Moszkva szerint a légvédelem megsemmisített egy ukrán drónt, ami az orosz főváros felé közeledett

A Dzsiddában tartott szaúd-arábiai csúcson részt vevő országok, „olyan közös alapokat akarnak kiépíteni, amelyek megnyitják az utat a béke előtt” – áll közleményükben. A mai megbeszélések konkrét intézkedések nélkül értek véget, azon a kötelezettségvállaláson túl, hogy a jövőben is folytatják a béke érdekében a konzultációkat.

A megbeszéléseket Kijev eredményesnek, Moszkva pedig „kudarcra ítéltnek” nevezte.

Az orosz média a Krím félszigetet a részben orosz megszállás alatti Herszon régióval összekötő Csonhar hídnál történt három-négy robbanásról számolt be. Szergej Akszjonov, a régió oroszok által beiktatott vezetője szerint Ukrajna rakétákkal támadta a hidat. Állítása szerint a rakéták többségét lelőtték, egynek azonban sikerült célba találnia.

„A híd útburkolata sérült, a javítás már megkezdődött. A támadásnak nincsenek áldozatai”

– írta. Ukrajna júniusban már sikeres csapást mért ugyanerre a hídra, amely egyike a Krím és a szárazföldi Ukrajna közötti összeköttetésnek.

Az ukrán védelmi minisztérium vállalta a felelősséget az akcióért, a híd és a kigyulladt gázvezeték elleni támadásokat az ukrán légierő vezette. A minisztérium az éjszaka folyamán végrehajtott tömeges orosz támadásokra utalva közölte, hogy „orosz rakéták és drónok tucatjai keresték az ukrán repülőgépeket és Storm Shadow rakétáit a repülőtereken. Azonban csak ma, Csonharban és Henicseszk közelében találták meg őket végül”.

A Szaúd-Arábiában mintegy 40 ország magas rangú tisztviselőinek részvételével tartott találkozó után Kína bejelentette, hogy támogatja az ukrajnai béketárgyalások kereteinek kidolgozására szolgáló tárgyalások harmadik fordulóját. Az Oroszországot kizáró tárgyalásokon részt vett az Egyesült Államok, India, az EU, valamint Kína eurázsiai ügyekért felelős különmegbízottja, írja a Guardian.

Zelenszkij ukrán elnök reményének adott hangot, hogy a kezdeményezés nyomán a világ vezetői ősszel békecsúcsot hívnak össze, amelyen jóváhagyják a tárgyalások alapelveit Ukrajna tíz pontból álló rendezési javaslata alapján. A tíz pont többek között tartalmazza Ukrajna területi integritásának és szuverenitásának tiszteletben tartását, valamint az ENSZ alapelveinek helyreállítását és a nemzetközi jog betartását.

„Sok dologban nem egyezik a véleményünk, különböző álláspontokat hallottunk, de fontos, hogy az elveink közösek legyenek” – mondta a kínai különmegbízott.

Júniusban már tartottak a dzsiddai találkozóhoz hasonló megbeszéléseket Koppenhágában, azon nem született hivatalos nyilatkozat, az ukránok szerint a mostani tíz pont is „nagyobb támogatást kapott, mint Koppenhágában”. Most megállapodás született arról, hogy munkacsoportokat hoznak létre a javaslat legfontosabb elemeinek kidolgozására, míg egy külön csoport nagyköveti szinten folytatja a kérdésekkel kapcsolatos technikai munkát.

A munkacsoportok a globális élelmezésbiztonsággal, a nukleáris biztonsággal, a környezetvédelemmel, a humanitárius segítségnyújtással, a hadifoglyok és az elhurcolt gyermekek szabadon bocsátásával kapcsolatos megoldásokat vizsgálnák, amelyek aztán „beépülnének e csoport jövőbeli, nemzetbiztonsági tanácsadói szintű munkájába”.

A tárgyalások célja, hogy működőképes alapot teremtsenek az államfők találkozójához, a források szerint ez „még egy kicsit a levegőben lóg”, de még az év vége előttre valószínűsíthető.

Nehéz elítélni a háború befejezése iránti vágyat – ismerte el Dmitrij Medvegyev Telegramon. A volt orosz elnök szerint azonban egy béketárgyalás csak akkor vezethet sikerre, ha három kritérium teljesül, ezek a következők:

• A konfliktusban érintett mindkét fél részvétele. (Ez a helyzet Medvegyev szerint nem áll.)
• Figyelembe kell venni a történelmi kontextust. (Medvegyev szerint Ukrajna 1991 előtt nem létezett, az csak az orosz birodalom egy kis része.)
• A realitások figyelembe vétele. (Medvegyev szerint Ukrajna már a szétesés stádiumában van, területeinek egy része visszatért Oroszországhoz.)

Medvegyev szerint csak azután lehetnek sikeresek a tárgyalások, ha ezeket a „nyilvánvaló dolgokat” kész mindenki elismerni. Posztja végén így fogalmaz:

Magukra a tárgyalásokra azonban még semmi szükség. Az ellenségnek előbb térden csúszva kell kegyelemért könyörögnie.

Elpusztult egy oroszországi cirkuszban az oroszok által megszállt Mariupol állatkertjéből elvitt tigriskölyök. A mariupoli városi tanács szerint az állatot előbb az anyja elutasította, ezért egy helyi német juhászkutya nevelte. Majd három hónapos korában, 2023 májusában vitték el egy moszkvai cirkuszba azért, hogy betanítsák.

Az idomár maga is megerősítette, hogy a tigriskölyök elpusztult, ő azt állította, az állatnak veleszületett veseproblémái voltak, a városi tanács viszont nem érti, hogy akkor egyáltalán minek vitték el az állatkertből.

A The New Voice of Ukraine azt írja, az oroszok már 2022 őszén, a Herszonból való kivonulásuk közben is elloptak egy állatot a helyi állatkertből – akkor egy mosómedvét.

Moszkva polgármestere azt állítja, hogy a légvédelem megsemmisített egy ukrán drónt, ami az orosz főváros felé közeledett, írja az orosz Ifax-hírügynökség. Az állítást még nem erősítették meg, de közben a moszkvai repülőtér korlátozza a járatait, arra hivatkozva, hogy „ismeretlen tárgyak vannak a légtérben”. (Sky News)

Vasárnap reggel felkerült az ukrán címer a város legmagasabb pontjára, oda, ahol 42 éven át a szovjet címer volt: a Haza 102 méter magas, allegorikus nőalakjának pajzsára.

A szimbólumok fokozatos levétele Ukrajna 32 éves függetlensége óta terítéken van, de nagy lendületet 1991 után 2014-ben és különösen 2022. február 24. óta kapott.

Igaz, így is vannak még szovjet szimbólumok Kijevben is. A 102 méter magas szobor a Dnyeperen átívelő Paton hídra néz, amelynek hídfőinél most is sarló és kalapács díszeleg.

Arról, hogyan áll Ukrajna az Oroszország által indított háború kezdete óta a szovjet és orosz szimbólumokkal, ebben a helyszíni riportunkban olvashat bővebben.

A brit hírszerzés legfrissebb bejegyzése szerint Oroszország a katonai ejtőernyősök napján, augusztus 2-án – vélhetően véletlenül – nyilvánosságra hozott egy olyan beszédet, amiben az ejtőernyősök főparancsnoka azt állította, a háborúban legalább 8500 olyan ejtőernyős sebesült meg, aki aztán vagy visszatért a szolgálatba, vagy el sem hagyta a frontvonalat. Arról nem beszélt, hányan haltak meg, vagy sérültek meg annyira súlyosan, hogy vissza sem tudtak térni a háborúba.

A videót aztán gyorsan törölték a hadügyminisztérium hivatalos csatornáiról, de a britek szerint ez a nyilvánosságra hozott szám megerősíti azt a becslést, miszerint a 2022-ben Ukrajnába telepített 30 ezer ejtőernyősből legalább 15 ezren meghaltak vagy megsebesültek.

Szombat éjszaka az oroszok legalább hetven légi támadást indítottak Ukrajna ellen, a többi közt iráni gyártmányú drónokkal, állítják az ukránok. Az egyik fő célpont Hmelnickij régió volt.

Kijev szerint az ukrán légvédelem a negyven cirkálórakétából legalább harmincat megsemmisített, az iráni gyártmányú Shahed-drónokból pedig mind a huszonhetet. Azt egyelőre nem tudni, a ki nem lőtt rakétákkal mi lett. (Guardian)

Volodimir Zelenszkij szerint az oroszok egy vérellátó központot bombáztak az ukrajnai Harkivnál. Az ukrán elnök azt mondta, halottak és sebesültek is vannak, a támadást pedig háborús bűncselekménynek titulálta. (Guardian)

• Az Olenegorszkij Gornyak hadihajó után szombaton egy orosz tanker ellen hajtott végre sikeres tengeri dróntámadást Ukrajna.
• A támadás után az ukrán tengerészeti hatóságok fenyegetést adtak ki: augusztus 23-tól mind a fekete-tengeri orosz kikötőket, mind az azokhoz vezető tengeri útvonalakat „háborús kockázati területeknek” minősítik.
• Negyven ország részvételével megkezdődött a szaúdi békecsúcs, Oroszország viszont nincs a tárgyaló felek között, miután kizárták onnan. Egyelőre azt keresik a nemzetközi résztvevők, hogy milyen módon zárhatnák le az orosz-ukrán háborút.
• Az ENSZ nukleáris felügyelő szervezete pénteken közölte, hogy nem talált robbanóanyagot az orosz kézben lévő dél-ukrajnai Zaporizzsja atomerőmű területén.
• Oroszország szombaton rakétatámadást indított több város, köztük Kijev ellen is. Az ukránok szerint a hiperszonikus rakétákkal is végzett támadás egy része Belaruszból indulhatott.

A szombati híreket ide kattintva érheti el.