Tusványos – Ukrajnát a maszkulinitás védi, és nem azért sikeres, mert woke-zászlót lobogtatnak Oroszország ellen

„Mi védi Ukrajnát? Az, amit maszkulinitásnak hívnak. (…) Ezért sikeres Ukrajna, nem azért, mert egy woke-zászlót lobogtatnak Oroszország ellen”

– mondta Demkó Attila biztonságpolitikai szakértő Tusványoson, a „Bízzál Istenben, és tartsd szárazon a puskaport” című előadáson. Bár Istenről kevesebb szó esett, a tipikus férfias értékekről, az elnyomott maszkulinitásról Demkó szájából annál több.

Demkó mellett Szilágyi Mátyás korábbi kisinyovi nagykövet és beregszászi főkonzul, illetve két lengyel vendég, Jacek Karnowski, a Sieci Hetilap főszerkesztője, illetve a moderátor által csak „a magyar–lengyel barátság újkori hőseként” bemutatott politológus, Michał Kwilecki vett részt a beszélgetésen.

A moderátor, Rosonczy-Kovács Mihály, a Nézőpont Intézet munkatársa szerint a magyar–lengyel előadók meghívása Tusványosra, kifejezetten háborús témában már csak azért is érdekes, mert „az elmúlt hónapokban azt láthattuk, hogy valóban újra erősebb a magyar–lengyel párbeszéd, ezzel a gondolatcserével tudunk tenni a dezinformációs kampány ellen, ami nehezíti a mostani helyzetben a magyar–lengyel barátság stratégiaalkotását”.

Hogy mire gondolhat pontosan a „dezinformációs akadályok” alatt Rosonczy-Kovács? Például arra, hogy a háború kitörése után tavaly a lengyelek távol maradtak a V4-től is, hogy „megbüntessék Magyarországot” oroszpártisága miatt, vagy arra, hogy Jarosław Kaczyński, a lengyel konzervatív Jog és Igazságosság párt elnöke azt mondta Orbánról, hogy ha

„nem látja, mi történt Bucsában, menjen szemészhez”.

Mik a magyar–lengyel álláspontok?

A beszélgetésen először a háborúval kapcsolatos magyar álláspontot mutatták be a lengyel vendégeknek. Demkó Attila azt mondta, mindenekelőtt „fontos a valóságról beszélni”, szerinte „rengeteg rossz értelmezés van a világban, így Lengyelországban is Magyarország valódi álláspontjáról”. Bár ez Demkó szerint kicsit a mi hibánk is, azért mégis úgy látja, hogy „sokan nem hallják meg”, mit mond a magyar kormány. „Mindenki mond hosszú mondatokat, azokból pedig ki lehet ragadni egy-egy olyan dolgot, ami nem a teljes kép” – mondta.

„Van egy tendencia, ami úgy próbálja bemutatni Magyarországot, mint ami közel áll a jelenlegi Oroszországhoz. Ez nincs így.”

Demkó arról is beszélt, hogy Magyarország bár elfogadja az orosz gázt, abból ad Ukrajnának is, „a dízel pedig mehet autókba, de harckocsikba is”. A két ország céljaiban nincs különbség, szerinte Magyarország is európai Ukrajnát akar, és „mindenki szuverén Ukrajnát akar: az a kérdés, milyen eszközökkel és mennyi idő alatt érhető ez el.”

Miért van igaza a magyaroknak? A magyar előadók oldaláról Demkó úgy foglalta össze ezt, hogy Magyarország álláspontja közelebb áll a valósághoz, mint más államok álláspontja, mert bár Ukrajna eddig is sok segítséget kapott, „látjuk, hogy ez sem elég”.

Miért van igaza a lengyeleknek? Jacek Karnowski erre reagálva felhozta, hogy egyrészről meg kell látni, hogy „ez a háború nem Ukrajnáról szól, hanem arról, hogy Putyin terveit megállítják-e”. Karnowski szerint a háború tétje nagy, a magyar kommunikáció pedig, miszerint „állítsuk le a háborút és beszéljünk békében a megoldásokról” nem reális gondolat, hiszen 2014-ben Krímnél is az látszott, hogy „a minszki megállapodás csak Oroszországnak adott időt arra, hogy felfegyverkezzen”.

Jacek Karnowski arról is beszélt, hogy a lengyel álláspontnál „meg kell érteni azt, hogy a lengyel veszélyeztetettség érzése Oroszország felől nagyobb, mint a magyaroké vagy másoké”. Karnowski úgy is látja, hogy a magyarok által hangoztatott álláspont azért sem reális, mert

„ha Oroszországot nem győzik le, tovább fogja keresni a revans lehetőségét”.

Oroszország pofont kap

Karnowski szerint a legegyszerűbb győzelem az lenne, ha Oroszország elhagyná Ukrajna területét, a Krímet is beleértve.

„Olyan erős ütéseket kell kapnia Oroszországnak, hogy pár generációig ne legyen elég ereje felállni”

– mondta Karnowski, mire Demkó azt válaszolta: „Én személy szerint nem látom azt, hogy Oroszország ebből feláll, akkora pofont kapott. Oroszország meg fog roppanni, minden jel erre mutat”. Karnowski hozzátette:

„A nyugati nyomással szemben is fellép Lengyelország, de mindenekelőtt most az orosz imperializmus ellen fog küzdeni.”

Szerinte a lengyel nép 95 százaléka támogatta Ukrajnát Oroszországgal szemben, illetve ha a két világháborút nézzük, ott sem lehetett sokáig tudni, ki fog nyerni: „Úgy tűnt, hogy sehova sem vezet. Aztán mégis meglett a nyertes fél. Néha ezekben a háborúkban türelmesnek kell lenni”.

A lengyel–magyar baráti társaság nevében Kwilecki afféle hídépítőként a két eltérő álláspont közé bedobta, hogy ő Lengyelországban is azt magyarázta a lengyel politikusoknak, hogy „Magyarország a mi egyetlen szövetségesünk”. Kwilecki a lengyel háborús álláspontról keveset beszélt, de azt elmondta, hogy Orbán úgynevezett „békepártiságát” csodálja. Kwilecki szerint azért csinálja jól Orbán, mert „kimondja, mi a helyzet, ennélfogva nem is annyira kedvelt a nemzetközi közegben”. Kwilecki a magyar politikai háborúkommunikáció összes panelét végigsorolta ezután: Amerika nem segít eléggé Ukrajnának, Biden politikája furcsa, tőle függ a háború. Bár hozzátette:

„Ukrajna nem tud belemenni bizonyos félmegoldásokba, ennélfogva a békéről való beszéd nagyon jó, csak az a kérdés, hogy ki mit ért alatta. Békét, de milyen áron és kinek az árán történik.”

Szilágyi Mátyás exnagykövet hozzátette, tényleg fontos hogy Ukrajna szuverén maradjon, de Oroszországot sem érheti katasztrófa, mert egy ottani polgárháborús helyzet is beláthatatlan kockázatokkal járna, így konszolidált politika kell mindkét irányba. Kiemelte, Ukrajna jogállamiságához Ukrajnának változnia kell, le kell küzdenie a „szisztematikus korrupciót”, hiszen jelenleg „Európa két legkorruptabb országa” harcol szerinte egymással.

Magyar–lengyel woke-barátság

„Haladunk abban, hogy egyetértsünk abban, hogy miben nem értünk egyet”

– mondta a beszélgetés közepén a moderátor, amikor arról volt szó, hogy a regionális együttműködés mennyire működhet Magyarország és Lengyelország között. Karnowski szerint „ez a világ különböző projekteken keresztül alakul át” és ebben Lengyelország jó politikát folytat. A magyar regionális politikából szerinte hiányzott, hogy kiválasszon egy projektet és azt vigye végig.

Lengyel szemszögből Karnowski úgy látja, hogy a magyar külpolitika fő iránya szerint „Magyarország az első”. Nem volt viszont olyan közös politikai javaslata a kormánynak, amivel valójában segíthette volna a régiót. Hozzátette, Magyarország nem tesz eleget a közép-európai együttműködésért.

Magyar oldalról Szilágyi azt mondta, igenis vannak közös vektorok és értékek a két nemzetben, vannak Magyarország részéről „kulcsrakész projektek”, autópályák, vasutak. „Koncentráljunk arra, ami összeköt, a pozitív, építő feladataink megoldására”, mondta.

Az egyetértés felé vezető úton aztán áteveztek az előadók a NATO-ra és a woke témákra, mire Demkó újra kiemelte, hogy ne felejtse el a közönség se, a magyar–lengyel kapcsolatokat csak „a dezinformációs médiakampány” igyekszik rontani.

Demkó arról is beszélt, hogy „senki nem viszi Kelet felé Magyarországot”, a magyarok ugyanis Nyugatra nyitnak. Szerinte hihetetlen erőket veszített el Oroszország a háborúban és „mit tesz Magyarország? Teszi, amit nem látnak. Amit a NATO-ban javasolnak, azt megcsináljuk”.

Szerinte sokat hallani arról, hogy Ukrajna kapcsán Magyarország kritizálja a NATO-t, de valójában Magyarország segítette Ukrajnát.

„Mi a PR-részt blokkoltuk. Azt, hogy odamegy az ukrán külügyminiszter, és lepacsizik mindenkivel.”

Karnowski erre azt mondta, „magyar ellenzéki akció lehet, ha valaki azt mondja, hogy Magyarország nem akar a NATO tagja lenni”.

Demkó hozzátette, Magyarország „erős bástya Kelet felé”, de elszakíthatatlan katonailag a Nyugattól. Ezután átevezett a fesztiválon sokat emlegetett woke kérdésére, elmondva, hogy „a katonaságnál [a woke] nem fog működni, mert annak halál lesz a vége”. Ebben a témában végre gigantikus egyetértés született a két ország képviselői között.

Miután Demkó elmondta, hogy Ukrajna woke-zászlóval nem tudott volna harcolni, illetve azt, hogy nincs problémája a női vezetőkkel, de szerinte a woke miatt több nőt fognak ilyen pozícióba rakni. Karnowski a lengyel oldalról nagy egyetértésben azt válaszolta, hogy Lukasenko miatt jönnek Lengyelország határára a migránsok, és „korábban a határőrség eléggé feminizált volt, ezeket a nőket ki kellett vonni, teljesen egyetértek, hogy ez mind [a woke] mese-mese-meskete”.