Meleg van, hőség lesz, forróság jön – az Európát sújtó hőhullám képekben

A Cerberus nevű hőhullám okoz extrém forróságot Dél-Európában – írja az MTI. Péntektől kezdve Európa földközi-tengeri országai egyes részein a hőség a 48 fokot is elérheti a régiót sújtó magas légköri nyomású rendszer érkezése miatt.

Cerberus az alvilág kapuját őrző háromfejű kutya az antik görög mitológiában. Az elnevezés találó: az elkövetkező napokban szinte egész Európában pokoli meleg lesz, miközben a extrém hőmérséklet egyben előrejelzi azt is, mire számíthatunk életünk fennmaradó nyarain. Röviden: embertelen hőségre.

Dél-Európa jelentős területén bőven 40 fok feletti hőmérséklet várható, többek között Spanyolország, Franciaország, Görögország, Horvátország és Törökország területén is kánikula lesz.

A hőhullám sújtotta országok vészhelyzeti intézkedéseket készítettek elő, Athénban és más görög városokban az állami munkahelyeken és számos magánvállalkozásban változtattak a munkaidőn, hogy a legmelegebb órákat elkerüljék, a klimatizált helyeket pedig megnyitották a lakosság számára.

A Cerberust nyomon követő ESA arra figyelmeztet, hogy a hőhullámot Európa északi részei is érezni fogják, Németországban és Lengyelországban is komoly hőhullám várható. Az Északi-sarkvidéken, Norvégia északi részén, Slettness Fyrben 28,8 fokot mértek – közölte csütörtökön az ország meteorológiai szolgálata. Az eddigi rekordot 1964 júliusában mérték, akkor 27,6 fok volt.

Magyarországon ezzel párhuzamosan 36-37 fok körüli hőmérsékletek vannak, hétfőn másodfokú hőségriasztás is életbe lépett.

A hőség miatt a madridi állatkert lakóit a héten fagyasztott étellel etették, hogy hűtsék a szervezetüket a hőségben. A pandák és a medvék görögdinnyés jégkrémet, a fókák fagyasztott szardíniát, az oroszlánok vödörnyi fagyasztott húst ettek.

A hőség azonban nemcsak az állatokat veszélyezteti. Olaszországban televíziós hirdetésekben szólnak a városlakókhoz, hogy figyeljenek a háziállataikra, és rendszeresen látogassák idős hozzátartozóikat. Egy 44 éves milánói útépítő munka közben összeesett, majd meghalt, a boncolás eredményét még várják. A héten a magyar rendőrség is figyelmeztetett, hogy az állatokat és a gyerekeket egy pillanatra se hagyjuk magukban az autóban. Amerikában évente átlagosan 39 gyerek hal meg azért, mert benne felejtették egy felforrósodó autóban, és az ehhez hasonló esetek sajnos tavaly nyáron is vezettek tragédiához Magyarországon.

Ebben a cikkben írtunk arról, hogyan fordulhat elő, hogy egy szülő ott felejti a gyermekét az autóban.

A hőhullámok miatt Európában júliusban várhatóan a szokásosnál 16 százalékkal halhatnak meg többen.

Hőségben mindenki vízpartra vágyik, aki teheti, már ott is van. Amire figyelni kell: egészséges barnulás nem létezik! Bármennyire sokszor kerül is szóba, hajlamosak vagyunk figyelmen kívül hagyni, hogy a napozás káros, és ha leégünk, azt a bőrünk soha sem felejti el. Arra, hogy mire kell figyelni nemcsak strandolásnál, de már abban a pillanatban, amikor kilépünk a szabadba, bőrgyógyász segítségével adtunk válaszokat ebben a cikkben.

A legfontosabb tanácsok:

• Kisbabát, kisgyereket közvetlen napfénynek ne tegyük ki.
• Kétóránként kenjük be a bőrünket fényvédő krémekkel.
• 11 és 15 óra között ne tartózkodjunk a napon – még árnyékban sem.
• A fényvédelem fontos alappillére a fizikai fényvédelem, tehát a fej védelme kalappal, illetve a szem védelme napszemüveggel.
• Ezek mellett pedig fontos, hogy minden évben egyszer látogassunk el bőrgyógyászunkhoz anyajegy-ellenőrzés miatt.

A katalániai szárazság elleni intézkedésként idén nyáron minden strandon csak egy-egy zuhanyzó működik. A vízkorlátozás a tavaszi vízhiányt követő rendkívüli állapot kihirdetése miatt történt.

2022 nyarán Magyarország nagy részét is történelmi aszályt élt át. A kevés csapadék és a perzselő hőség betett a gabonanövényeknek, a jószágoknak még a kaszálók és rétek sem kínáltak elég takarmányt. Az országban rekordalacsony vízállások, kiszáradt tavak, eltűnő vízfolyások mutatták meg, milyen sérülékeny is a környezetünk.

Az aszályról Balázs Zsolt készített apokaliptikus képeket, amelyeket ebben a cikkben mutattuk be.

Míg a fejletlen országokban néhol minden csepp ivóvízért meg kell küzdeni, addig Európában, és itt Magyarországon is, gond nélkül lehúzunk naponta 15-20 litert a vécén a lehető legnagyobb lelki nyugalommal. Még ott is hajlamos az emberiség pazarlóan és gondatlanul bánni az édesvízzel, ahol nem is áll bőséggel rendelkezésre, sokszor az a vezérelv, hogy csak minél hamarabb vezessük el- vagy le, úgy nem okoz sok problémát. Ez persze alapjaiban rossz megközelítés. A víztúlhasználat káros hatásairól ebben a cikkben írtunk bővebben.

Az elmúlt két nyáron Magyarország több települése is megtapasztalhatta, hogy milyen az, amikor a legnagyobb melegben nem jön a vezetékből ivóvíz, és a Velencei-tó rekordalacsony vízszintjei is sokakat elborzaszthattak, és talán arra is ráébreszthettek, hogy a víz nem egy kifogyhatatlan, mindig rendelkezésre álló erőforrás.

Nyár elején olvasóinkat is megkérdeztük arról, ők milyen praktikákkal élik túl az extrém hőséget. Vérprofi árnyékolás, hűtőmellény, lábklíma, extrákkal felszerelt ventilátor, illatozó testpermet és hasonló remek tippek erre >>>