Az ukránok már jódtablettákat osztogatnak a zaporizzsjai atomerőmű közelében

2022. augusztus 26. – 07:30

frissítve

Az ukránok már jódtablettákat osztogatnak a zaporizzsjai atomerőmű közelében
Az orosz rakétacsapásban lerombolt épület a Dnyipropetrovszki régióban lévő Csapline városában 2022. augusztus 25-én – Fotó: Dmytro Smolienko / Reuters

Másolás

Vágólapra másolva

Ez a Telex hírfolyama az orosz-ukrán háború legfontosabb pénteki eseményeiről.

Ukrajnában egyre jobban tartanak attól, hogy az orosz csapatok által elfoglalt zaporizzsjai atomerőműben katasztrófa történik, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is egy lehetséges nukleáris baleset kockázatáról beszélt nemrég. Jól jelzi a növekvő félelmet, hogy az AP hírügynökség beszámolója szerint az ukrán hatóságok már jódtablettákat osztanak ki a lakosságnak Zaporizzsjában, az atomerőműtől 45 kilométerre található városban.

Nukleáris katasztrófa esetén jódtablettákkal csökkenthető a pajzsmirigyrák kockázata. A felszabaduló radioaktív jódot a szennyezett levegő belégzése esetén a pajzsmirigy felszívhatja, ami különböző megbetegedéseket okozhat. Beszedése után a patikákban kapható nem radioaktív jódtabletta is a pajzsmirigyben kötődik meg, ami megakadályozza a radioaktív jód felszívódását. Természetesen a jódtabletta sem nyújt 100 százalékos védelmet ilyen esetekben.

Szintén pénteki hír, hogy sikerült visszakapcsolni az ukrán elektromos hálózatra a zaporizzsjai atomerőművet. A leválás azért volt veszélyes, mert a reaktorok hűtéséhez áramra van szükség. A problémát az okozta, hogy a közelben tűz ütött ki egy szénerőműben, ami megrongálta az atomerőmű vezetékeit is

Az orosz csapatok egy ideje élő pajzsként használják Európa legnagyobb atomerőművét, annak árnyékából lövik az ukrán erőket.

Nyugati hírszerzők szerint Oroszország több száz drónt vásárolt Irántól, dacára annak, hogy az Egyesült Államok figyelmeztette az iráni vezetést, hogy ne szállítson fegyvereket az Ukrajnát megtámadó oroszoknak.

Arról még nincs információ, hogy Oroszország ukrán célpontok ellen használta volna az iráni drónokat. Hírszerzési források szerint ami biztos, hogy a drónok működőképesek és készen állnak a bevetésre.

Ukrajna is drónokat szerezne be, mégpedig Litvánia segítségével. Arvydas Anušauskas litván védelmi miniszter közlése szerint egymillió euróért 37 darab kamikaze drónt vásárolnak az ukránoknak. A pénzt egy kampány során gyűjtötték össze, amit Andrius Tapinas litván újságíró indított.

(AP, Kyiev Independent)

Az ukrán Enerhoatom közleménye szerint péntek délután vissza tudták kapcsolni az országos ellátási hálózatra a zaporizzsjai atomerőművet, amit működésének negyven évében először csütörtökön állítottak le, a szolgáltató szerint a „megszállók” miatt.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csütörtökön azt nyilatkozta, hogy az erőmű azért állt le, mert az oroszok rakétatámadásban kilőtték az áramellátást. Az Enerhoatom szerint a rakétatámadás okozta kráterekben sérültek meg létfontosságú kábelek. Az erőművet csütörtökön is sikerült visszakapcsolni, de csak ideiglenesen.

(AFP)

Az orosz földalatti gáztárolók töltöttségi szintje 91,4 százalék volt augusztus 24-én, míg az európai tározóké alacsonyabb, 78,3 százalék a Gazprom orosz gázipari cég pénteken ismertetett adatai szerint. Egy hónapja Nyikolaj Sulginov orosz energiaügyi miniszter azt mondta, hogy akkor az orosz töltöttségi szint 81 százalék volt.

Orosz számítások szerint a biztonságos belföldi ellátás céljából az idei tél folyamán 72,662 milliárd köbméter gázt kell tartalékolni a tárolókban. Az orosz gáztárolók töltöttségi szintjét a téli fűtési szezon előtt különösen figyelemmel követik a szakértők amiatt is, hogy Moszkva korábban jelezte: a gáztárolók teljes feltöltése elsőbbséget élvez az exportnál.

A Gazprom a napokban közölte, hogy a nem FÁK-országokba irányuló gázexport 78,5 milliárd köbmétert tett ki az év elejétől augusztus közepéig tartó időszakban, ami 36,2 százalékkal (44,6 milliárd köbméterrel) elmaradt a tavaly azonos időszakitól.

(MTI)

A zaporizzsjai atomerőmű mind a hat reaktora továbbra is le van kapcsolva az ukrán elektromos hálózatról – közölte az ukrán atomenergetikai vállalat, az Energoatom. Európa legnagyobb nukleáris létesítménye csütörtökön vált le az ukrán elektromos hálózatról, mert a közeli szénerőműben keletkezett tűz tönkretette az erőművet hálózatba kötő utolsó megmaradt vezetéket. Ezután a dízelgenerátorok biztosították az erőmű áramellátását.

Az erőmű leválása a hálózatról azért veszélyes, mert a reaktorok hűtéséhez áramra van szükség. Ha az erőmű működik, ezt könnyedén megtermeli magának, ha viszont nem, akkor a hálózatról kell energiát szereznie.

Az Energoatom szerint azonban jelenleg nincsenek problémák az erőmű gépeivel vagy biztonsági rendszereivel. Az atomerőmű szükségleteit jelenleg az ukrán villamosenergia-rendszer biztosítja egy vezetéken keresztül. Hozzáteszik, hogy jelenleg is folyamatban van az erőmű két működő reaktorának hálózati csatlakozását helyreállító munka.

(Reuters)

Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter augusztus 24-én, a Sanghaji Együttműködési Szervezet (ez egy kormányközi szervezet, melyet 2001-ben alapított Kína, Kazahsztán, Kirgizisztán, Oroszország, Tádzsikisztán és Üzbegisztán) ülése előtt azt mondta, hogy Oroszország szándékosan lassítja az ukrajnai hadjárat ütemét azért, hogy csökkentsék a polgári áldozatok számát.

A brit hírszerzés szerint ez egyáltalán nem igaz, és szándékos félretájékoztatásnak tartják. A brit védelmi minisztérium pénteken közzétett jelentése azt írja, hogy Oroszország offenzívája a gyenge katonai teljesítmény és a heves ukrán ellenállás miatt akadozik. Az Ukrajnában tevékenykedő erőik többször is túllépték a tervezett műveleti határidőket.

„Nagyon valószínű, hogy Sojgu és Putyin elnök legalább hat tábornokot leváltott, mert nem haladtak elég gyorsan előre”

– áll a jelentésben.

Kiemelik, hogy augusztus 24-én, tehát Sojgu beszédével egy napon, egy orosz SS-26 Iszkander rövid hatótávolságú ballisztikus rakéta csapódott be egy vonatba Csapline városában, a jelentések szerint legalább két gyerek halálát okozva. „Ez rávilágít arra, hogy Oroszország hajlandó járulékos károkat okozni, ha úgy látja, hogy a rakéta- vagy tüzérségi csapás katonai előnyt jelenthet” – írják.

Kijevben csütörtökön 95 utcát neveztek át az orosz és szovjet vonatkozású közterületnevek eltörlésének részeként – jelentette be Vitalij Klicsko, az ukrán főváros polgármestere.

„Az új nevek, amelyeket a közvélemény kezdeményezett és támogatott szavazás során, Ukrajna történelmi eseményeire, valamint olyan híres személyiségekre és hősökre emlékeznek, akik dicsőséget szereztek Ukrajnának, és harcoltak államunk függetlenségéért. Beleértve a jelenlegi orosz-ukrán háborút is.
” – írta Telegram-csatornáján Vitalij Klicsko. Hozzátette, hogy ez a folyamat még nem ért véget, és a következő plenáris ülésen tovább dolgoznak ezeken a kérdéseken, hogy befejezzék a „deruszifikációs folyamatot”.

Az egyik utcát Londonról, Ukrajna egyik legfőbb szövetségesének fővárosáról nevezték el, míg egy másikat „Ukrán újjászületés utcájára” neveztek át. Egy másik utcát, amely korábban egy szovjet védelmi miniszter nevét viselte, most az Azov-ezredről nevezték el.

Oroszország februári inváziója óta Ukrajna felgyorsította az úgynevezett „deruszifikációt”, vagyis a több száz éves moszkvai uralom örökségének eltüntetését célzó kampányt.

(Guardian)

Európát atomkatasztrófa veszélye fenyegette csütörtökön, amikor az oroszok által megszállt zaporizzsjai atomerőművet lekapcsoltak az ukrán áramhálózatról – mondta csütörtök esti beszédében Volodomir Zelenszkij ukrán elnök. Hozzátette, hogy az erőmű csak a tartalék áramellátásnak, a dízelgenerátoroknak köszönhetően tudott biztonságosan működni.

„Ha a dízelgenerátorok nem kapcsoltak volna be, ha az erőmű személyzete nem reagált volna az áramszünet után, akkor máris kénytelenek lennénk leküzdeni a nukleáris baleset következményeit. Oroszország Ukrajnát és minden európait olyan helyzetbe hozott, amely egy lépésre van az atomkatasztrófától. (…)

A legfontosabb, hogy olyan nemzetközi nyomásgyakorlásra van szükség, amely arra kényszeríti a megszállókat, hogy azonnal vonuljanak ki a zaporizzsjai atomerőmű területéről. A Nemzetközi Atomenergia-ügynökségnek és más nemzetközi szervezeteknek sokkal gyorsabban kell cselekedniük, mint ahogy most teszik. Mert minden egyes perc, amit az orosz csapatok az atomerőműnél töltenek, egy globális atomkatasztrófa kockázatát jelenti” – mondta Zelenszkij.

Tűz látszik egy műholdfelvételen a zaporizzsjai erőmű közvetlen közelében 2022. augusztus 24-én – Fotó: European Union / Copernicus Sentinel-2 imagery / Reuters
Tűz látszik egy műholdfelvételen a zaporizzsjai erőmű közvetlen közelében 2022. augusztus 24-én – Fotó: European Union / Copernicus Sentinel-2 imagery / Reuters

Csütörtökön az erőmű két alkalommal is levált az ukrán elektromos hálózatról, miután nem messze tűz ütött ki egy szénerőműben, ami megrongálta az atomerőmű vezetékeit is. A kapcsolat megszűnése a reaktorok túlmelegedésével fenyeget, az erőmű hűtéséhez ugyanis áram kell. Később a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség azt közölte, hogy sikerült visszakapcsolni az erőműt a hálózatra.

Zelenszkij arról is beszélt, hogy Ukrajna déli része – a megszállt területek – már most a humanitárius katasztrófa állapotában vannak. Azt mondta, az oroszok az áramot és a vizet is elvágták ezeken a területeken. „Oroszország olyan romlást hozott a földünkre, amilyet itt még soha nem láttunk” – mondta.

(BBC)

Csütörtök délután ledöntötték a rigai Győzelem park szovjet emlékművének obeliszkjét, a műveletet több ezren nézték a lett fővárosban. Az obeliszket nem robbantották, hanem kalapácsokkal hajlították a kívánt irányba az alapjánál, így előidézve a dőlést. Az emlékmű ledöntése miatt a lett kormány számol valamiféle orosz ellencsapással, leginkább hekkertámadással.

Fotó: Ints Kalnins / Reuters
Fotó: Ints Kalnins / Reuters

Még szerdán ért orosz támadás egy vasútállomást az ukrajnai Csaplinében. Az akciónak a legutolsó adatok szerint 25 halálos áldozata volt. A rendrakás második napja folyik a támadás helyszínén és annak környékén.

Fotó: Dmytro Smolienko / Reuters
Fotó: Dmytro Smolienko / Reuters
  • Vlagyimir Putyin orosz elnök 140 ezer fővel növeli az orosz fegyveres erők létszámát.
  • Az észt miniszterelnök azt javasolta, hogy az EU-nak egységes beutazási tilalmat vezessen be az orosz állampolgárokra.
  • Csütörtökön kétszer is levált a hálózatról a zaporizzsjai atomerőmű.
  • Már 25 halálos áldozata van a szerdai orosz támadásnak, ami egy vonatállomást ért az ukrán Csapline településen.
  • Küszöbön a megállapodás a zaporizzsjai atomerőművet meglátogató nemzetközi misszióról.

Kapcsolódó
Partnereinktől
Kövess minket Facebookon is!