Orbánra mutogat a polgármester környezete, de inkább helyi bosszú áldozata lehet a munkácsi iskola

Másodfokon is törvénytelennek ítélte szeptember végén az ungvári bíróság a munkácsi magyar iskola igazgatójának elbocsátását. Schink István ettől azonban még nem került vissza a 77 éve folyamatosan magyar nyelven oktató II. Rákóczi Ferenc Középiskola élére, ahová 2024-ig szól érvényes szerződése. Az iskolát 17 éven át vezető Schinket ugyanis munkáltatóként a munkácsi önkormányzat másodszor is elbocsátotta, márpedig abban az ügyben még nem kezdődött meg a távozásra kényszerített igazgató által indított per.

Az egész ügy jóval túlmutat önmagán,

mert rögtön felmerül, hogy összeköthető az ukrajnai oktatási törvénnyel, amely a magyar kormány szerint a magyar nyelvű oktatás ellehetetlenítését célozza. A kárpátaljai iskola tanári kara szerint valóban van ilyen veszély az oktatási törvényben, és szerintük a kinevezett új igazgató sem titkolta ezt a célt.

Ugyanakkor nem kizárt, hogy a munkácsi városvezetésben jelenleg is meghatározó Viktor Baloha családja – jelenleg a térségi parlamenti képviselő és egykori polgármester fia, Andrej Baloha vezeti a várost –, azért vállalta az elbocsátással járó konfliktust, mert az egykor országos szinten is befolyásos idősebb Baloha így akarja újra észrevetetni magát Kijevben. Olyan szereplőként jelenne meg, aki megoldást kínálhat a Kijev és Budapest egyébként is hűvös viszonyát befolyásoló vitában.

Éppúgy lehet a figyelemfelkeltés a célja, ahogy a turulnak a munkácsi várról való tavalyi levételének. Az szintén inkább nagy visszhangot kiváltó helyi ügy volt, semmint a két ország kapcsolatából következő konfliktus, amelynek azonban valós alapot ad az ukrajnai kisebbségi törvény és az oktatási törvény kisebbségi nyelven zajló oktatást érintő része.

Két felmondás, több per

Popovics Pál, a munkácsi II. Rákóczi Ferenc Középiskola tanára szerint 2017-ben kezdődtek el a kárpátaljai magyar iskolákat érintő jogszűkítések mind az oktatási törvényben, mind a kisebbségi és a nyelvtörvényben. Úgy látják, most ezt használja fel a munkácsi vezetés is az ukránosításra.

„Ideültettek egy olyan embert, akiről tudjuk, hogy a célja a magyar iskola tönkretétele, megszüntetése”

– mondja az új igazgatóról Popovics. Szerinte az igazgatóváltás számukra olyan, mintha egy jó családból rossz mostohaszülőkhöz adnák a gyereket, anélkül, hogy a gyerek érdekeit néznék. Az iskolának mindig magyarul tudó igazgatója volt, mondja, hiszen a magyar testvériskolákkal való kapcsolattartáshoz, a tanterv ismeretéhez, az órák megértéséhez szükség van a nyelvre. Ez a hagyomány idén, Schink István kirúgásával tört meg.

Schink idén januárban kapta meg az első felmondólevelét, ez az iskola tanári karának elmondása szerint olyan passzusra hivatkozott – miszerint egyoldalúan felmondhatnak neki –, amely nem állja meg a helyét, ugyanis szerintük az igazgatónak korábban nem volt fegyelmi ügye, 17 év alatt figyelmeztetést sem kapott. A szerkesztőségünkhöz is eljutott felmondási levélben indoklás nélkül bontották fel vele a lejáratnál korábban a szerződést.

Schink bíróságra vitte az ügyet, amit meg is nyert, vissza kellett helyezni a pozíciójába, kártérítést is ítéltek neki (utóbbit nem kapta meg). Az önkormányzat megfellebbezte a döntést, három hét múlva, májusban pedig egy újabb, szintén indoklás nélküli felmondólevéllel küldték el Schinket.

A KISZónak a tanfelügyelő azt mondta, az igazgatót a kora miatt váltották le – de, mint megtudtuk, ebben az időben három másik iskola is volt, amelyben Schinknél idősebb igazgató vezette az intézményt. Arról nem is beszélve, hogy 2018-ban, amikor Schink 2024-ig megkapta a szerződését, már lehetett arra számítani, hogy az igazgató hat év múlva hat évvel idősebb lesz.

Schink a második leváltás után új pert indított, és innen válik a perek sokasága zavarossá: az az ungvári per, amire mi is elmentünk, hivatalosan az első felmondási levél törvénytelenségét mondta ki az első fok után másodfokon is. Azonban, ahogy az ungvári ítélet után a II. Rákóczi Ferenc Középiskola közössége a Facebookon kiírta: „sajnos ezzel sem helyezték vissza, mivel a második elbocsátását ez a bírósági döntés nem érvénytelenítette. Az egy másik per része lesz.”

Még annak ellenére is, hogy a két felmondólevél szinte teljesen egyezik, a felmondásoknál pedig indoklás nincs, csak a szerződésbontás tényét rögzíti a tanfelügyelő. Márpedig a bíróság szerint indoklás nélkül törvénytelen volt felmondani az igazgatónak.

Schink ügyvédje, Anatolij Vaszilecsko is megerősítette nekünk, hogy bár a szöveg ugyanaz, a második ügyben még nem kezdődött meg a távozásra kényszerített igazgató által indított per.

Meglepte az új vezetést, hogy vannak kérdések

Popovics szerint a magyar helyzet Munkácson sajátos, de kapcsolódik a 2014 után kezdődő tendenciához, amely az ukrajnai kisebbségeket nyomja el – ez alapból az oroszok elleni intézkedésekkel kezdődött, de aztán Ukrajna kisebbségeit is érintette. Popovics informatikát tanít a munkácsi iskolában, de oda járt diákként is: „gond nélkül mindent anyanyelven tanultunk”, mesélte. 1944-ben betiltották a magyar iskolákat, de a II. Rákóczi Ferenc esetében Moszkváig mentek a szülők, 1946-ban engedélyezték újra a működését, azóta pedig zavartalanul folyt benne a tanítás.

Ukrajna 1991-es függetlenedése sem hozott változást, 2017-ben pedig bár az új oktatási törvény szerint a nemzetiségi iskolák megszűntek, a szülők kérésére lehet továbbra is kisebbségi nyelven oktatni: a II. Rákóczi Ferencben pedig minden szülő, aki felvételt kér, magyar oktatási nyelvet is igényelt. Annak ellenére is, hogy az idejáró gyerekek közel fele nem magyar identitású, nem magyar nyelvű, a gyerekek az iskolában egymás között például inkább ukránul beszélnek.

A jelenleg 11 évfolyamon 400 gyerekkel működő iskolának pont az a vonzereje, hogy megtanulhatnak a diákok magyarul.

„Egyre többen akarnak magyarul tanulni. Akár azért, hogy állampolgárságot kapjanak, akár azért, hogy az EU-ba mehessenek továbbtanulni, dolgozni. De van, akinek csak szimpatikus a magyar közösség, van, akinek pedig az iskolánk lelkülete vonzóbb, mert sokkal családiasabb” – magyarázza Popovics. Arról is beszélt, hogy nem igaz, hogy a kárpátaljai magyarok nem akarnak ukránul tanulni, hiszen ebben az országban élnek, és a többség itt is szeretne maradni, érdekük az államnyelv ismerete.

„De az ukrán nyelv tanításának a módszertana egy kisebbségi iskolában nem alkalmas arra, hogy a magyar anyanyelvű diákok megtanulják a nyelvet. Az ukrán nyelv oktatásánál arra épül a módszertan, mintha az lenne az anyanyelv, egy színmagyar faluban viszont nem fogja a gyerek megtanulni, ha nem idegen nyelvként tanítják neki” – mondta Popovics. Munkács helyzete más, itt szerinte „ukránul csak az nem tanul meg, aki nem forog olyan környezetben”.

Schink elküldése után egy darabig az egyik igazgatóhelyettes vitte az iskolát, majd augusztus 15-én jelentette be a tanfelügyelő, hogy bemutatja az új igazgatót a tantestületnek. Ekkor került pozíciójába a mostani igazgató, Marija Pauk, aki korábban az egyik munkácsi óvodát vezette, magyarul egy szót sem tud, iskolában pedig soha nem dolgozott. Pauk Baloháékhoz hasonlóan dávidfalvai, férje volt ott polgármester is, most is elöljáró a hromádában (több település közös önkormányzatában) – az elöljárót pedig a polgármester nevezi ki.

„A Balohához tartozó belső kör” tagjaként hivatkoznak Pauk férjére a munkácsiak, Marija Pauk pedig „ehhez hűen hozta a stílust” – mondták nekünk az iskolán belülről arról, hogy az új igazgató állítólag parancsolgat és erőszakos. 2021-ben az iskola kapott pénzt felújításra Kijevtől, a munkálatokat az év őszén el is kezdték. Azonban a háború kitörésekor azt a város leállította, és egy év múlva sem folytatták, mondván, nincs pénz. Marija Pauk megérkezésével aztán hirtelen lett, látványos munkálatok kezdődtek az iskola körül.

Pauk a belső információk szerint hozott egy ukrán filológust is magával helyettesnek, lemondatta a korábban az iskolát az átmeneti időszakban vezető igazgatóhelyettest, és olyan személyt vettek fel, aki nem felel meg az előírt feltételeknek: nincs tanári diplomája és legalább öt év pedagógusi munkaviszonya. Mint a tanári karból mesélték, az igazgatót és helyetteseit kérdezték a magyar helyett már ukránul tartott szakszervezeti ülésen is, de

„meglepte őket, hogy a végzettségükről kérdeztük. Arról, hogyan vezethetnek iskolát, mik a céljaik. Azt mondták, a város legjobb ukrán iskoláját akarják megcsinálni, és hogy az oktatás nyelve az ukrán lesz.”

Az új oktatási törvényre hivatkozva akarták elkezdeni az ukránosítást, mire a tanári kar jelezte a vezetésnek, hogy a törvény nem így szól, nem egyszerre, hanem felmenő rendszerben kell az iskolákban egyre nagyobb arányban ukránul tanítani tantárgyakat. A törvény végrehajtását ráadásul 2023-ról 2024-re tolták. Popovics szerint az újakat „meglepte az ellenállásunk, és az is, hogy ismerjük a törvényt”.

„Azt mondtuk, ennek az iskolának vannak hagyományai, jellegzetességei, ha nem figyelnek erre, akkor a tantestület nem lesz partner. Ha ezeket tiszteletben tartják, ha toleránsak lesznek, és nem kezdenek ukránosítani, akkor esetleg tudunk együttműködni. Dühösek lettek” – mesélte Popovics.

Az a bizonyos tanévnyitó

A tantestület ellenállása után döntött úgy az új igazgatóság, hogy nem engedik lejátszani a magyar himnuszt a tanévnyitón, ahogy magyar zászló, magyar szimbólum sem lehet ott. Nagy köteg kék-sárga anyagokat, zászlókat hozott az új vezetés, mondván, magyar szín nem, csak ukrán díszítheti az iskolát.

„Tudtuk, hogy ez provokáció, hogy csak azért is magyarkodjunk ott. Mi nem ültünk fel ennek, csendes tiltakozást választottunk” – mondta Popovics. A tanári kar egy Reményik Sándor-vers elszavalásának engedélyezését kérte a tanévnyitó előtt, az igazgatóság ukránul akarta látni, Google Fordítóval átküldték nekik, mire engedélyezték a – mostani helyzetben egyébként elég direkt üzenetet hordozó – Templom és iskola című verset.

„Kiálltunk az udvarra, az egyik diák elmondta, mi pedig a vers végéig szembeálltunk az iskola vezetésével. Több szülő is csatlakozott hozzánk, de az új vezetés csak gunyoros hahotázásba kezdett, amikor láttak kiállni minket”

– emlékezett vissza Popovics. Az ellenállásba ukrán nemzetiségűek is beszálltak, egyikükön ezt később számon is kérték a vezetők.

Aztán le akartak mondatni tanárokat, hogy máshonnan jött oktatókkal hígítsák az iskolát. „Súlyos fenyegetések is érkeztek, például: ha nem mondasz le pár óráról, az összeset elveszem. De volt olyan, akit azzal fenyegettek, hogy leadják az adatait, hogy behívják őket a hadseregbe. Háború idején katonasággal fenyegetőzni nagyon súlyos zsarolás” – mesélték az iskolán belülről.

A magyar történelmet is ki akarta venni az új vezetés az órarendből, a tantestületnek kellett megküzdenie azért, hogy újra bekerüljön. „A szülők is velünk vannak, az ukrán szülők is támogatnak minket. Senki nem tapsol az új vezetésnek” – mondta az egyik tanár.

„A vezetéssel nem az a baj, hogy ukránok, hanem hogy nem érdekli őket az iskolánk jellege. Tudjuk, miért jöttek, nem titkolják, hogy már idén be akarják darálni

– mondta Popovics Pál, hozzátéve, hogy az iskola tényleg nagy bajban van. – Ha bedarálnak, ez precedens lesz arra, hogyan kell máshol is csinálni, ahol nem magyarbarát az önkormányzati vezetés, ahol a magyar ügy nem fontos.” De, tette hozzá, az ügy egyelőre Munkács-specifikus, máshol nincs baj, mert a magyar közösség békés, „a háborúban sem az oroszok oldalán vagyunk, a mi közösségünk tagjai is harcolnak, halnak meg Ukrajnáért”.

Példátlan eset volt Kárpátalján, ami Munkácson történt: más magyar iskolákban, Beregszásztól Ungvárig gond nélkül elénekelhették a gyerekek a magyar himnuszt, használhattak magyar jelképeket. Munkácson viszont más a helyzet, az iskola ügyének megértéséhez ugyanis messzebbre kell menni, egészen a 25 éve működő Baloha klánig, amelyet a polgármester apja irányít.

Balohának egykor megérte magyarbarátnak lennie

Viktor Baloha minden politikai formációban volt már a 25 év alatt: 1998-ban lett Munkács polgármestere, de felkarolta őt Ukrajna második elnöke is, aztán a harmadik, Viktor Juscsenko idején az elnöki hivatalt vezette, a negyedik elnök, Viktor Janukovics alatt miniszter is volt. De „most keresi a helyét, kiment alóla a politikai hatalom” – tudjuk meg a munkácsiaktól.

A mostani polgármester, Baloha fia a háború előtt az oroszpárti Viktor Medvedcsuk pártjával kötött koalíciót, így került többséggel a városi képviselő-testületbe. A helyi magyarokat képviselő Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) frakciója semleges maradt, de sokszor szavazott együtt a polgármesterrel. 2008-ban a turul is úgy kerülhetett a munkácsi vár tetejére, hogy „Balohának akkor megérte magyarbarátnak lennie”. A háborúig meg is maradt Baloha többsége, de aztán Medvedcsuk (azóta betiltott) pártja a háború kitörésével ellenséggé vált, miután új szelek fújtak, Baloha is oroszellenes lett, kitiltotta a párt tagjait a testületi ülésről, és retorikájával a szélsőjobboldal irányába nyitott.

A korábban semleges KMKSZ is ellenzékbe vonult, a polgármester így elvesztette többségét a képviselő-testületben. A munkácsiak szerint pedig ennek lett a következménye Baloha hirtelen magyarellenessége is. Ekkor jött először a turul leszedése a munkácsi várról, majd a magyar zászlók levétele, a következő szint pedig az igazgató kétszeri leváltása volt a munkácsi iskola éléről, szerintük azért, mert Schink István a KMKSZ frakcióvezetője.

Orbánnak üzenget a munkácsi vezetés

„Ha Orbán Viktor konstruktívabb lenne, legalább ne lenne oroszpárti, akkor nem lenne semmiféle ügy, sem a turullal, sem a zászlóval, sem az igazgatóval. Ha barátok vagyunk, nem piszkáljuk egymást”

– helyezte politikai kontextusba a vitát Jurij Dzjamulics, hozzátéve, „aki oroszpárti politikát visz, az nem lehet barát, és akkor vannak lépések, amelyekkel Orbánnak számolnia kell, hogy értse, kivel van dolga”. (A munkácsi várról a turult idén februárban szerelték le a polgármester kezdeményezésére, erről itt olvashatja korábbi helyszíni riportunkat.)

Viktor Baloha közeli munkatársa és titkára szerint az igazgató elmozdításának semmi köze a magyar nyelvű oktatás ellehetetlenítéséhez: azt nem az új igazgató személye vagy az oktatási törvény veszélyezteti, hanem a demográfiai folyamatok és Orbán magyar kisebbségeket célzó politikája.

Dzjamulics szerint ugyanis az, hogy a magyar kisebbség tagjai nem tanulnak meg iskolai éveik alatt megfelelően ukránul, oda vezet, hogy nincs is esélyük egy lvivi vagy kijevi egyetemre felvételizni, elszigetelődnek, így végül csak Magyarországon találhatják meg számításaikat. Úgy vélte, hogy ezt a folyamatot gyorsítja fel az egyszerűsített honosítási eljárás is, hiszen a magyar útlevél a külföldi munkavállalásra és letelepedésre ad lehetőséget, nemcsak Magyarországon, hanem az EU egészében is.

„Az ukrán állam célja, hogy a gyerekek kapjanak alternatívát az oktatásban. Önmagában a magyarral mire mennének? Mi viszont azt szeretnénk, ha a magyarok továbbra is itt élnének és itt érvényesülnének” – Dzjamulics szerint ehhez nem elég az ukránt idegen nyelvként tanítani a magyar oktatási nyelvű iskolákban, inkább arra van szükség, hogy a matematikát is ukránul tanulják meg a gyerekek, mert különben az államnyelvet nem sajátítják el megfelelően.

„Ettől sem a magyarnyelv-tudás, sem a magyar identitás nem vész el” – mondta. A gond szerinte inkább az, hogy a magyar közösség tagjai elvándorolnak. Ezen az Oroszország által Ukrajna ellen tavaly februárban indított invázió csak gyorsított. Dzjamulics szerint az elvándorlás gyorsulását bizonyítja az is, hogy Beregszász hét magyar nyelvű iskolájába idén ősszel 113 gyerek jött, míg a két ukránba 149.

„Hogyan lesz magyar iskola, ha nem lesz elég magyar gyerek?” – vetette fel a kérdést, megjegyezve, hogy Schink elmozdításában nem játszik szerepet az, hogy a magyar nyelvű oktatást akarnák ellehetetleníteni. „Ez egyszerű politika” – Dzjamulics kijelentése elvezet a munkácsi politikai erőviszonyokhoz.

„A turul elmozdítása is Orbán politikájának a következménye” – jegyezte meg Dzjamulics. Szerinte az, hogy a Fidesz vezette magyar kormány a szomszédból oroszpárti politikát folytat, a háború időszakában különösen elfogadhatatlan, ezért döntött úgy a munkácsi városvezetés, hogy a 2008-ban feltett turult leveszik a munkácsi várról. Az ugyanis egy gesztus volt Baloháék támogatásával a magyar kormány és a kárpátaljai magyar közösség, valamint annak helyi képviselete iránt. „A KMKSZ lehetne kevésbé Fidesz-párti. A KMKSZ szerint mindig Ukrajna a hibás a viták miatt, sosem Orbán. Kompromisszumot követelnek Zelenszkijtől, de ugyanezt miért nem kérik soha Orbántól?”

Dzjamulics elismerte, hogy a mostani feszültség helyi vitákból indult, de szerinte szélesebb politikai alapja van, ám ez nem jelenti, hogy a KMKSZ-t Baloha hozta volna nehéz helyzetbe. Elvégre nem az ő kezdeményezésére tartott házkutatást az Ukrán Nemzetbiztonsági Szolgálat (SZBU), és nem ő indított nyomozást a KMKSZ elnöke, Brenzovics László ellen, aki azóta is Magyarországon tartózkodik. (A 2020 végén induló ügyről itt olvashatja elemzésünket.) Az eljárás forrása Kijevben keresendő, erre ellenzékből Baloha nincsen hatással – mondta Dzjamulics.

A kormányzóval is külön meccset vívhatnak

A Baloha klán Munkácson megkerülhetetlen, de Viktor Baloha országos befolyása az ellenzékben töltött közel tíz év alatt csökkent. Épp ezért a konfliktusok, a turultól kezdve a munkácsi iskoláig értelmezhetők úgy is, mint olyan akciók, amelyek célja, hogy Baloha észrevetesse magát olyan ügyekben, amelyek a magyar–ukrán kapcsolatok kormányzati szintjéig érnek.

Ráadásul Magyarország megítélése Ukrajnában társadalmi szinten egyébként sem jó, hiszen a magyar kormány az Oroszország által Ukrajna ellen indított háborúban a NATO és az EU tagjaitól eltérően nem segíti Kijevet fegyverszállítmányokkal, ellenzi az Oroszország ellen bevezetett nemzetközi szankciókat, békekövetelései inkább Ukrajna önfeladását sugallják. Mindez lehetővé teszi, hogy Baloha fellépése hazafias, Ukrajnát védő színezetet kapjon, és egyúttal úgy állítsa be, mintha a kijevi vezetés nem volna elég határozott a magyar kormánnyal szemben.

Kárpátalja kormányzója, Viktor Mikita ugyanis inkább partner abban, hogy a magyar és az ukrán fél között párbeszéd legyen, ez Novák Katalin augusztus végi kárpátaljai és kijevi látogatása óta a jelek szerint intenzívebb is. A köztársasági elnök maga is találkozott Mikitával – majd a Krími Platformon Zelenszkijjel –, a közelmúltban pedig Csák János és Gulyás Gergely miniszterek is megfordultak Kárpátalján.

Az EU-ból – magyar kezdeményezésre – januárban kitiltott Balohának a munkácsi iskola ügye végső soron a kormányzóval vívott külön meccse is.

Erre utalhat az is, hogy az Ukrán Biztonsági Szolgálat a múlt héten hűtlen kezelés gyanújával házkutatást tartott a munkácsi kórházban és a városházán. A kórházban szemészeti lézereszközök beszerzésénél merült fel a gyanú 9 millió hrivnya (kb. 90 millió forint) eltűnéséről, az önkormányzatnál pedig 12 millió hrivnyával nem tudnak elszámolni az SZBU szerint. Utóbbi ügyben érintettek lehetnek a város oktatási ügyeiért felelős személyek, így azok is, akik a munkácsi magyar iskola igazgatójának elmozdításában hivatali pozíciójuknál fogva szerepet játszottak. Mihajlo Labos tanfelügyelőt is kerestük telefonon, de elutasította, hogy nyilatkozzon a Telexnek.

Kérték a javaslatokat, aztán mindet kihagyták

Bármennyire lehet helyi konfliktusokkal magyarázni a munkácsi magyar iskola igazgatójának elbocsátását, ettől még az oktatási törvény és a nemzetiségi törvény valóban érzékeny vita egyrészt a kárpátaljai magyar kisebbség képviselői és a magyar kormány, másrészt az ukrán kormány között.

„Zajlik a nemzetépítés, és kész” – összegezte az ukrán nyelvű oktatás előtérbe helyezésének célját Zubánics László. Az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) elnöke szerint a törvény és a kormányzati szándék nem megnyugtató, de történelmileg nem példátlan: „Így zajlott a 19–20. század fordulóján magyarul is. A ruszin iskolákban sem a ruszin volt az alap, a magyar volt az elsődleges. Csak a mostani folyamat sokkal gyorsabban megy.”

A folyamat elsősorban az orosz nyelv visszaszorítását célozta – a Krím 2014-es orosz annektálása, de különösen a tavaly Ukrajna ellen indított háború ismeretében ez érthető –, de a többi kisebbség, a magyar, a lengyel, a szlovák, a román nyelvhasználatát is befolyásolta.

„Két éven át azt mondták a kisebbségi törvény elfogadása előtt, hogy benne lesznek a javaslataink, dolgoztunk rajtuk, elküldtük. Aztán tavaly november közepén az ukrán fél közölte, hogy amiről eddig tárgyaltunk, az érvénytelen, van egy új törvénytervezetük. Letették az asztalra azzal, hogy a következő hétre küldjük a módosításokat. Megcsináltuk, elküldtük. Ehhez képest már előtte vasárnap gyorsított eljárással beterjesztették a parlamentnek, decemberben végleg megszavazták. Egyetlen megadott javaslatunk nem került bele” – írta le a tárgyalási folyamatot Zubánics.

A kisebbségi törvényen azonban az EU-tagságot célzó, tavaly nyár óta tagjelölt Ukrajnának változtatnia kellett a Velencei Bizottság ajánlása nyomán. Ennek nyomán halasztották idén szeptember helyett egy évvel későbbre a kisebbségi törvényhez kapcsolódó, de az oktatási törvényben megadott passzus életbe léptetését, amely felmenő rendszerben növelné 60 százalékig az ukrán nyelven tartott órák arányát.

A törvény csak az állami, önkormányzati iskolákra vonatkozik, az egyházi, alapítványi, magániskolákra nem.

A Velencei Bizottság ajánlásában benne volt az is, hogy az érintett közösségekkel konzultálni kell. „Az etnopolitikai és a vallásszabadságot érintő kérdésekkel foglalkozó állami szolgálat mellett lesz tanácsadó testület is. Elmondhatjuk, hogy mi fáj nekünk, aztán vagy figyelembe veszik, vagy nem” – mutatott rá az esetlegességekre az UMDSZ elnöke.

Az ország európai integrációért felelős minisztere, Olha Sztefanyisina szeptemberben jelezte, hogy kész egyeztetésre a magyar féllel, ennek konkrétumai azonban nem ismertek. Szeptember közepén a Külgazdasági és Külügyminisztérium jelezte, hogy a Magyar-Ukrán Tárcaközi Oktatási Munkacsoport Budapesten tartott negyedik ülésén is szó volt a kárpátaljai magyarság jogainak rendezéséről és az ukrajnai menekültekről is.

Kisebbségi egyén van, közösség nincs

Kifogás az is, hogy a kisebbségi törvény inkább csak egyénenként tekint a kisebbségek tagjaira, nem pedig közösségként. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy egy magyar kisebbségi civil szervezet nyilvános rendezvényéhez vagy magyar színházi előadáshoz ukrán szinkrontolmácsot kell biztosítani.

„A nemzeti kisebbségi jogok nem adnak pluszt az állampolgári szabadságjogokhoz, amelyek ukránként is megilletnek”

– mondta Zubánics. A törvény szerint idővel minden honlapnak kétnyelvűnek kell lennie és a bejelentkezéskor az ukrán nyelvű szövegnek kell először megjelennie. Ez a neten megjelenő kisebbségi sajtóra is vonatkozik, igaz, nem követeli meg minden hír pontos fordítását ukránra, csak azt, hogy ukrán nyelven is legyen hírszolgáltatás. A nyomtatott sajtó viszont mentesül ez alól az előírás alól.

Rengeteg törvény fűződik össze, így egészében lehetetlen visszatérni ahhoz, ami korábban volt, véli Zubánics, aki az Ungvári Nemzeti Egyetem Ukrán–Magyar Oktatási és Tudományos Intézet Magyar Történelem és Európai Integráció Tanszékének vezetője is. Ebben a minőségében is úgy látja azonban, hogy a korábbi oktatási rendszerben a magyar nyelvű oktatás, beleértve a magyar nyelven megszerezhető érettségit is, nem vezetett oda, hogy valaki amiatt ne került volna felsőoktatási intézménybe, mert nem tudott eléggé ukránul. Az Ungvári Egyetemen jelenleg 360 magyar diák tanul. Itt tanít fizikát magyarul az önkéntes katonának állt Traski Viktor (akivel tavasszal a front közelében interjúztunk) és a nemrég Ukrajna budapesti nagykövetévé kinevezett Sándor Fegyir is.

„Néhány éve volt egy felmérés, amelyben kárpátaljai iskolák diákjainál mérték az ukrán nyelv és a tantárgyi ismeretek szintjét. Összességében a magyar diákok iskolai nyelvtudása nem volt rosszabb, mint szolyvai ukránoké” – mondta Zubánics (Szolyva a Munkácsi járásban van).

Szerinte az oktatás terén vissza kellene térni a korábbi rendszerhez, azaz meghagyni a jelenlegi magyar nyelvű oktatást a magyar iskolákban és újra lehetővé tenni, hogy magyar nyelven lehessen érettségizni. Hosszabb távon ugyanis szerinte el fognak tűnni az önkormányzati, állami magyar nyelvű iskolák – ezekben jövő évtől csak 4. évfolyamig lehet kizárólag a kisebbség nyelvén oktatni –, és helyüket teljesen átveszik 5. osztálytól a magániskolák, amelyek azonban nem fogják tudni felszívni a magyar diákok teljes egészét. Igaz, nagy az elvándorlás is, amit a háború csak felgyorsított.

A kisebbségi jogvédelem terén az európai jogérvényesítés azonban Ukrajna honvédő háborúja idején, részben Magyarország nemzetközi megítélése miatt nagyon felemás lett, vélte Zubánics. „Az a kép alakult ki, hogy Ukrajna a hős, mi meg a hangoskodók.”