Lukasenko vasárnap meglátogatta Putyint Moszkvában

Moszkvába utazott a Belaruszt 29 éve irányító Alekszandr Lukasenko, ahol az orosz elnök fogadta. Vlagyimir Putyin szótlanul hallgatta végig a belarusz elnök eszmefuttatását arról, mit is akar nála a Wagner zsoldoshadsereg, amely azután ment Belaruszba, hogy egy hónappal ezelőtt fellázadt az orosz katonai vezetés ellen és megindult Moszkva felé, hogy megbüntesse a vezérkari főnököt és a védelmi minisztert. Mentek is néhányszáz kilométert ellenállás nélkül – miután ellenőrzésük alá vonták Rosztov-na-Donut, és legalább 13 orosz katonát megöltek, megsemmisítve több helikoptert és egy repülőgépet.

A csapat és vezetője, Jevgenyij Prigozsin lényegében szabad elvonulást kapva Belaruszba ment, és a békülést – pontosabban a Kreml és Prigozsin közötti feszültség időleges szőnyeg alá söprését Lukasenko hozta össze, ellopva a show-t Putyintól, akinek a történet akkor is súlyos presztízsveszteséget jelent, ha a lázadás egy nap alatt megállt.

Vasárnap Lukasenko néhol nehezen követhető módon beszélt Putyinnak a találkozó nyilvános részén a zsoldoshadseregről, akikről az alábbiakat mondta. (Zárójelben a szöveget érthetőbbé tévő kiegészítéseket szúrtunk be.)

„Nyugatra akarnak menni a wagneresek, engedélyt is kértek. Kérdem
tőlük, minek mennének oda? (Hát, mondják) amúgy is csöndben ellenőrizzük, hogy mi történik...na, és elmennénk kirándulni Varsóba és Rzeszówba.

Rzezsów nekik elfogadhatatlan. Amikor harcoltak Artyomovszk alatt (ez Bahmut szovjet/orosz neve), látták, honnan jött a haditechnika (Ukrajna megsegítésére Lengyelország felől), ezért ez erősen megmaradt bennük, hogy Rzeszow, az gond.

Persze én Belarusz közepén tartom őket, de szívesen áthelyezném őket oda.
Mert nagyon rossz a hangulatuk és el kell ismernünk, tudják, mi zajlik a szövetségi állam körül. (Ez a papíron létező, de 1994-es létrehozása óta a vártnál jóval kevesebb tartalommal megtöltött Orosz-Belarusz Szövetségi Állam, bár a határok szinte szabad átjárása és a munkavállalás kölcsönös lehetővé tétele azért megvalósult.)

De ezt csak úgy mellékesen mondom, minden erőnkkel ez ellen leszünk (vélhetően tehát az ellen, amiről azt mondta, hogy szívesen megtenné, nevezetesen a Wagneresek nyugatra való áthelyezése ellen) és arra kérem
önt, hogy ezt a kérdést vizsgálja meg otthon ön is.”

Putyin bólogatással jelezte, hogy érti, amiről belarusz kollégája beszél. A történet úgy értelmezhető, hogy Lukasenko jelezte Putyinnak: az orosz elnök számára kellemetlen szereplő élvezi Belarusz vendégszeretetét, és Lukasenko sokat tehet, hogy ez a szereplő, azaz a Wagner zsoldoshadsereg kellemetlen legyen, de bizonyára vannak azok a feltételek, amelyek teljesülése esetén Lukasenko kész rövid pórázon tartani a zsoldossereget. Ez kézenfekvően anyagi támogatást és a diktátor mozgásterének növelésének igényét jelenti Moszkvával szemben.

Lukasenko 2020-ban zsinórban hatodik választását nyerte meg 80 százalékos eredménnyel, ám ezután példátlanul nagy és kitartó tüntetési sorozat indult ellene. Moszkva hozzáállásán múlt, hogy ezt Lukasenko végül leverte – akkori helyszíni riportunkat itt olvashatja –, de addig Moszkva és az EU-között ingázó sajátos külpolitikájának mozgástere beszűkült és túlságosan Moszkvára lett utalva, ami azzal fenyegetett, hogy elveszíti diktatorikus hatalmát és Belaruszt sikerül egészen Moszkva alá rendelni.

Ukrajnának teljes értékű légvédelemre van szüksége – ezzel fordult Volodimir Zelenszkij videoüzenetben a külvilághoz. Az ukrán elnök szerint az Odessza elleni éjszakai orosz támadás – amelyben a város egyik legnagyobb katedrálisa is megsérült – igazolja, hogy az ország légterét indokolt lenne külső támogatással megvédeni – írta az Unian.

Azt már korábban is elmondta Zelenszkij az Odesszát érő támadások során, hogy a légvédelem teljesítőképességének határára ért, nem tud teljes védelmet biztosítani. Igaz, így is életek ezreit mentették meg a nyugatról kapott légvédelmi rendszerek – nyomatékosította az elnök, akit többször ért már az a vád – volt, hogy a brit védelmi minisztertől, legutóbb Tusványoson Kósa Lajostól – hogy nem eléggé hálás a nyugati segítségért.

Visszautasítja Moszkva, hogy az ő rakétái csapódtak volna az odesszai székesegyházba – írta az orosz Ria Novosztyi. Az orosz védelmi minisztérium szerint az éjszakai támadásai kizárólag katonai célpontokat értek, távolabb a polgári célpontoktól.

Vasárnap Ukrajna harmadik legnagyobb, békeidőben egymilliós városát az elmúlt hónapok legnagyobb rakétatámadása érte. A katedrális mellett több tucat műemlékjellegű épület súlyosan megsérült – írta az ukrán Unian.

Az orosz fél szerint nem az orosz rakéták tettek kárt a civil épületekben, hanem „a szakszerűtlen ukrán légvédelem” okozott kárt, azzal, hogy rosszul irányította a szárnyas rakétákat, amelyek így a város épületeibe csapódtak bele.

Az orosz fél szerint ez már csak azért is lehetséges, mert az ukrán rakétavédelmi rendszerek sűrűn lakott területeken állomásoznak.

A Krisztus Színeváltozása székesegyházat eredetileg 18. század végén kezdték el építeni – a cári Oroszország ebben az időszakban jutott ki végleg a Fekete-tengerhez. A 72 méter magas épület elkészültekor az egyik legnagyobb volt az orosz birodalomban. A Szovjetunió egyházellenes politikájának következtében azonban 1932-ben bezárták, majd négy évvel később felrobbantották – ahogyan a legnagyobb orosz székesegyházat is, a moszkvai Krisztus Megváltó székesegyházat, amelyet a '90-es években építettek fel ismét.

Ugyanez történt Odesszában is: 2006-ra ismét állt a katedrális.

Twitteren reagált Zelenszkij az éjszakai Odessza elleni orosz támadásra:

„Békés városokra, lakóépületekre, katedrálisra zúduló rakéták... az oroszok gonoszságára nincs mentség. De mint mindig, a gonosz végül veszíteni fog. És olyan választ kapnak az orosz terroristák Odessza miatt, amit meg fognak érezni. Mindenkinek segítünk aki érintett ebben a terrortámadásban. Hálás vagyok mindenkinek, aki segít az embereknek, és mindenkinek, aki együtt érez Odesszával. Túl fogunk jutni ezen. Vissza fogjuk hozni a békét. És ehhez le kell győznünk a gonoszt.”

Az ukrán légierő szerint Oroszország vasárnap éjfél után Onyx rakétákat és Kalibr cirkálórakétákat lőtt ki Odesszára.

A város kormányzója közölte, hogy egy ember meghalt és 19-en – köztük négy gyermek – megsebesültek a lakóépületekre és egy templomra mért csapásban. A támadásokban súlyosan megrongálódott a város legnagyobb ortodox temploma, az 1809-ben felszentelt Urunk szineváltozása székesegyház.

Odesszát az háború kezdete óta már többször is bombázták, januárban az ENSZ kulturális szervezete, az UNESCO a város történelmi központját a veszélyeztetett világörökség részévé nyilvánította. Moszkva a rakétákat a Krímbe vezető híd elleni ukrán támadásra adott válasznak nevezte.

Vlagyimir Putyin orosz elnök és Alekszandr Lukasenko belarusz államfő vasárnap találkoznak. A Kreml közlése szerint Lukasenko munkalátogatást tesz Oroszországban, Putyinnal országaik „stratégiai partnerségének” továbbfejlesztéséről fognak tárgyalni. Két napja Moszkva arra figyelmeztetett, hogy a szomszédja és leghűségesebb szövetségese elleni bármilyen agressziót Oroszország elleni támadásnak tekint.

Lengyelország a hét elején úgy döntött, hogy a Wagner-csoport Belaruszba költözése miatt katonai egységeket vezényel közelebb a Belarusszal közös határához. Bár Lukasenko nem küldött csapatokat Ukrajnába, 2022 februárban megengedte Moszkvának, hogy belarusz területeket is használjon az Ukrajna elleni inváziójához. A két vezető azóta is rendszeresen találkozik, országaik többször tartottak közös hadgyakorlatot, júniusban Lukasenko azt is megengedte, hogy országába nukleáris fegyverbázist telepítsenek az oroszok.

(Sky News)

Közzétette szokásos napi jelentését a brit védelmi minisztérium, azt írják:

• Az elmúlt napokban a front északi részén, Luhanszk és Harkiv megyékben fokozódott a tüzérségi aktivitás. Valószínűleg a kisebb orosz egységek támadásainak köszönhetően, de hogy pontosan mi történik, azt az oroszok dezinformációja bizonytalanná teszi.
• Az oroszok valószínűleg csak jelentéktelen előrenyomulást értek el, de az északi területen megújult aktivitás kiemelt jelentőségű a Kreml számára, mivel ugyanakkor jelentős ukrán nyomással kell szembenézniük az oroszoknak a déli Zaporizzsja környékén.
• Oroszország nyugati haderőcsoportja valószínűleg megpróbál visszatérni az Oszkol folyóig, hogy pufferzónát hozzon létre a Luhanszki terület körül, amelynek birtoklása Oroszország egyik alapvető háborús célja.

• Orosz és ukrán kazettás bombáktól is sérülhettek meg újságírók a fronton.
• A NATO főtitkára telefonon egyeztetett Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel a fekete-tengeri gabonaszállításról.
• Zelenszkij kijelentette, hogy a Krímet Oroszországgal összekötő kercsi híd katonai célpont, mivel az útvonalon lőszert is szállítanak az oroszok.
• Ukrán drónok támadtak egy orosz lőszerraktárat a Krímben.
• Moszkva azt szeretné, hogy a fekete-tengeri gabonamegállapodásból való kilépése után lehetősége legyen ellenőrizni az Ukrajnába tartó hajókat.
• Az ukrán ügyészség szerint eddig 496 ukrán gyerek halt meg a háborúban.

A háború szombati eseményeit itt lehet elolvasni.