Néhány órán belül négy, oroszok által beiktatott tisztviselő halt meg merényletben, Izjumnál elkezdték feltárni a tömegsírokat

Az exhumált holttestek 99 százalékán erőszakos halál jelei láthatóak – közölte pénteken az ukrán regionális adminisztráció vezetője az Izjum melletti tömegsírnál.

„Nyilvánvalóan megkínozták és kivégezték ezeket az embereket” – mondta el mondta Oleg Szinegubov, a harkivi régió vezetője. Több holttestet kötéllel a nyakban, hátrakötött kézzel találtak meg.

„Oroszország csak a halált és a szenvedést hagyja hátra. Gyilkosok” – mondta Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a közösségi médiában kiadott közleményében, hozzátéve, hogy a több mint 440 felfedezett holttest között gyerekek is vannak.

A rögtönzött temetőt azután fedezték fel, hogy a kijevi erők visszafoglalták a kelet-ukrajnai Izjum városát. A helyi sírásók fejfákat is állítottak néhány sírhoz, és számmal is ellátták azokat. A Sky News szerint az eltemetettek közül legalább 17-en ukrán katonák voltak.

(Guardian)

Oroszországot terrorizmust támogató állammá kéne nyilvánítani – jelentette ki Volodimir Zelenszkij elnök.

„Mára a világnak látnia kell, mit hagyott hátra az orosz hadsereg...” – írta Telegramon az Izjumnál talált tömegsírokkal összefüggésben.

„Oroszország már a terrorizmus legnagyobb forrásává vált a világon, és egyetlen terrorista hatalom sem hagyott hátra ennyi halálos áldozatot. Ezt jogilag el kell ismerni. A világnak cselekednie kell. Oroszországot a terrorizmus szponzorállamaként kell elismerni”

John Kirby, a Fehér Ház szóvivője erre válaszul kijelentette, hogy Joe Biden elnök világossá tette, hogy vannak jobb alternatívák Oroszország felelősségre vonására, mint a terrorizmust támogató államként való kategorizálása.

(Sky News)

Oroszország mindent megtesz az ukrajnai konfliktus mielőbbi befejezésének érdekében – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök Narendra Modi indiai elnökkel folytatott találkozóján.

Az ukránok viszont nem akarnak tárgyalásokba bocsátkozni, hanem a harctéren akarják eldönteni a helyzetet – érvelt tovább az orosz elnök. A Sky News szerint ez mutatja, Putyin valószínűleg nem a békekötést, vagy az oroszok esetleges kivonulását érti a konfliktus gyors lezárása alatt.

Oroszország vezetői február óta kerülik, hogy háborúnak nevezzék azt, ami Ukrajnában zajlik, legtöbbször a „speciális katonai művelet” szókapcsolatot használják, néha a konfliktust is.

Zajlik az Izjum mellett talált tömegsír feltárása Ukrajnában.

Az első exhumált holttestek állapotából arra következtetnek, hogy többen is erőszakos halált haltak. A Sky News beszámolója szerint az első kiásott holttest nyakán kötél volt, másokat összekötött kézzel tettek sírba.

Szerhij Bolvinov, a Harkivi régió rendőrségi főnyomozója korábban azt mondta, hogy a legtöbb halott légicsapásokban vagy tüzérségi támadások következtében veszíthette életét. A harkivi ügyészség vezetője, Olekszandr Filcsakov szerint egyeseken kínzás jelei mutatkoztak.

A több mint 440 sírt számláló temető az orosz megszállás alatt jött létre, amikor a helyi sírásók a holttesteket rögtönzött sírokba temették el a város szélén, egy rendes temető mellett, az erdőben.

Az elmúlt néhány órában négy, oroszok által beiktatott tisztviselő lett merénylet áldozata Ukrajna megszállt részén. A támadásokat Luhanszk és Zaporizzsja megyékben hajtották végre. Az oroszok által támogatott szakadár hatóságok Kijevet teszik felelőssé a halálesetekért.

A délkelet-ukrajnai, Zaporizzsja megyei kikötővárosban, Bergyanszkban a katonai polgári közigazgatás helyettes vezetőjét, Oleg Bojkót és feleségét, a helyi választási bizottságot vezető Ljudmila Bojkót gyilkolták meg. A városvezetés nem közölt részleteket a merényletről.

A Luhanszki Népköztársaság (LPR) vezetője, Leonyid Pasecsnik arról számolt be, hogy a Legfőbb Ügyészség épületében történt robbanásban meghalt Szergej Gorenko főügyész és helyettese, Jekatyerina Szteglenko.

(Guardian, Interfax)

Ferenc pápa azt mondta, hogy erkölcsileg legitim, ha a nemzetek fegyvereket szállítanak Ukrajnának, hogy segítsenek az országnak megvédeni magát az orosz agresszióval szemben.

Ferenc pápa a háromnapos kazahsztáni útjáról visszatérve, a repülőgép fedélzetén nyilatkozott újságíróknak. A 45 perces légi sajtótájékoztatón az egyik riporter megkérdezte tőle, hogy erkölcsileg helyes-e, hogy az országok fegyvereket küldenek Ukrajnába. „Ez egy politikai döntés, amely lehet morális, erkölcsileg elfogadható, ha az erkölcsösség feltételei között történik” – válaszolta a pápa.

A katolikus egyházfő ezután az „igazságos háború” elveit fejtegette, amelyek lehetővé teszik a halálos fegyverek arányos használatát önvédelem céljából egy agresszor országgal szemben. „Az önvédelem nemcsak jogszerű, hanem a haza iránti szeretet kifejezése is. Aki nem védi meg magát, aki nem véd meg valamit, az nem szereti azt. Aki megvéd (valamit), az szereti azt” – mondta Ferenc pápa.

A katolikus egyházfő kifejtette a különbséget aközött, hogy mikor erkölcsös és mikor erkölcstelen fegyvert szállítani egy másik országnak: „Ez lehet erkölcstelen, ha a szándék további háborút provokál, vagy ha olyan fegyvereket adunk oda, amelyekre (egy országnak) már nincs szüksége. A motiváció az, ami nagyrészt minősíti ennek a cselekedetnek az erkölcsösségét” – mondta.

(Reuters)

Megszűnik az Észtország és Oroszország közötti kétoldalú vámügyi együttműködési megállapodás – határozott csütörtöki ülésén az észt kormány. Urmas Reinsalu külügyminiszter szerint ez fontos lépés afelé, hogy a két ország kapcsolatait a minimális szintre tudják csökkenteni. Az együttműködést bármelyik fél felmondhatja írásban, a megállapodás a felmondás után hat hónapig marad érvényben.

Észtországban azonban továbbra is érvényben marad az EU és Oroszország 1997-ben aláírt vámügyi együttműködési megállapodása.

A cseh Információs és Biztonsági Szolgálat lefülelt a külügyminisztériumban egy téglát, aki az orosz Külügyi Hírszerző Szolgálatnak jelentett, számolt be a cseh Denik N.

A lapnak Petr Fiala miniszterelnök, Jan Lipavský külügyminiszter és az Információs és Biztonsági Szolgálat is megerősítette, hogy a cseh külügyminisztérium tisztviselője együttműködött az orosz hírszerzéssel, akiknek titkos információkat adott át. A Nexta szerint az oroszok a kémet „a nők és a pénz iránti szenvedélyét” kihasználva szervezték be.

Az ukrán védelmi minisztérium beszámolója szerint tömegsírokra bukkantak a néhány nappal ezelőtt visszafoglalt Izjum városában. A legnagyobb sírban legalább 440 holttestet találtak. Szerhij Bolvinov, a Harkivi terület rendőrségi főnyomozója a Sky Newsnak azt nyilatkozta: „Voltak, akik a tüzérségi tűz miatt haltak meg, mások a légicsapásokban”. Az ukránok bejelentették, hogy minden holttestet exhumálnak és törvényszéki vizsgálatra küldenek.

Az hírt az ukrán elnök is megerősítette csütörtök este, de pontosabb információkat pénteken fognak közzétenni. „Azt akarjuk, hogy a világ megtudja, mi történik valójában, és hová vezetett az orosz megszállás” – mondta Volodimir Zelenszkij a csütörtöki videójában.

Az Associated Press újságírói szerint az egyik helyen a fák között több száz sír volt egyszerű fakeresztekkel, a legtöbbjüket csak számokkal jelölték. Az egyik nagyobb sírban több tucat ukrán katona holttestét találták meg az ukránok, miután fémdetektorokkal átvizsgálták a helyszínt a sírokba rejtett robbanóanyagok után kutatva. A sírokban sok olyan felnőtt és gyermek is lehet, akik a lakóházra mért orosz légicsapásokban haltak meg.

A német kormány közölte, hogy átveszi az ellenőrzést a Rosznyeft orosz olajipari óriáscég németországi leányvállalata fölött, arra hivatkozva, hogy biztosítani kell az országban található három olajfinomító, a PCK Schwedt, a MiRo és a Bayernoil folyamatos működését.

A gazdasági minisztérium pénteken közleményében közölte, hogy a Rosneft Deutschland GmbH és az RN Refining & Marketing GmbH a német szövetségi hálózati ügynökség ellenőrzése alá kerül. A minisztérium szerint a lépés hozzájárul az energiaellátás folyamatos biztosításához, az intézkedés kezdetben hat hónapig tart.

„A vagyonkezeléssel elhárul az energiaellátás biztonságát fenyegető veszély, és egy lényeges alapkő kerül lerakásra a schwedti telephely megőrzése és jövője érdekében” – áll a gazdasági minisztérium közleményében.

A lépést egy „átfogó csomag” kíséri majd, amelynek célja, hogy az olajellátás alternatív útvonalakon keresztül is biztosítható legyen Schwedtbe – közölte a minisztérium. Olaf Scholz kancellár, Robert Habeck gazdasági miniszter és Brandenburg tartományi miniszterelnök 13:30-kor ismerteti a csomag részleteit.

A Rosznyeft a németországi olajfinomító kapacitás mintegy 12 százalékát adja.

(AP, Reuters)

Joe Biden amerikai elnök egy újabb 600 millió dolláros fegyvercsomagot jelentett be az ukrán hadsereg Oroszországgal szembeni harcának segítésére – írja a Reuters. Bidennek egy elnöki felhatalmazás révén módjában áll átadni az amerikai fegyverkészletek feleslegesnek ítélt tételeit.

A csomag HIMARS rakétarendszereket, éjjellátó szemüvegeket, gyalogsági aknákat, aknamentesítéshez használatos eszközöket, 105 mm-es és 155 mm-es tüzérségi lövedékeket tartalmaz – közölte a Pentagon, azt is megemlítve, hogy a pénzből katonai oktatásra és kiképzésre is jut majd. Washington az orosz invázió óta mintegy 15,1 milliárd dollárnyi támogatást nyújtott a kijevi kormánynak.

A Harkiv térségében elszenvedett kudarcai nyomán országos toborzási akciót indítottak az oroszok, írják az Institute for the Study of War elemzői.

Az intézet szerint Oroszország már elszipkázta a volt szovjet tagállamokban állomásozó katonai erők nagy részét, ami miatt ezeken a területeken gyengült az orosz jelenlét. Az átcsoportosítások különösen a Kirgizisztán és Tádzsikisztán közötti kiújult feszültségek miatt érdekesek, mivel a jelentések szerint az ukrán háború kezdete óta az oroszok több száz katonát vontak ki bázisokról mindkét országban.

(Guardian)

Közzétette szokásos napi jelentését a brit védelmi minisztérium, melyben a következőket írják:

• A Kremlhez kötődő orosz katonai magáncég, a Wagner Group július óta toboroz ukrajnai szolgálatra az orosz elítéltek között, akiknek büntetésük enyhítését, valamint pénzbeli juttatást is felajánlottak.
• Egy nemrég közzétett videó szerint a Wagner tulajdonosa, Jevgenyij Prigozsin folytat toborzást a foglyok között. A videón Prigozhin at mondja, hogy „harcosokat keres az egységeibe”.
• Az orosz katonai akadémiák is lerövidítik a képzési idejüket és előrehozzák a kadétok vizsgáinak időpontját, így már bevethetőek lesznek az ukrán fronton. Hogy Oroszország katonai emberhiánya egyre súlyosbodik, jól mutatja a kadétok képzésének felgyorsítása és a Wagner zsoldosai iránti igény is.

• Autóbalesetet szenvedett Volodimir Zelenszkij, az ukrán elnök nem sérült meg súlyosan
• Hszi Csin-ping: Kína készen áll arra, hogy Oroszországgal együtt vezesse a világot a fejlődés felé
• Németország újabb rakéta-sorozatvetőket és páncélozott szállítójárműveket küld Ukrajnának
• A baleset ellenére Zelenszkij gyors látogatást tett a visszafoglalt területeken
• Brit hírszerzés: Egyes orosz egységek láthatóan pánikszerűen menekültek Harkiv megyéből
• Szijjártó: A szankciós politikáról egyre látványosabban bizonyosodik be, hogy nem működik

A háború csütörtöki eseményeit itt tudja elolvasni.