Bár meteorológusok már jelezték, hogy egy trópusi vihar közeledik az Egyesült Államok nyugati partjai felé, nem sokan számítottak arra, ami a hétvégén lecsapott Kaliforniára és Mexikó északi részére. A Hilary trópusi vihar vasárnap érte el Mexikó Kalifornia-félszigetét, 119 km/órás széllel és nagy esőkkel érkezett, majd közel 130 km/órás szelekkel haladt tovább.
Noha a keleti parton ezek sokkal gyakoribbak, Kalifornia államban 84 éve először ért partot trópusi vihar. A Hilary miatt az Egyesült Államok Nemzeti Hurrikánközpontja figyelmeztetést adott ki, jelezve, hogy a trópusi vihar életveszélyes áradásokat okozhat Mexikóban és az Egyesült Államokban is.
A mexikói Santa Rosalia városában több lakóház is víz alá került, és egy ember már biztosan meghalt az áradásokban. A férfi a feleségével és gyerekeivel az autójukban ült, mikor elérte őket a vihar. A város főutcáján is végighömpölygött a sáros víztömeg, több ezer katona segít a katasztrófaelhárításnak. Teherautókkal, buldózerekkel takarították el a több tonna törmeléket, amit a víz maga mögött hagyott az utakon.
A határ közelében sok átkelésre váró ember düledező, ideiglenes építményben él, így ők különösen ki voltak téve a viharnak. A határmenti Tijuana környékén amúgy is gyakoriak a sárlavinák. A környék strandjait lezárták, a kormányzati intézményekben és sportlétesítményekben pedig ideiglenes óvóhelyeket alakítottak ki.
A vihar az USA-t sem kímélte. Kalifornia állam kormányzója, Gavin Newsom 12 megyében rendelt el rendkívüli állapotot, miután a vihar fákat és villanyoszlopokat döntögetett, a víz pedig több forgalmas utat, autópályát is elárasztott. A meteorológiai szolgálat a Twitteren kért mindenkit, hogy kerüljék az utakat.
Hilary nemcsak vízzel és sárral öntötte el az utakat, hanem sziklákkal is, amelyeket az erős szél vagy sárlavina lökött le az autók közé. A hagyományosan forrónak és száraznak számító Palm Desert városában és környékén több tucat autót is körülvett az árvíz, sőt, még egy kórházból is ki kellett pumpálni a beömlő vizet. Az állam több megyéjében, nagyvárosában is elhalasztották a hétfőre tervezett iskolakezdést.
A régió történelmében először adtak ki trópusi vihar miatti figyelmeztetést, ez most több mint 40 millió embert érint. Az USA meteorológiai szolgálata szerint a vihar mögött az áll, hogy a globálisan emelkedő hőmérséklet és az El Niño éghajlati jelenség hatására Mexikótól nem messze felmelegedett az óceán vize.
A Kaliforniától északkeletre fekvő Idahóból és Nevadából is villámárvizekről érkeznek jelentések. Még a sivatagot is elárasztotta a víz, és a Halál-völgyben (Death Valley) valószínűleg több eső fog leesni a következő néhány napban, mint egy átlagos évben. A hegyvidékibb régiókban már most 15,2 centinyi víz hullott, és még többre számíthatnak. Ahogy halad északra, a vihar valószínűleg enyhülni fog, de az biztos, hogy a régióra nem jellemző mennyiségű víz zúdul majd le a napokban.
Miközben a katasztrófavédelem próbálta leküzdeni az árvizeket, Los Angelestől 130 kilométerre 5,1-es erősségű földrengést mértek. Egyelőre úgy tűnik, hogy nem okozott kárt, és a vihart is lefokozták poszt-trópusi ciklonná.
Tenerifén valaki direkt gyújtott tüzet
Eközben Tenerife szigetén hat napja tombol erdőtűz, bár a kedvező időjárási körülmények miatt a tűzoltók hétfőre vissza tudták szorítani. A munkájukat nehezítette, hogy a sziget sziklás, dombos és meredélyekkel teli, valamint az, hogy az elmúlt időszak forró és száraz volt, ami segítette a tűz terjedését.
Nem csak a lángok jelentenek veszélyt; a hatóságok mindenkit arra kértek, hogy maradjanak otthon, mert az erdőtűz miatt nagyot romlott a levegő minősége.
Már 11 települést kellett evakuálni a turisták körében népszerű szigeten, miután a tűz kedden megindult az északkeleti partvidéken. Két nap alatt 2600 hektáron terjedt el, azóta 8400 hektárt érintettek a lángok.
A Kanári-szigetek vezetése hétfőn bejelentette, hogy valaki szándékosan gyújtotta a tüzet, amelyet teljesen azóta sem sikerült megfékezni. Már több mint 12 ezer embert evakuáltak, de a tűz egyelőre leginkább a helyiek által lakott részt érinti, a turisták által látogatott területeket nem.
A tenerifei tűzoltók szerint ez történelmük legnagyobb bevetése, és a spanyol katasztrófavédelem és hadsereg is segíti a munkájukat. Sokan sportlétesítményekben kialakított óvóhelyekre menekültek.
Gran Canaria szigetén is megindult egy tűz, több száz helyit evakuáltak, és több utat is le kellett zárni. Szintén júliusban Portugália fővárosa, Lisszabon mellett is hatalmas tűz égett, 500 tűzoltó dolgozott az eloltásán. 90 embert és 800 jószágot kellett kimenekíteni az érintett területekről.
Több mint ezer tűz ég Kanadában
Kanadában is hasonló a helyzet, Brit Kolumbiában már 30 ezer háztartást szólítottak fel evakuálásra, mert közel 400 tűz ég a tartományban. 36 ezer további háztartásban élőknek egyelőre csak ajánlják a menekülést.
A déli Kelowna városában beutazási korlátozást vezettek be, hogy minél több menekülőt és katasztrófavédelmi dolgozót tudjon befogadni – ez igaz Kamloopsra, Oliverre, Pentictonra, Vernonra és Osoyoosra is.
A város melletti Okanagan-tó fölött folyamatosan száll a környező tüzek füstje, miközben a több száz mérföldre északra található Yellowknife felé egyre közelednek a lángok.
Az evakuálási parancsra sokan megrohamozták a helyi, nem kifejezetten nagy repteret, hogy megpróbáljanak felszállni az egyik, külön erre a célra indított járatra. Eközben mások az utakon kilométereken át kígyózó konvojokban hagyták el otthonukat. Sokan viszont azért maradtak, hogy önkéntesként segítsenek megfékezni a tüzet. A képen látható Edmund Gill is önkéntes, épp tűzgátat épített Yellowknife környéken.
Pénteken összesen 19 ezer embert evakuáltak a 20 ezres városból. Bár a vezetés mindenkit arra kért, hogy hagyja el a települést, az önkéntesnek állókon kívül is volt, aki úgy döntött, hogy otthonában húzza meg magát.
Sok tűz, ahogy terjed, összeáll, emiatt is nehéz megjósolni, merre haladnak majd a lángok, melyik településeket kell evakuálni. A nagy kiterjedésük miatt a régióban is sokat romlott a levegő minősége.
Az országban már legalább 1000 tűz ég, ez az eddigi legrosszabb erdőtűzszezon. Szakértők szerint a klímaváltozás miatt megnőtt a forró, száraz időszakok előfordulási esélye, ami kedvez az erdőtüzeknek. Az idei szezonban már négy tűzoltó vesztette életét.
Legforróbb nyár
Bár erdőtüzek mindig is pusztítottak a bolygón, az elmúlt években egyre nagyobbak, egyre gyakoribbak. Ez idén nyáron is így volt: először Görögországban indultak hatalmas tüzek Athénban, majd Rodoszon, Korfun és Évián is, a hőhullámok mentén felcsaptak a lángok Szicíliában, Algériában és Tunéziában is.
Rodoszról ezreket menekítettek ki, köztük 80 magyar turistát. A füst mindent elárasztott, az emberek gyalog, törölközőkkel az arcunkon menekülnek az erdőtüzek elől. A lángok három szállodát is elértek, amelyeket szintén evakuáltak. A szigeten Görögország történelmének legnagyobb mentőakcióját hajtották végre.
Eközben az Athénhoz közeli Évia szigetén is a lángokkal küzdöttek. Az állami televízió élőben közvetítette az oltást, így azt is mutatták, amikor egy tűzoltó repülőgép a földbe csapódott és felrobbant.
Ezek az erdőtüzek nemcsak azért rendkívül veszélyesek, mert hatalmas károkat okoznak lakott területeken, hanem azért is, mert az európai természetvédelmi területekre is átterjednek, főleg Spanyolországban, Romániában és Portugáliában. Már az is nagy veszteség, hogy a növények elégnek, de mivel veszélyeztetett fajok élőhelye semmisül meg, a biodiverzitás is csökkenhet.
Becslések szerint a görögországi erdőtüzek összesen egy Londonnál is nagyobb területet pusztítottak el júliusban, de a hónap végén a tűzoltók óvatos optimizmussal úgy látták, hogy talán nyerésre állnak.
Az olaszországi Szicílián is több tűz felcsapott, ezek Palermot is elérték. Öten meghaltak, a kár több százezer eurós. Bár a lángokat megfékezték, a város melletti szemétdomb még tovább égett, bűzzel beterítve a környéket. Július 25-én a Santa Maria di Gesù templomot is elérte a tűz, ott őrizték Mór Szent Benedek 16. századi maradványait is, amelyek szintén súlyosan megrongálódtak.
Jelenleg Albániában is erdőtüzekkel küzdenek, a tengerparti üdülőhelyeknél a hadsereg is részt vesz az oltásban. Augusztus első két hetében 95 erdőtűzről kaptak bejelentést, bár ezek nagy részét az okozza, hogy gazdák az őszi vetés előtt felgyújtják a parlagot. A lángok azonban nem állnak meg a kerítésnél, könnyen továbbterjedhetnek – két gazdát már elő is állítottak.
Az Egyesült Államok a víz mellett szintén küzdött a tűzzel is: augusztusban történelmének legnagyobb erdőtüze pusztított a Hawaii Mauin. Már több mint százan meghaltak, de további több mint 1000 embert keresnek. Az egykori Hawaii királyság fővárosa, Lahaina porig égett, közel 3000 lakóház és üzlet semmisült meg. Aktivisták próbálják összefogni a helyieket, mert már most a sziget körül köröznek külföldi befektetők, hogy felvásárolják a leégett épületeket, telkeket.
Mi jöhet még? Ausztráliában lassan vége a télnek, tehát hamarosan indul a déli erdőtűzszezon. A hatóságok arra figyelmeztették a lakosságot, hogy idén valószínűleg hamarabb indul majd, mint általában, Új-Dél-Walesben a hétvégén több száz tűzoltót kellett kiküldeni, és 12 tüzet még hétfő reggelre sem tudtak megfékezni. A leghatékonyabb eszközüket, az irányított égetést nem tudták bevetni, mert eddig esős időszak volt. Most viszont száraz, forró, szeles hetekre készülnek. Látszik, hogy már összeérnek az északi és déli félteke szezonjai, ami azért is baj, mert sok ausztrál tűzoltó most épp Kandában segít a helyi tüzek oltásában.
Miközben Hilary még mindig a nyugati parton tombol, vasárnap az Atlanti-óceánon is kialakult egy trópusi vihar, Emily. Egyelőre távol van az Egyesült Államok keleti partjától, de nyugat felé halad az óceánon. A karibi térség keleti részén a Franklinnek keresztelt trópusi vihar pörgött fel, Haitin és a Dominikai Köztársaságban aggódva figyelik.
Az, hogy mindez az ember okozta klímaváltozás eredménye, csak azok számára nem egyértelmű, akik valamiért nem hajlandók elhinni, amit a tudományos közösség és aktivisták évtizedek óta próbálnak átadni.
De vannak katasztrófák, amiért nem mi vagyunk felelősek. Ilyen például a kaliforniai földrengés is, vagy amikor múlt héten, minden előjel nélkül egyszer csak lávaszökőkút tört fel az Etnából. Az volt a szerencse, hogy megvárta a késő estét, így már nem volt tele turistákkal.
Ahogy a Föld melegszik, egyre gyakoribbak lesznek a hasonló hírek, egyre gyakoribbak lesznek a leégett falvakról, városokról készült képek. De a klímaváltozás nem csak melegedést jelent, ezért lepődtek meg sokan a trópusi viharon Kaliforniában, hiszen 84 éve nem ért náluk partot ilyen. De talán emlékeznek, hogy arra se számítottak sokan, hogy Texast 2021-ben megbénítja majd a fagy. A ritka, extrém időjárási anomáliák egyre kevésbé ritkák, egyre kevésbé anomáliák.