Hahó, tusványosiak! Valaki köszönjön meg valamit Kósa Lajosnak, mert nagyon vágyik rá!

Svédország szálka a szemben, de azért a Fidesz támogatja, már Vilnius előtt is támogatta a csatlakozását, a NATO erős, Oroszország kevésbé – többek között ezekről beszélt Kósa Lajos moderálása mellett a honvédelmi miniszter, Szalay-Bobrovniczky Kristóf és John O’Sullivan, a Danube Institute igazgatója Tusványoson, a „A békéhez erő kell! NATO-csúcs után” című beszélgetésen.

„Megtörtént a várva várt NATO-csúcs. Minden ilyen esemény két szempontból fontos: hogy mi történt ott és mi nem történt. Most fordítva ülünk a lóra az érdekesség kedvéért” – vezette fel a beszélgetést Kósa, majd feltette a nagy kérdést: mi nem történt?

Szalay-Bobrovniczky – aki ott volt a NATO-csúcson – inkább arról kezdett beszélni, hogy miután kitört az orosz–ukrán háború kiderült, hogy a NATO működik. A vilniusi csúcsot pedig történelminek nevezte. Szerinte azért is volt nagy jelentőségű, mert kijelölte a viszonyt Ukrajna és a NATO között. Erre Kósa – tartva magát az eredeti kérdéséhez – azt mondta, ez persze érdekes, de „az életben minden olyan, mint egy esküvő, hogy nagyon fontos, hogy ki van ott, meg az is, hogy ki nem”.

Szalay-Bobrovniczky a közjáték után visszatért gondolataihoz, arról beszélt, hogy most „fontos állomásához érkezett a szövetség”, hiszen jóváhagyták azt, „ami a jövő alapja lesz”. És ez

„Magyarországot egy fontos szerepbe helyezi [a NATO-n belül]”.

Magyarország haderőfejlesztésének mérete és sebessége, illetve földrajzi elhelyezkedésünk miatt is. De hogy Kósának is válaszoljon: a honvédelmi miniszter elmondta, hogy a NATO-csúcs első számú hiánya az volt, hogy „az ukrán elnök által szinte elvárásként megfogalmazott, NATO-ba való meghívás elmaradt”. A miniszter szerint nem is elvárható, hogy a NATO bevegyen egy háborúban álló országot, és ezzel a szövetség is háborúba kerüljön; Ukrajna csatlakozása csak a háború után lesz lehetséges, tette hozzá.

John O’Sullivan ezután arról beszélt, hogy a NATO-t nézve fontos fordulatokat hozott a háború: egyrészről új tagokkal bővült vagy fog bővülni, másrészről szerinte a NATO erősödött az orosz invázió óta. És, tette hozzá, megváltozott az is, hogy már „kevésbé félünk Oroszországtól, mint ahogy a háború előtt féltünk”. O’sullivan szerint a háború előtt féltek az emberek attól, hogy Oroszország növekvő hatalom, fenyegetettség, most már látják, hogyan működik a háborúban. De azért van miért félni még most is az oroszoktól, hiszen egy „nukleáris hatalomról” beszélünk” – mondta.

Kósa ezután nem bírta már tovább, hogy tényleg senki nem beszél a nagybetűs „Mi Nem Történt”-ekről, ezért ő maga mondta el, hogy már három helyett négy tippje is van arra, mi nem volt a NATO-csúcson, hogy „lehessen rajta gondolkodni”:

1. Ukrajna tagsága, mint Kósa fogalmazott, „Ukrajna még csak érdemi könnyítést sem kapott az eljárás kapcsán”;
2. Svédország csatlakozása sem történt meg, de „majd valamikor fog”, mondta Kósa;
3. Hiányolt emellett egy Kínával kapcsolatos policyt is, „Kínával kapcsolatban ez a NATO-találkozó nem mondott semmit”, mondta;
4. Illetve Kósa szerint az sem történt meg, hogy a korábban kitűzött 2%-os célról beszéltek volna.

Kósa utóbbihoz kifejtette, nem Luxemburgon kéri „azt a gépkarabélyt számon”, hanem Németországon. Kósa csalódott, hogy erről nem volt szó, miközben „Magyarország 2024-26 körül vállalta a kb. 2%-ot, azóta pedig ezt meghaladtuk”. Kósa emellett hiányolta, hogy Zelenszkij nem mondta, hogy „szpászibá”, és ugyanígy nem köszönte meg a 2% elérését sem senki, legalább annyit mondva, hogy „jól van, kis magyarok”. Ehelyett szerinte csak „bullsihteket mondtak Magyarországról”.

Kósa egyébként Ben Wallace, az Egyesült Királyság védelmi miniszterének korábbi szavaira utalt, aki azt mondta, Zelenszkij nem mond köszönetet a segítségekért. A brit védelmi miniszter szavait egyébként az Egyesült Királyság miniszterelnöke, Rishi Sunak is visszautasította, illetve Zelenszkij is jelezte: már számtalanszor köszönetet mondtak és mondanak azóta is az őket segítő országoknak.

Az már csak mellékes, hogy Kósa miért feltételezte, hogy Zelenszkijnek oroszul kéne köszönetet mondania az ukrán „gyákuju” helyett.

Kósa szerint kimaradt 1: A svédek

„Magyarország a világ közepe, a sok nemzet között fantasztikus nemzet vagyunk mi is, de mégsem mi fújjuk a passzátszelet. Tengerünk sincs, hova fújnánk?”, vezette fel a svéd csatlakozás kérdését különös költőiséggel Kósa. Erre Szalay-Bobrovniczky azt mondta, valóban fontos a svéd csatlakozás Magyarországnak, ezzel egy hosszú, NATO-védett szakasz is megnyílik.

A honvédelmi miniszter szerint katonai szempontból ez a NATO-erősödését jelenti, nem is véletlen, „hogy Magyarország már Madridban támogatta mindkét csatlakozást”. Szalay-Bobrovniczky arról beszélt, hogy Magyarország már Törökország előtt lépett a csatlakozások érdekében: bár a honvédelmi miniszter sugallásával ellentétben a ratifikáció Magyarország és Törökország szempontjából egyébként fordítva történt.

Kósa erre arról beszélt, hogy ő csak úgy érti a Svédországgal kapcsolatos kérdését, hogy „a privát életemben is azt szeretem, ha tudom, hogy az ellenfeleim mit miért tesznek (...), de azt is szeretem, hogyha a barátaimról tudom, hogy mit miért csinálnak”. Hogy ezt Kósa hogy érti, azt szerencsére ki is fejtette: egy gondolatkísérlet erejéig Kósa svédnek képzelte magát a színpadon.

Szerinte ugyanis Svédország nem járt rosszul a második világháborús gazdasági aktivitásával, így Kósa megkérdezné egy svédtől, hogy mi a motivációjuk. Végül Kósa interaktív előadása részeként feladta házi feladatnak, hogy gondolkozzon mindenki ezen. A nagy kérdést John O’Sullivan oldotta meg, aki elmondta, ő konzervatívként Svédországot mindig úgy élte meg, mint „szálkát a szemben”. A közönség nagy, őszinte kacagása után O’sullivan még elmondta, hogy bár ő nem magyar, azért megérti, milyen rossz lehet a „svéd liberális kormánytól folyamatosan támadásokat kapni”.

Kósa szerint kimaradt 2: Szpászibá háráso NATO?

Kósa aztán nem engedte el a 2%-os témát, megkérdezte a honvédelmi minisztert, hogy azért ott a csúcson megköszönte-e valaki neki a folyosón, hogy Magyarország betette „azt a 2%-ot”. Hiszen, mint mondta, mégis „a mi pénzünkről van szó, Magyarország pénzéről van szó”.

Szalay-Bobrovniczky Kristóf erre azt mondta, hogy már elérte Magyarország ezt a 2%-ot, és „ezt elismeri a NATO” is. „ez egy elit klub, a 2%-osok klubja. Ez mindenképp egy tiszteletet parancsoló tény” – fejtette ki a honvédelmi miniszter. Kósa ehhez hozzátette, ráadásul ezt „nem csökkenő GDP-vel értük el, hiszen a szocik csökkenő GDP mellett sem tudták elérni” a 2%-ot. Szalay-Bobrovniczky erre elmondta, Magyarország a NATO elvárásai közül mindent teljesít, létrehozott előretolt, többnemzeti harccsoportot „befogadónemzetként és keretnemzetként”. Így Szalay-Bobrovniczky szerint emiatt is „fontos, elismert és megkerülhetetlen szereplője Magyarország a NATO-nak”.

Szalay-Bobrovniczky végül összefoglalta: a NATO minden kitételét nézve Magyarország felülteljesít. Azt is elmondta, hogy 2016-ban Tusványoson emelte ki Orbán egy európai biztonságosság fontosságát, 2018-ban pedig

„a magyar haderőfejlesztés egy európai, azon belül is német–francia irányt vett.”

A honvédelmi miniszter arról beszélt, hogy 2017-től 2021-ig Magyarország a legnagyobb pénzköltő volt a német hadiiparnál, Amerika pedig a második. 2023-ban viszont már Ukrajna volt az első és Magyarország a második. „Magyarországnak ez nem pusztán vásárlást jelent, hanem egy védelemipar közös kiépítését is”, tette hozzá.

Szalay-Bobrovniczky szerint sokat tanultak az orosz-ukrán háborúból, például Magyarország újabb szerződést kötött cirkáló lőszerek beszerzésére. Majd arról beszélt, hogy a védelmi ipar is fejlődik, ami „területfejlesztést és munkahelyet is jelent az országnak”. Augusztus 18-án harcjárműgyártás kezdődik Zalaegerszegen, „ez a gyár be fog kapcsolódni a világ eszközgyártásába”, ahogy a várpalotai lőszergyár is. Tehát, foglalta össze a miniszter: Magyarország mind állományban, mind fejlesztésben, mind cashben odateszi magát. „Ehhez mérten meg is kapjuk ezt az elismerést [a NATO-tól]. Függetlenül attól, hogy Ukrajna tekintetében a béke pártján állunk”.

A miniszter arról is beszélt, hogy „egyenruhás munkavállalók” helyett át szeretné alakítani a katonaságot: „szeretném, hogy harci szellemmel átitatott, elszánt, tiszta gondolkodású magyar fiatalok fegyver alatt szolgálják a hazát típusú haderőbe mozduljunk el”. Kósa ehhez hozzátette, hogy bezzeg Gyurcsány nyugdíjasokat fizetett a honvédelemre fordított pénzekből – a közönség ismét jót kacagott.

Kósa szerint kimaradt 3: Mi a csuda van Kínában?

Szalay-Bobrovniczky elmondta, hogy erre külön tárgyalásokat tervezett a NATO, ami fontos változásokat jelent, melyek Magyarországra nézve is jelentősek. A honvédelmi miniszter elmondta, vannak, akik Kínát fenyegetésnek tartják, vannak, akik versenytársnak a NATO-n belül.

„Magyarország természetesen nem lehet érdekelt a blokkosodásban. Abban vagyunk érdekeltek, hogy ne alakuljanak ki egymással fenyegetően szembenéző, gazdaságilag szétváló blokkok”

– mondta a miniszter, hozzátette „egy kölcsönös tiszteleten alapuló” társként fog tekinteni Kínára Magyarország. John O’Sullivan elmondta, Kína fog segíteni Oroszországnak a háborúban, de ez nem lesz elég a győzelemhez, a háború miatt viszont Európának valóban fontossá vált a gazdasági köteléke Kínával.

Kósa szerint kimaradt 4: Ukrajna csatlakozott?

Kósa Lajos kifejtette, hogy szerinte a NATO-csatlakozáshoz a korrupciós és nemzetiségi kérdéseket is meg kell oldania Ukrajnának, de „nyugodtan mondhatom, Ukrajna ennek a legeslegelején áll, ha egyáltalán rálépett erre az útra” – fogalmazott. Később Ukrajna EU-s csatlakozásáról is esett szó, erre Kósa azt mondta, hogy Ukrajna „túl nagy” ahhoz, hogy az EU ezt vállalni tudja.

A fideszes politikus ezután azt is kifejtette, hogy az EU sok pénzt költ Ukrajnára, miközben ebből a pénzből “Boszniát olasz csempével lehetett volna már körberakni”.

„Az Unió Ukrajnában okoskodik, a Balkánon meg nem csinál semmit”

– foglalta össze Kósa. Hozzátette, joga van Ukrajnának küzdeni a területeiért, ő is elítéli az orosz agressziót, de „ha van feladatunk, az szerintünk a Nyugat-Balkán, nem a Donyeck környéke”.

Szalay-Bobrovniczky arról beszélt, hogy háborúpárti hangulat van a NATO-ban, a „nemzetek egymásra licitálnak” a fegyverszállítás kérdésében. Szerinte ők katonai úton próbálják kierőszakolni a háború végét, pedig látszik, hogy „ez nem akar megoldódni”. Arról egyébként, hogy a lengyelek szerint miért nem állja meg a magyar „békepárti” álláspont a helyét, itt írtunk tegnap, a tusványosi magyar–lengyel vitán.

Erre a közönség oldaláról felmerült, hogyha nem kap Ukrajna fegyvert és Oroszország győz, mi lesz Magyarországgal? A honvédelmi miniszter erre azt válaszolta, hogy a magyar haderőt fejleszteni kell, azt viszont még nem lehet megjósolni, ki fog győzni a háborúban. Felmerült végül az a kérdés is, hogy miért látszik úgy, hogy Putyin pártján áll Magyarország: Kósa szerint „ez egy hülye kérdés, szerinte nem kéne odáig elmenni, hogy Dosztojevszkijt égetünk”, mert megnéztük a Háború és békét. Kósa elmondta azt is: „amíg dörögnek a fegyverek, addig benne van a pakliban a nukleáris háború. És akkor vége van a világnak”.

Végül ehhez kapcsolódóan felmerült, hogy haldoklik-e az EU: erre a kérdésre Kósa először Woody Allenről beszélt, majd hozzátette, szerinte az EU jelenleg a legtöbb tagját, például Olaszországot vagy Franciaországot sem venné már fel az EU-ba. Szerinte most tényleg „nem jó irányba megy az EU”, mert

„amikor a józan észt a sarokba dobják, például az Európai Parlament képes olyan határozatot hozni, hogy speciális körülmények között a férfiak is szülhetnek, akkor azt mondom, hogy anyám, borogass”.

A honvédelmi miniszter is hozzátette, ő is látja a válság jeleit, de Magyarország lesz jövőre a soros az európai elnöki poszton, az pedig egy fontos időszak lesz.

Kósa +1: De akkor mi történt a NATO-csúcson?

„Hogy mi történt a NATO-csúcson, azt majd úgyis elolvassák az újságokban” – mondta Kósa, majd végül azzal a házi feladattal fordult a közönséghez, hogy gondolkozzon el mindenki három kérdésen:

• lesz-e 200 év múlva EU? (Kósa szerint nem.)
• lesz-e 200 év múlva Magyarország? (Kósa szerint 95%, hogy lesz.)
• lesz-e 200 év múlva Debrecen? (1000%, hogy lesz.)