ENSZ és Izrael közötti viszony tovább romlott a Antonio Guterres néhány nappal korábbi felszólalása után. Az ENSZ főtitkára elítélte ugyan a Hamász támadását, de az arra adott izraeli válaszcsapásokat is, és kijelentette, hogy a palesztin támadás nem „légüres térben történt”, hanem 56 év fojtogató megszállás viszonyai között, ahol a palesztinok jogaik és érdekeik figyelmen kívül hagyásával és földjeik elvételével szembesültek, ezért számukra szertefoszlott a politikai megoldás lehetősége.

Guterres ezután a Gázára váró humanitárius katasztrófa veszélyeiről beszélt, ami valóban fennáll, ám az Izraelt vádoló beszéd nem segített a helyzeten. Izrael Guterres lemondását követelte. A főtitkár visszautasította, hogy igazolta volna a Hamász támadását.

Sem internet, sem telefonos összeköttetés nincsen Gázában azután, hogy az izraeli hadsereg bejelentette szárzazföldi akciójának kiszélesítését a terület ellen, ahonnan a Hamász október 7-én támadást indított. A telekommunikációs kapcsolat megszakadásáról az Amnesty International és több más humanitárius szervezet mellett az AFP is beszámolt – írta a Guardian.

A szervezetek szerint félő, az ellenőrizetlen körülmények között még súlyosabb humanitárius következményekkel járhat az izraeli válaszcsapás a 2,3 milliós Gázai övezetben, ahol az izraeli erők légicsapásokat és tüzérségi támadásokat hajtanak végre. Ezek a támadások palesztin jelentések szerint több mint ötezer embert öltek meg. A Hamász október 7-i támadásakor 1400, főként fegyvertelen civilt ölt meg Izrael területén, amely ezzel évtizedek óta a legsúlyosabb csapást szenvedte el.

Hogy mit jelent a szárazföldi akciók kiszélesítése, azt egyelőre nem tudni pontosan. Izrael több ízben elhalasztotta a behatolást – ennek kockázataira az Egyesült Államok és más nyugati országok is figyelmeztettek, katonai és humanitárius értelemben egyaránt –, de egyértelművé tette, hogy meg fogja indítani katonáit.

A Hamász már beszámolt arról, hogy voltak szárazföldi összecsapások a határ közelében, a Gázai oldalon.

Kész teljes erejével harcba szállni az izraeli erők ellen a Hamász – jelentette be a palesztin terrorista szervezet, miután Izrael péntek éjszaka a Gázai övezet elleni szárazföldi akciók kiszélesítését jelentette be. Palsztin bejelentések szerint már voltak is szárazföldi összecsapások Beit Hanun al-Burejdzs térségében – írta a Guardian.

Az összecsapásokról konkrétumokat egyelőre nem tudni, az bizonyos, hogy a légicsapások és tüzérségi támadások folyamatosak. Az al-Dzsazíra szerint Gáza legnagyobb kórháza közelében is voltak robbanások. A Reuters ezt az értesülést nem tudta megerősíteni.

Izrael szerint a Hamász a kórházakat és más civil létesítményeket is élő pajzsként használ saját bázisaihoz, amelyek megsemmisítése így civil áldozatokkal jár. A nyugaton jellemzően hivatalosan is terrorista szervezetnek tartott Hamász visszautasítja az állítást.

• Az amerikai hadsereg két fegyverraktárra mért légicsapásokat Szíriában.
• Négy magyar túszról tud a magyar kormány.
• Izrael több tucat Hamász-célpontot támadott a Gázai övezetben.
• Az izraeli közvélemény egyre kevésbé támogatna egy Gáza elleni szárazföldi offenzívát.
• Újabb pár kamionnyi segély jutott be Gázába, de az ENSZ szerint ez nagyon kevés.
• 229 izraeli túsz van a Hamász fogságában.
• Kivételezik az orosz túszokkal a Hamász.
• Bejutott a Gázai övezetbe a nemzetközi vöröskereszt orvoscsoportja.
• Irán nagyszabású hadgyakorlatba kezd.
• Izrael a tenger felől támadta a Hamász katonai infrastruktúráját Gázában.
• Összeomlott az internet a Gázai övezetben.
• Ellehetetlenült a kommunikáció, a segélyszervezetek is minden kapcsolatot elvesztettek a Gázai övezettel.
• Humanitárius tűzszünetet kér az ENSZ Közgyűlése.
  

Az előző napi tudósításunkat itt tudja visszaolvasni.