Nem az volt végül a fő téma az EU-csúcson, amin Orbán leginkább pörgött

Gazdasági ügyekkel és külkapcsolatokkal folytatódott az Európai Tanács, azaz az uniós tagországok vezetőinek csúcstalálkozója pénteken. Orbán az utóbbi napokban a legtöbbet az unió költségvetésének félidős felülvizsgálatáról beszélt. A magyar miniszterelnök igyekezett úgy beállítani ezt, mintha az EU anyagi csődjéről és a magyar támogatások Ukrajnának passzolásáról szólna a javaslat.

A csúcsra érkezve Twitteren kérte számon az Európai Bizottságot az anyagiak miatt.

„A hétéves költségvetés második événél tartunk, Brüsszel kifogy a pénzből. Hogy történt ez? Mi történt a költségvetéssel? Hol a pénz?”

Valójában azonban a csúcstalálkozón nem esett erről sok szó, már csak azért sem, mert az Európai Bizottság csak nemrég tette le az asztalra a javaslatot, amiben több pénzt szeretne az EU-nak – így nem is volt sok idő arra, hogy az érintettek töviről hegyire átnézzék. Az Európai Tanács egyelőre csak nyugtázta a tervezetet.

Orbán harciassága pedig már csak azért is érthetetlen, mert a Népszava kérdésére Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke azt mondta, hogy

a magyar miniszterelnök neki személyesen fel sem tette azokat a kérdéseket, amiket a Twitterre posztolt.

A svéd elnökség szerint muszáj volt, amit a lengyel-magyar tengely sérelmez

Az ülés első, csütörtöki napján egyebek mellett a migrációról is szó volt, de ebben az ügyben a lengyel-magyar blokk miatt nem tudtak megállapodni.

A tagállamok bizonyos esetekben szigorúbb, határon lefolytatott menekültügyi eljárásokat szerettek volna bevezetni és könnyebbé tették volna a sikertelen kérelmezők visszaküldését. Emellett kötelezővé tennék a szolidaritást, azaz vagy a menedékkérők egy részét kellene átvenni a legterheltebb tagállamoktól, vagy ezt pénzzel, illetve máshogy, például személyzet küldésével kiváltani. A lengyel és magyar kormány értelmezésben ez azt jelenti, hogy vagy „migránsokat”, vagy büntetést kapnak, ezért is ellenezték a javaslatcsomagot.

Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök azt akarta elérni, hogy visszacsináljanak egy korábbi tagállami alkut és egyhangúlag döntsenek a menekültügyi csomag egyik kulcseleméről, Orbán Viktor viszont több kollégája szerint egyáltalán nem törekedett megegyezésre, és nem is közölte, mit akar. (Erről és a többi tagállam véleményéről bővebben itt írtunk.)

A tagállami vezetők a végkövetkeztetések egy korábbi, lapunkhoz eljutott nem végleges változata szerint kimondták volna a migrációról, hogy az egy európai kihívás, így európai választ kellene rá adni. Emellett kifejezték volna őszinte sajnálatukat a Földközi-tengeren nemrég történt tragédia miatt. Kimondták volna azt is, hogy az EU továbbra is elkötelezett az embercsempészek üzleti modelljének felszámolása mellett.

A magyar és lengyel ellenkezés miatt azonban csak Charles Michel, az Európai Tanács elnöke nevében adtak ki egy nyilatkozatot elsősorban a másik 25 tagállam álláspontjával. A szöveg címében hangsúlyozza, hogy a migráció „külső dimenziójáról” van szó, azaz pont nem arról, mit kezdjenek a már az EU-ig eljutó emberekkel. A nyilatkozathoz végül hozzácsaptak egy bekezdést a magyar és lengyel álláspontról, azaz arról, hogy a két tagállam szerint korábbi európai tanácsi következtetések értelmében egyhangúlag kellene dönteni az ilyen kérdésekben, a bevándorlók áthelyezése csak önkéntes lehet, és a szolidaritás minden formáját egyenlőnek kellene tekinteni.

Ulf Kristersson, a Tanács soros elnökségét betöltő Svédország miniszterelnöke szerint azonban muszáj volt egyhangúság helyett minősített többséggel dönteni a menekültügyi szabályokról, hiszen a miniszterek tanácsában még június elején megszületett az alku a menedékkérelmi rendszerről. Szerinte már akkor is széles többség állt mögötte, a mostani európai tanácsi következtetések mögött pedig még nagyobb.

A lengyelek és a magyarok miniszteri szinten is ellenezték a javaslatot, de amíg az Európai Tanácsban (azaz az állam- és kormányfők szintjén) egyhangúlag döntenek, a minisztereknél minősített többséggel, utóbbinál egy-két ország nem blokkolhat. Ez a magyar kormány szerint „trükk” és „puccs”, de valójában inkább a fordítottja igaz.

A Wagner akciója az orosz helyzet törékenységét mutatja

Az elmúlt hétvége megmutatta, mennyire törékeny az orosz helyzet, utalt Charles Michel a sajtótájékoztatóján a Wagner zsoldoscsapat végül büntetlen elvonulással végződő oroszországi akciójára. Ursula von der Leyen szerint

a „lázadás” láthatóvá tette a „nyilvánvaló repedéseket Putyin rendszerén”,

és így még inkább támogatni kell Ukrajnát.

Erről csütörtökön adták ki az Európai Tanács következtetéseit: Orbán Viktorék többek között üdvözölték az Oroszország elleni új szankciókat és további katonai segítséget ígértek Ukrajnának.

Gazdaság, kínai szeret – nem szeret, déli nyitás

A csúcs második, pénteki napját a gazdasági kérdések uralták. Az európai tanácsi következtetések kiemelték a nulla üvegházhatású gázkibocsátáshoz szükséges iparágakat és nélkülözhetetlen nyersanyagok kitermelését segítő jogszabályokat. A tagállami vezetők azt is szeretnék, ha az EU a mesterséges intelligencia fejlesztésében is élen járna – előbbiről itt, utóbbiról ebben a cikkben írtunk bővebben.

„Partner, versenytárs és rendszerszintű rivális”

– ezzel a más uniós dokumentumokból visszaköszönő fordulattal írták le pénteken, milyen sokféle az uniós országok kapcsolata Kínával. Az EU kiegyenlített viszonyokat szeretne Kínában a helyi vállalatokhoz képest. Az állam- és kormányfők csökkentenék az uniós tagok függőségét Kínától, de nem akarnak befelé fordulni – jelezték finoman a keményebb hangnemre törekvő USA-nak.

Az uniós vezetők a közelgő, dél- és közép-amerikai országokkal közös csúcstalálkozójukra is készültek. Itt szeretnék, ha tettekben is megjelenne a partnerség, például a kereskedelem és befektetések terén. Ugyan nem említik, de már politikai alkut kötöttek egy szabadkereskedelmi egyezményről Dél-Amerika nagy gazdasági szövetségével, a Mercosurral, amelynél még a véglegesítés és a jóváhagyás van hátra.