Erdoğan a szankciókat okolja az európai energiaválságért

Hónapok óta fel-felbukkan ötletként, esetleg követelésként az EU Oroszországgal szembeni szankcióihoz, hogy tiltsák ki az orosz turistákat Európából, azaz egyszerűen ne adjanak ki vízumot EU-országok orosz állampolgároknak. Az érv emellett az, hogy ez érzékenyen érintené a legjómódúbb orosz réteget, és ha valaki, hát pont az elit hozzáállása a háborúhoz és a szankciókhoz képes befolyásolni az ország közvéleményét. Az ellenérv pedig, hogy ezzel olyanokat is büntetnének, akik nem értenek egyet Putyinnal, sőt, előle próbálnak Európába menekülni.

Az EU most egy javaslatot tett a vízumszerzés megnehezítésére, ami nem tiltja ki az orosz turistákat, csak kényelmetlenebbé teszi a beutazásukat:

• 35 euróról 80-ra emelné a vízum ügyintézési díját
• Meghosszabbítaná az egész procedúrát
• Egy vízum csak egyszeri belépésre jogosítana
• És sokkal több adminisztrációval járna a kérelem, több dokumentumot kellene hozzá bemutatni

A Kreml szóvivője nevetségesnek és abszurdnak nevezte az ötletet, egy magas rangú EU-s tisztviselő pedig úgy kommentálta, hogy igenis meg kell nehezíteni az oroszok belépését az EU-ba, hogy megértsék, Európában turistáskodni nem alapvető emberi jog.

(BBC)

Pár nappal azután, hogy leállt az Északi Áramlat 1 vezetéken a gázszállítás (hivatalosan azért, mert karbantartás végeznek, pontosabban nem végeznek, mert a szankciók miatt nem tudnak), az orosz állami gázvállalat, a Gazprom egy videóval üzent Európának. Nem kell különösebb asszociációs triplaszaltókat ugrani, de még oroszul érteni se, hogy megértsük a mondanivalót:

158 milliárd euró a becslés, és a legnagyobb vásárló ironikus módon épp a szankciókkal fenyegető EU. Cikkünket a témáról itt olvashatja.

Az unió huszonhét tagállamának 26 468 polgára vett részt a nyári Standard Eurobarométer felmérésen. A válaszadók a korábbi felmérésekhez hasonlóan támogatják Oroszország Ukrajna elleni agresszív háborújára adott uniós választ. A résztvevők 78%-a támogatja az EU által az orosz kormányra, vállalatokra és magánszemélyekre kivetett gazdasági szankciókat. A legtöbben, 92% a humanitárius segítségnyújtást támogatják, míg tíz válaszadóból hét a katonai felszerelések beszerzésének és Ukrajnába irányuló szállításának finanszírozását is. Részletek itt>>>

Számos orosz rabbi az ukrajnai harcok befejezésére szólított fel egy hétfői konferencián, ahol aggodalmukat fejezték ki amiatt, hogy a konfliktus feszültséget kelt az oroszországi zsidók körében.

A rabbik összejövetelét az Oroszországi Zsidó Hitközségek Szövetsége, az ország két legnagyobb zsidó szervezetének egyike szervezte. A konferencia állásfoglalást adott ki, amelyben „a békére és a vérontás beszüntetésére szólítottak fel”. Közleményükben azt írták, hogy az Oroszország és a világ többi része közötti kapcsolatok rohamosan romlottak az invázió februári kezdete óta, ami gazdasági bizonytalanságot eredményezett. Mint írják: „Ez a félelem és az elszigeteltség évtizedek óta nem tapasztalt érzését kelti a zsidó közösségben. Az oroszországi rabbik azon dolgoztak, hogy átvezessék közösségeiket ezen a példátlan válságon.”

A konferencián felszólalt Berel Lazar rabbi, Oroszország főrabbija, Alekszandr Boroda rabbi, az Oroszországi Zsidó Hitközségek Szövetségének elnöke és Alekszandr Ben Zvi, Izrael oroszországi nagykövete is.

(AP)

Megszökött egy csimpánz a harkivi állatkertből, és órákon át szabadon kószált az utcákon hétfőn. Az állatról készült felvételek ellepték a Telegramot. Az állatkert dolgozói próbálták befogni a csimpánzt, de ő ezt eleinte nem hagyta. Aztán eleredt az eső, mire a csimpánz belebújt az egyik gondozó esőkabátjába. Az alkalmi városnézés után a csimpánzt egy biciklin tolták vissza az állatkertbe. A harkivi Feldman Ökopark az eset után azt közölte, hogy az állatokra is hatással van a háború, és nekik is „melegségre, szeretetre és gondoskodásra” van szükségük.

(Independent)

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter máris kritizálta az új brit miniszterelnököt, Liz Trusst, aki szerinte nem képes kompromisszumot kötni. Lavrov egy keddi moszkvai sajtótájékoztatón azt mondta: Nagy-Britannia Truss vezetésével sem fogja tudni megerősíteni pozícióját a nemzetközi színtéren. „Úgy próbálja megvédeni Nagy-Britannia érdekeit, hogy semmilyen módon nem veszi figyelembe mások álláspontját, és nem próbál kompromisszumot kötni. Nem hiszem, hogy ez segíteni fog Nagy-Britanniának abban, hogy megőrizze vagy megerősítse pozícióját a nemzetközi színtéren, amely egyértelműen megrendült az Európai Unióból való kilépésük után” – mondta Lavrov az új brit miniszterelnökről.

Az orosz külügyminiszter kissé gúnyolódva tanácsot is adott Trussnak. Azt mondta: sokkal inkább prioritásként kellene kezelnie a legközelebbi szomszédjaival való kapcsolatát, beleértve azt, hogy végre eldöntse: Emmanuel Macron francia elnök a barátja vagy az ellensége. „Ez a kérdés még mindig a levegőben lóg” – tette hozzá Lavrov, aki szerint Nagy-Britannia drasztikus lépésekkel próbálja „kompenzálni” a brexitet, és ezért lépnek fel ilyen „agresszívan” az ukrajnai helyzet miatt.

Lavrov ezzel arra utalt, hogy Truss néhány héttel ezelőtt a toryk vezetőségi meghallgatásán azt válaszolta arra a kérdésre, hogy Macron „barátja vagy ellensége-e” Nagy-Britanniának, hogy „erről még nem született ítélet”.

Amikor Truss az év elején, még külügyminiszterként Moszkvába látogatott, nagy nemzetközi feltűnést kelltet azzal, hogy bundában, szőrmesapkában sétált a Vörös téren. Holott az orosz fővárosban ekkor nem is volt igazán hideg, bőven 2 Celsius-fokot mutattak a hőmérők.

(Guardian)

Az orosz állasponthoz hasonlóan Recep Tayyip Erdoğan török elnök is az Oroszországgal szemben bevezetett szankciókat okolta Európa energiaválságáért. Azt mondta, az európai nemzetek „azt aratják, amit vetettek” azzal, hogy gazdasági korlátozásokat vezettek be Oroszországgal szemben – idézte a török elnököt az AFP hírügynökség.

Erdoğan hozzátette: Európa Putyinnal szembeni hozzáállása, a szankciói – akarva vagy akaratlanul – arra kényszerítették az orosz elnököt, hogy azt mondja: „Ha te ezt teszed, én is ezt teszem”. „Minden eszközét és fegyverét beveti. A földgáz sajnos ezek egyike” – mondta a török elnök.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője hétfőn a szankciókat okolta azért, hogy Oroszország leállította az Északi Áramlat gázvezetéken keresztül Németországba irányuló gázszállításokat.

Az orosz statisztikai hivatal (Roszstat) szerint 419 ezren hagyták el Oroszországot 2022 első felében, kétszer annyian, mint a tavalyi év első hat hónapjában. Az elmúlt években ez volt az első alkalom, hogy többen hagyták el az országot, mint ahányan érkeztek (322 ezer ember).

2022 első felében összesen 480 ezer fővel lett kevesebb Oroszország lakossága, a természetes népességcsökkenést is beleszámolva.

Oroszország hagyományosan vonzó célország az egykori szovjet tagköztársaságok állampolgárai számára. Azonban idén megfordult a tendencia: 369 ezren költöztek ki ezekbe az országokba, és mindössze 295 ezren költöztek be Oroszországba a szóban forgó területekről. A kiköltözők közül közel 80 ezren a szomszédos Ukrajnát választották úti célul, ahol február óta háború zajlik.

A háború miatt nemcsak Ukrajnában, hanem Oroszországban is megmozdult a lakosság: a kormány politikai ellenfelei, szakértők, értelmiségiek döntöttek a távozás mellett, miközben számos nyugati vállalat kivonult az országból.

(MTI)

„Újabb segítséget adunk Kárpátaljának, hiszen Kárpátalja hármas nyomás alatt áll” – mondta keddi repülőútja előtt a Facebookon Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, mielőtt bejelentette, hogy kedden 41 ezer Pfizer-vakcinát szállítottak Budapestről Ungvárra. Szijjártó azt mondta, Kárpátaljának nemcsak a belső menekültek ezreivel, tízezreivel, az ő ellátásukkal, valamint a háborúba vonuló, ott megsebesülő kárpátaljaiak gondozásával kell megküzdenie, hanem a világjárvánnyal is, ezért szállítanak oda több tízezer vakcinát, amit majd Viktor Mikita kárpátaljai kormányzó segítségével osztanak szét a kórházakban.

Az ukrán tisztifőorvos szeptember elején arról beszélt, hogy a háború kitörése óta 18 olyan kórházat semmisítettek meg az oroszok, amelyeket a koronavírusos betegek kórházi kezelésére készítettek fel. További 15 kórház részben megsemmisült, és mintegy 100 intézmény az oroszok által megszállt területeken található. A tisztifőorvos szerint az eredeti oltási terveket a háború miatt jelentősen módosították, míg korábban napi 250-300 ezer oltást adtak be, mostanra jóval visszaesett ez a szám. Június-júliusban havi 250 ezer oltást adtak be, vagyis annyit, amennyit korábban 1-2 nap alatt. Augusztusban viszont újra nőni kezdett a szám, már 440 ezer oltást vettek fel. Ukrajnában a felnőtt lakosság közel 52% százaléka kapott legalább egy dózist a koronavírus elleni védőoltásból

Oroszország hosszabb és mélyebb gazdasági recesszióval nézhet szembe az amerikai és európai szankciók miatt, és veszélybe kerülhetnek azok az iparágak, amelyekre az ország gazdasága évek óta támaszkodik – írja a Bloomberg az orosz kormány egyik belső jelentésére hivatkozva. A dokumentumról itt írtunk bővebben.

Az orosz védelmi minisztérium jelenleg több millió rakétát és tüzérségi lövedéket vásárol Észak-Koreából az Ukrajnában folyó harcaihoz – írja a New York Times amerikai hírszerzési értesülések alapján. Az nem tudni pontosan, hogy Oroszország mennyi fegyvert szándékozik vásárolni Észak-Koreától.

Egy névtelenséget kérő amerikai tisztviselő szerint az, hogy Oroszország az elszigetelt Észak-Koreához fordul, azt mutatja, hogy „az orosz hadsereg továbbra is súlyos ellátási hiányosságoktól szenved Ukrajnában”. A Fehér Ház a múlt héten közölte, hogy Oroszországnak technikai problémái adódtak az iráni gyártmányú drónokkal, amelyeket augusztusban Teherántól szerzett be az Ukrajna elleni háborúban való felhasználásra.

A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) szakértői küldöttsége kedden részletes jelentésben teszi közzé a zaporizzsjai atomerőművel kapcsolatos megállapításait. A hattagú ENSZ-misszió négy tagja már elhagyta a helyszínt, két szakértő viszont állandó jelleggel marad az erőműben – közölte az ENSZ nukleáris felügyelő szerve.

Közleményükben azt írják: Rafael Grossi főigazgató kedden jelentést ad ki az ukrajnai nukleáris biztonság, védelem és biztosítéki intézkedések helyzetéről – beleértve a zaporizzsjai atomerőműről szóló megállapításait –, és még aznap tájékoztatja az ENSZ Biztonsági Tanácsát az erőműben tett misszióról".

(Guardian)

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök atomkatasztrófára figyelmeztetett, mivel tűzvész miatt le kellett állítani az ukrajnai Zaporizzsjai atomerőmű utolsó működő reaktorát, néhány órával azelőtt, hogy az ENSZ atomenergia-felügyeleti szervének tájékoztatnia kellett volna a Biztonsági Tanácsot a helyszínen kialakult helyzet értékeléséről.

Ukrajna és Oroszország egyaránt azzal vádolta a másikat, hogy katasztrófát kockáztat az erőmű közelében végrehajtott lövésekkel, amelyet az orosz csapatok nem sokkal azután foglaltak el, hogy február 24-én megkezdték ukrajnai inváziójukat. (Aljazeera.com)

• Az EU újabb 500 millió eurós segélyről állapodott meg Ukrajnával
• Az ukrán elnöki tanácsadó felszólította a megszállt területen élőket, hogy készítsék fel óvóhelyeiket.
• A brit hírszerzés szerint az oroszok még mindig a Donbaszra koncentrálnak politikai okokból.
• Megszakadt az összeköttetés a zaporizzsjai atomerőmű és az ukrán hálózat között.
• Kitiltották Sean Pennt és Ben Stillert Oroszországból.
• Menekülteket segítő információs pont nyílt Budapesten.