Oroszország 158 milliárd eurót keresett az energiaexporton, mióta kitört a háború

Oroszország az Ukrajna elleni invázió elindítása utáni fél évben, vagyis februártól augusztus végéig 158 milliárd eurónyi bevételt könyvelhetett el energiahordozók exportjával – írja az AFP hírügynökség a Center for Research on Energy and Clean Air finn kutatóintézet becsléseire hivatkozva.

A kutatóintézet egyben szigorúbb és hatékonyabb szankciókra szólít fel az orosz szén-, földgáz- és olajexporttal kapcsolatban.

A 158 milliárd euró (forintban ez közel 64 ezer milliárd, és nagyjából megfelel a teljes magyar gazdaság egy éves teljesítményének) jóval magasabb, mint az oroszok tavaly ilyenkori energiabevétele, annak ellenére, hogy a nyugati országok szankciókkal sújtják az oroszokat. Ennek az az oka, hogy a háború kitörése nyomán az árak brutálisan megemelkedtek, és sok ország jó előre be akart spájzolni a télre, hogy később Putyin ne tudja zsarolni őket a csap elzárásával.

Az orosz energiahordozók legnagyobb vásárlója ironikus módon épp a szankciókkal leginkább fenyegető EU, aminek 85 milliárd euró volt az összesített orosz energiaszámlája fél év alatt. A második legnagyobb partner Kína (35 milliárd), majd Törökország következik 10,7 milliárddal.

Az EU az orosz szén vásárlásával teljesen leállt, ami a padlóra is küldte az orosz kivitelt, mert nem igazán tudtak új vevőket találni. Az olajat és a földgázt érintő EU-s szankciók azonban még nem indultak be rendesen, és több ország, így Magyarország is foggal-körömmel ragaszkodik az orosz beszerzéshez.

A CREA szerint az orosz olajexportot lehetne hatékonyan megfogni, méghozzá úgy, ha a vásárlási tilalom mellett kitiltanák az orosz olajat szállító tankereket az európai kikötőkből, a nagy nyugati hajós szállítmányozó cégek és biztosítók pedig nem vennének részt az orosz olajexportban.