Tartott a moszkvai hidegtől, subába burkolva ment ki a brit külügyminiszter a Vörös térre a 2 fokos időben

2022. február 12. – 11:28

Másolás

Vágólapra másolva

Nem bízott semmit a véletlenre a brit külügyminiszter a héten lezajlott moszkvai látogatásán. Liz Truss alaposan felkészült, legalábbis ami az általa várt hideget illeti: bundában, szőrmesapkában sétált a Vörös téren. Igaz, ekkor Moszkvában 2 fok volt, olvadás, mondhatnánk, ha az történelmileg nem lenne foglalt, ráadásul most pont az ellenkezője aktuális, tekintettel az Ukrajna körül kialakult helyzetre. Mindenesetre enyhe volt az idő, Truss öltözéke úgy 17 fokkal alacsonyabban lett volna indokolt, de hát a moszkvai telek sem mindig hozzák a romantikus regényekben elvárható szintet. 2006-ban például piszkosul hideg volt, az egész hónap akkori átlaga -13 fok alatt volt, ez megdönthetetlen rekordnak tűnik, azon a télen több napon át -30 fölé sem jött a hőmérséklet.

Most annyira nem ilyen volt a helyzet, hogy Truss mellett így sétált az Egyesült Királyság moszkvai nagykövete, Deborah Bronnert:

Truss túlóvatoskodó ruházata a mostani politikai feszültség idején az orosz állami sajtóban közvetve annak lett a szimbóluma, mennyire felszínesek a nyugati elképzelések Oroszországról. Igaz, erre az orosz sajtó suba nélkül is talált igazolást. A beszámolók szerint Lavrov közölte a tárgyalásokon, hogy az orosz erők orosz területen vannak.

A Kommerszant orosz napilap szerint az orosz külügyminiszter és brit kollégája között a következő párbeszéd zajlott le:

„Önök nyilván elismerik Oroszország fennhatóságát Voronyezs és Rosztov felett” – mondta Lavrov, mire Truss közölte:

„Nagy-Britannia sosem fogja elismerni az orosz fennhatóságot ezen területek felett.”

Önmagában persze nem várható el, hogy minden várost fejből tudjon a brit külügyminiszter, a dolog inkább azért elgondolkodtató, mert az a brit külügyminiszter kézenfekvőnek vette, hogy az orosz külügyminiszter magától értetődőségként jelenti ki, hogy szerinte Nagy-Britannia nyilván elismeri az orosz fennhatóságot egy olyan terület felet, amelyet Oroszország sem tekint magáénak. Kelet-Ukrajnát ugyanis Moszkva inkább vétójoggal felruházva eszközként használva látná egy decentralizált Ukrajnában, ellentétben a Krímmel, amelyet egyoldalúan magához csatolt Ukrajnától, felrúgva az Ukrajna területi épségét szavatoló, Moszkva által is aláírt 1994-es Budapesti Memorandumot.

Később a brit nagykövetség a Kommerszant megkeresésére közölte, tévedésről volt szó, a külügyminiszter azt hitte, Lavrov ukrán területekről beszél. A brit külügyminiszter a félreértés után még a találkozón tisztázta, hogy természetesen nem kérdés az orosz fennhatóság Voronyezs és Rosztov felett.

Moszkva ugyan visszautasítja, hogy katonai akciót készítene elő Ukrajna ellen, ugyanakkor tény, hogy az elmúlt harminc év legnagyobb katonai csapatösszevonása történt a térségben, 130 ezer katonával, amelyek mellett további 30 ezer lehet a Belaruszban zajló hadgyakorlatra vezényeltek száma, további 20-30 ezer orosz katona lehet a Krímben és 30 ezer körül lehet az orosz támogatást élvező kelet-ukrajnai szeparatista területeken lévő haderő száma. Utóbbiakról Moszkva azt állítja, hogy semmi közük az orosz hadsereghez. Kijev és a Nyugat erről mást gondol, itt olvashatja kijevi és itt harkovi helyszíni beszámolónkat és képes riportjainkat és, itt pedig a donyecki szeparatisták közelében húzodó ütközővonalon lévő helyzetről tájékozódhat.

Kedvenceink
Kövess minket Facebookon is!