Európa felforrt

Nem csak a magyar vonat hűtővize, minden jel szerint az egész kontinens felforrt. Lassan egy hete tart az extrém hőség, Görögországban és a Kanári-szigeteken erdőtüzek tombolnak, Olaszországban közel 50 fokot várnak, és Magyarországon is harmadfokú hőségriasztás van érvényben. De hol van ennek a vége? Úgy néz ki, sehol, ez csak a kezdet.

Ahogy múlt hét pénteken írtuk: meleg van, hőség lesz, forróság jön. Előbb a Cerberus, majd az annál is kegyetlenebb Kharón nevű anticiklon okozott extrém forróságot Dél-Európában. Az Afrikából érkező forró levegő hatására az előrejelzések szerint a július közepén megszokott hőmérsékleti átlagnál 12 Celsius-fokkal is magasabbat mérhetnek. A hőhullám egész jövő héten eltart, és hirtelen érkező, trópusi eső kísérheti. A tudósok egybehangzó véleménye szerint ennél már csak rosszabb lesz, és ha átmenetileg enyhülhet is majd az időjárás, minden jel szerint pár év múlva már úgy tekinthetünk vissza erre a nyárra is, mint ami nem is volt annyira meleg.

Az európai hőmérsékleti rekordot 2021-ben Szicíliában mérték, akkor 48,8 Celsius-fok volt a szigeten. Elképzelhető, hogy a rekord a napokban megdől: Szardínia és Szicília szigetén is 48 fok körüli hőmérsékletre készülnek. Az olaszokat arra figyelmeztették, hogy készüljenek fel „a nyár legintenzívebb hőhullámára és egyben minden idők egyik legintenzívebbjére”.

Az elmúlt két hétben a levegő átlaghőmérséklete világszerte magasabb volt, mint az elmúlt 44 év bármely más időszakában – derül ki a Nemzeti Óceán- és Légkörkutató Hivatal (NOAA) által készített, a levegő átlaghőmérsékletét vizsgáló modellből. Mindeközben az Antarktisz jégtakarója is rekordot döntött – csak épp negatív értelemben.

A tengerfelszín hőmérséklete is magasabb, mint az elmúlt évtizedekben. A havi adatok azt mutatják, hogy a hőmérsékleti anomália – az aktuális hőmérséklet és a hosszú távú átlag közötti különbség – évtizedek óta pozitív és növekvő tendenciát mutat – írja a Guardian. Ennek van egy szabad szemmel egyelőre nem túl látványos következménye is: bezöldülnek az óceánok.

Európában ennél sokkal látványosabb következményei vannak a felmelegedésnek: hétfőn két erdőtűz is lángolt Athén térségében, miközben a Kanári-szigetek La Palma szigetén is ezreket szólítottak fel a lakóhelyük elhagyására az erdőtüzek miatt. Mindkét térséget hőhullám sújtja, miközben a szeles időjárás is megnehezíti a tüzek eloltását.

A Reuters jelentése szerint a görögországi erdőtüzeket keddre sem sikerült teljesen eloltani, az Athéntól 30 kilométerre északra fekvő Dervenochoria térségében is tombolnak a lángok, a görög fővárostól nyugatra és délkeletre viszont sikerült megfékezni őket. A változó szelek által gerjesztett tűz viszont gyorsan átterjedt a tengerparti Anaviszosz, Lagoniszisz és Szaronida településekre. A görög meteorológiai szolgálat egész hétre magas tűzveszély miatt adott ki figyelmeztetést, miközben az ország egy újabb hőhullámra is készül.

De nem csak Európa déli részén tombolnak erdőtüzek, a svájci Alpokban is közel kétszáz embernek kellett elhagyni az otthonát erdőtűz miatt. Az AFP jelentése szerint a tűz hétfőn keletkezett a dél-svájci Wallis régió felső részén fekvő Bitsch falu fölötti erdőben. A tűz gyorsan terjed, az oltáshoz civil és katonai helikopterek is csatlakoztak. Négy kisebb falut evakuáltak a környéken.

A Dél-Európában tapasztalható, egyre forróbb nyarak az utazási szokásokat is megváltoztatták: az Európai Utazási Bizottság (ETC) adatai szerint a június és november közötti időszakban a mediterrán térségbe utazni szándékozók száma máris 10 százalékkal csökkent a tavalyi évhez képest. A turisták inkább több hűvösebb úti célt választanak, vagy tavasszal vagy ősszel veszik ki a szabadságukat, hogy elkerüljék a rendkívüli hőséget – írja a Reuters.

Az Egyesült Királyságban bezzeg esik, és meleg sincs. Londonban például épp 22 fokban lehet sétálgatni.

Nem csak Európa szenved

Az egész északi féltekét hőhullámok sújtják, amelyeket sok helyen heves esőzések kísérnek – ezek néhol villámárvizeket, áradásokat is okoznak. Az Egyesült Államok északkeleti részén például villámárvizekkel kell megküzdenie a lakosságnak, miközben a délnyugati részén a hőség miatt van érvényben riasztás. A kaliforniai Furnace Creek-i látogatóközpont előtti hőmérsékletjelző hétfőn 56 Celsius-fokot is mutatott. Az arizonai Phoenixben már nyolcadik napja nem esett 32,2 fok alá a hőmérséklet – ez is rekord.

Kaliforniában múlt hét péntek óta már közel 3200 hektáron tombol a bozóttűz.

Dél-Koreában is özönvízszerű esőzések voltak a hétvégén, az áradásokban és földcsuszamlásokban legalább 35 ember meghalt.

Japánt sem kerüli el a hőség, Tokióban és 16 másik nyugati és déli prefektúrában figyelmeztetést adtak ki. Tokió központjában 37,4 Celsius-fokot, a Tokiótól északra fekvő Kumagayában pedig 38,4 Celsius-fokot mértek kedden. Mindeközben Japán északi részén a heves esőzések után földcsuszamlások és áradások miatt adtak ki vészjelzést. Japánban július első hetében közel 4000 embert szállítottak kórházba hőguta miatt.

Kétségtelen, hogy a jelenleg Dél-Európát, az Egyesült Államokat és Ázsia egyes részeit sújtó hőhullámok „az ember okozta éghajlatváltozás miatt forróbbak és hosszabbak” – mondta Friederike Otto klímakutató kedd reggel a BBC Radio 4 Today című műsorában. A Guardian beszámolója szerint a kutató arról beszélt,

minden mai hőhullám az ember által okozott éghajlatváltozás miatt forróbb és hosszabb.

„Amíg a gyárak, erőművek, hajók, autók és repülőgépek tovább okádják kipufogógázaikat a légkörbe, addig a dolgok csak még forróbbak lesznek” – szögezte le Otto. „Nagyon jól tudjuk, hogy amíg a fosszilis tüzelőanyagokat égetjük, addig ezek a hőmérsékleti rekordok tovább fognak emelkedni. És igen, attól függően, hogy a jövőben mikor hagyjuk abba a fosszilis tüzelőanyagok elégetését, lehet, hogy visszanézve már ez a nyár sem lesz annyira forró” – tette hozzá.

A hőhullámokat egyre nehezebb elviselni, de valamennyire fel lehet rájuk készülni – ebben a cikkünkben adunk néhány hasznos tanácsot arról, mit lehet tenni a melegben.

A Másfélfok pedig három különböző generációba sorolt fiktív személy példáján át nézte meg, mivel kell számolni akkor, ha sikerül betartani a klímapolitikai ígéreteket, és mivel kell akkor, ha nem. Kétszer annyi hőhullámot kell majd átélnie élete során egy mai hatévesnek, mint nekünk.