„Ha egy túsz lenne is, mennék, de 150-200 okom van” – önszántából vonul be egy izraeli–magyar állampolgár

„Haragudtam a családomra, hogy miért kell szombat reggel, a nyugalom napján írogatni a csoportunkba. Majd láttam, hogy anyám írja, hogy nagyon nagy a baj. Ha anyám ezt mondja, akkor tényleg nagyon nagy a baj” – mondta október 7. reggeléről a Telexnek a Magyarországon élő, izraeli–magyar állampolgár, álnevén B. Mendel. Neki nem lenne kötelessége bevonulni az izraeli hadseregbe, de a napokban várhatóan már a harcok közelében lesz. Izrael történelme egyik legnagyobb hadműveletére készülhet: a Hamász által elkövetett terrortámadások után 360 ezer tartalékost mozgósítottak, és 35 zászlóalj van a Gázai övezet határánál. Mendelnek mindössze annyit mondtak a hadseregből: „Csak gyere!”.

B. Mendel egy magyar és egy izraeli szülő gyereke, élete egyik felét Izraelben töltötte, de 2010 óta kisebb megszakításokkal Magyarországon él. Most nem kellene bevonulnia – a hadsereg őt nem hívhatja be külföldön élőként –, azonban előző szombat délelőtt magától döntött úgy, hogy amint lehet, hazatér és harcolni fog.

Az ő története 2014-ben kezdődött: ekkor zajlott az „Erős szikla” nevű hadművelet, amit az Izraeli Védelmi Erők indítottak a Hamász által uralt Gázai övezetben, amivel az onnan érkező rakétatámadásokat szerették volna felszámolni. Ebben a hadműveletben Mendel két barátja is életét vesztette.

„Ekkor körülnéztem, hogy én itt vagyok egy békés európai országban, egy teljesen más valóságban és világban. Ez a disszonancia annyira megzavart, hogy eldöntöttem: megyek katonának”

– mesélte. Ez volt az egyik fő motiváló tényező, hogy fiatalként egy háborús országba menjen, ráadásul teljes mértékben önszántából. „Úgy éreztem, hogy tartozom ezzel mindenkinek, az évfolyamtársaimnak, az országnak, a falumnak” – fogalmazott.

2014-es bevonulásakor egy elit alakulathoz került, ami Mendel szerint a sima katonasággal úgy hasonlítható össze, mintha valaki egy nevesebb egyetemre kerülne be. Majd egyszerű katonaként hasznosabbnak érezte magát, ezért egy ideig így is szolgált. Egyetlen dolog, ami nehéz nekik katonaként, hogy egész életükben „névtelen hősök” maradnak. Ennek helyes kezelését egyébként tanítják is nekik a katonaságban. Három év után végül leszerelt, majd visszahívták – ekkor dolgozott egy ideig sima katonaként –, de tavaly nyáron visszatért Magyarországra.

Múlt szombaton a családi csetcsoport után látta a híradóban és az interneten, ahogy a Hamász hurcolja el a civileket. „Vitték őket a határon található kerítésen belülre. Ez nem olyan, mint egy intézmény kerítése, ez a kerítés a pokolba vezet, innen nagyon kevés esélyed van visszatérni” – fogalmazott B. Mendel. Szorongani kezdett, mikor látta, hogy a Hamász nemcsak harcos férfiakat és katonákat, hanem kisgyerekeket, fiatal lányokat és anyákat visz el.

Azt mondta, hogy neki azzal nincs problémája, hogy katonákat ölnek és ejtenek túszul, mert ahogy fogalmazott „az a katonának a dolga: harcolni, túsznak lenni, meghalni". Szerinte őket erre készítik egész életükben, de egy gyereket vagy egy anyukát elrabolni és kínozni kegyetlenség. B. Mendel biztos abban, hogy valamelyik ország segítette a Hamászt, mert szerinte maguktól nem tudták volna ezt a műveletet végrehajtani.

„Nem érünk rá behívót küldeni, csak gyere!”

B. Mendel még délelőtt felhívta korábbi parancsnokát, és jelezte neki, hogy menni akar. Parancsnoka is jelezte: nem muszáj mennie. Majd egy másik tiszttől akart behívó papírokat kérni, aki csak annyit mondott neki: „Nem érted, mi történt? Háborúban állunk! Csak gyere, senki nem fog neked most behívót küldeni”. Már múlt vasárnapra meg is vette a jegyet, de a Wizz Air és a Ryanair is törölte a gépeit. Végül a hétvégére tudott jegyet szerezni a Budapestről egyedüliként az országba repülő izraeli légitársaság gépére.

„Próbáltak lebeszélni róla. Sokan nem értik, mit akarok, mindenem megvan, minek keresem a bajt.”

Különösen nehéz volt a szüleinek és családjának elmagyaráznia, hogy miért megy a harcokhoz. „Mindig mondom nekik, hogy nézzétek a túsz gyerekekről a videót. Ha egy túsz lenne, akkor is mennék, de jóval több van, 150 vagy 200 okom van menni” – mondta. A másik ok, amiért megy, épp szerdán történt: édesanyjával beszélt videócseten, amikor Izrael északi részén található falujukat találat érte. „Egyszercsak megszakadt a vonal. Megnéztem a híreket, mondták, hogy 15 drón bekerült Libanonból a mi területünkre. Tudod, milyen szar érzés, ha édesanyádat lövik? Ha anyánkat szidják is rossz érzés, nem ha lövik” – mondta.

Még nem voltak ilyen helyzetben: 360 ezer tartalékost hívtak be

A mostani harcokról B. Mendel azt mondta, hogy szerinte 1948, azaz Izrael állam fennállása óta még nem voltak ilyen helyzetben. „Az is példátlan, hogy ennyi embert mozgósítsanak. „A jom kippuri háború volt ilyen, de az sokkal kisebb mértékű volt, meg akkor nem volt ilyen technológia” – mondta az 50 évvel ezelőtti háborúról. A mozgósítás méretét jól mutatja, hogy több izraeli katonával is kapcsolatban áll, akik arra kérték, hogy szerezzen nekik itt Magyarországon felszerelést. „Nem fegyverre van szükség, hanem mellényekre, dzsekikre, térdvédőkre és más kiegészítőkre” – mondta.

Izrael a konfliktus szombati kirobbanása óta valóban történelme egyik legnagyobb mozgósításába kezdett. 300 ezernél is több tartalékost hívtak be az egyébként eleve 150 ezer katonát számláló hadseregbe. Joáv Gallant izraeli védelmi miniszter arról beszélt a Hamászra utalva, hogy erre azért van szükség, mert Izrael „vadállatokkal harcol”, és ennek megfelelően kell viselkedniük. A tartalékos erők mintegy 450 ezer embert jelentenek. Közülük sokan már rendelkeznek harctéri tapasztalattal, ellentétben az állandó hadsereg fiatalabb katonáival.

„Az állam nem tud mit csinálni, el van akadva. Lerohanjuk Gázát? Akkor a túszok meghalnak. Próbáljuk kiszabadítani őket? Az sok áldozattal járna. Tárgyalni velük pedig nem szabad, mert terroristák” – értékelte a helyzetet a Telexnek B. Mendel még a kiutazása előtt. Szerinte azért is példátlan a mostani helyzet, mert békés kibucokat is sikerült elfoglalnia a Hamásznak. Ő is beszélt arról, hogy a támadások alatt sokan a biztonsági szobákba menekültek, ahova kívülről nem tudtak bejutni a fegyveresek, így egész egyszerűen rágyújtották az emberekre a házukat.

B. Mendel fontosnak tartja, hogy Izraelben egységkormányt alakítanak, ami szerinte azért is kell, mert az országban jobboldali kormány van, de rengeteg jó parancsnok és tábornok baloldali. „A frontvonalnál nincs jobboldali, baloldali, vallásos, ateista, csak katonák vannak.” Azt pedig szomorúnak tartja, hogy egy háború kell ahhoz, hogy egységet formáljanak, „de most ez a realitás, ez van”.

Több hónapos harcokra készülnek

B. Mendel arra készül, hogy hamarosan a légicsapásokon túl is lesz válasz az izraeli hadsereg részéről. Eleinte arra tippelt volna, hogy egy-két évig eltartanak majd a harcok, de most inkább azt mondaná, hogy két-három hónap alatt véget érhet a konfliktus.

Az izraeli hadseregnek vélhetően azért van most szüksége ennyi hagyományos tüzérségre és egyszerű gyalogságra, mert nagyszabású offenzívába kezdhet a Gázai övezetben. A várható offenzíva komolyságát egyébként jelzi az is, hogy a több mint 360 ezer mozgósított katona mellett Izrael több tízezer lakost evakuált a Gázai övezethez közeli településekről – írja az AP.

Az izraeli kormány még nem közölte, hogy amennyiben indít offenzívát a Gázai övezet ellen, azt mikor teszi, de szakértők is elhúzódó szárazföldi hadműveletre számítanak. Az izraeli biztonsági kabinet október 8-án bejelentette, hogy az izraeli katonai művelet célja „a Hamász katonai és kormányzati képességeinek felszámolása”. Ahhoz, hogy Izrael valóban döntő csapást tudjon mérni a Hamászra, a légicsapások nem lesznek elegendőek: „Ha megnézzük a célpontokat, látszik, hogy azokat csak szárazföldön lehet elérni” – mondta Jákov Lappin izraeli szakértő a Time-nak.

Izrael az övezet északi részének kiürítését szorgalmazó felszólítást adott ki, ebben péntek reggel 24 órát adtak 1,1 millió palesztinnak, hogy az otthonukat elhagyva menjenek át a Gázai övezet déli részére. Az ENSZ szerint ilyen körülmények között lehetetlen ennyi embert ilyen gyorsan evakuálni, az utasítás pedig humanitárius katasztrófához vezethet az elmúlt hat napban légicsapásokkal és tüzérséggel is támadott területen. A szervezet arra kérte Izraelt, hogy vonja vissza a parancsot.

A legfrissebb adatok szerint a Hamász támadásaiban több mint 1300 izraeli vesztette életét, több száz embert egy zenei fesztiválon mészároltak le, több mint 3300-an megsebesültek. A szombati terrortámadások után megindult izraeli légicsapásokban palesztin források szerint több mint 1500-an haltak meg a Gázai övezetben, a sebesültek száma meghaladhatja a 6000-et. Több mint 400 ezren már elhagyták otthonukat az övezeten belül.

Az izraeli energiaügyi miniszter azt is jelezte, hogy nem lesz áram, nem nyitják ki a vízcsapot, és egyetlen üzemanyagot szállító teherautó sem fogja átlépni a határt, amíg a túszokat el nem engedik. A Hamász viszont ezt az izraeli támadások befejezéséhez kötötte. Közben az ENSZ Élelmezési Világprogramja (WFP) szörnyűnek nevezte a helyzetet a Gázai övezetben, és figyelmeztetett, hogy a létfontosságú készletek vészesen fogynak.

A Telexnek nyilatkozó B. Mendel hivatalosan nem számít tartalékosnak, de akik igen, hasonló elhívatottsággal vonulnak be, sokukat a libanoni határhoz irányítják. Michael Goldberg, egy 24 éves jeruzsálemi tartalékos az Egyesült Államokból érkezett családlátogatóba Jeruzsálembe, de most nem azért csomagol, hogy visszatérjen, hanem a hadseregbe készül. „Izraelben már azelőtt elkezdesz készülődni, hogy megjönne a behívó” – mondta a BBC-nek. B. Mendel és Goldberg nincsenek egyedül:

olyan sok tartalékos érezte úgy, hogy vissza kell térnie a hazájába, hogy az izraeli El Al légitársaság bejelentette, hogy extra járatokat is indít.

Az Egyesült Királyságból az elmúlt napokban legalább száz tartalékos jelezte, hogy harcolni szeretne. B. Mendel szerint miután megérkezik Izraelbe, arra sem lesz ideje, hogy hazamenjen. „Időm sem lesz hazamenni és megcsókolni anyámat, mert ahogy landolok, a frontra megyek.” Mint mondta, voltak „kisebb éles helyzetek” a sorkatonasága alatt, de neki ez lesz az első olyan harca, ahol konkrétan a frontra vonul majd.