Pénzzel venné rá az EU Orbánt, hogy rábólintson az olajembargóra

2022. május 11. – 16:02

Pénzzel venné rá az EU Orbánt, hogy rábólintson az olajembargóra
Orbán Viktor miniszterelnök és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke munkavacsora keretében tárgyal a Karmelita kolostorban 2022. május 9-én – Benko Vivien Cher / Miniszterelnöki Sajtóiroda / MTI

Másolás

Vágólapra másolva

A Politico információi szerint az Európai Unió tisztségviselői azt fontolgatják, hogy pénzügyi kompenzációt kínáljanak Magyarországnak cserébe azért, hogy támogassa az orosz olaj embargójára vonatkozó, újabb uniós szankciós csomagot. A lapnak nyilatkozó uniós tisztségviselők szerint a REPowerEU névre hallgató, új uniós energetikai stratégia részeként kapna pénzt Magyarország.

A május 18-án bemutatásra kerülő stratégia legfőbb célja, hogy 2030-ra az EU teljesen függetlenné váljon az orosz fosszilis energiahordozóktól. Korábban a Financial Times is megszellőztette, hogy az embargó által súlyosabban érintett országok – köztük Magyarország, Szlovákia, Bulgária – pénzt kérnek a hozzájárulásukért, amire az EU is nyitott lenne.

Az Európai Bizottság múlt szerdán jelentette be az Oroszország elleni hatodik uniós szankciós csomagot amelynek értelmében az EU huszonöt tagállama hat hónapon belül felhagyna az orosz kőolaj behozatalával. A magyar kormány elsőként közölte, hogy ebben a formában nem tartja elfogadhatónak az orosz olajimport leállítását, és ehhez az állásponthoz később a szlovákok és a csehek is csatlakoztak. (A hírek szerint Horvátország, Ciprus és Görögország is fenntartásokkal fogadta a tervet.) Ebben a cikkünkben mutattuk be, milyen gazdasági, technológiai és logisztikai kérdéseket vet fel az olajembargó terve.

Orbán Viktor úgy fogalmazott a szokásos péntek reggeli rádióinterjújában múlt héten, hogy az Európai Bizottság javaslata „felér egy magyar gazdaságra ledobott atombombával”, és ha a jelenlegi formájában fogadják el, akkor vége lenne a rezsicsökkentésnek is. Egyszóval a magyar kormány eléggé eltökéltnek tűnik, hogy megvétózza az Európai Bizottság javaslatát. A szankciók elfogadásához a tagállamok egyhangú támogatására van szükség, vagyis Orbán meggyőzése kulcskérdés lesz. Feledy Botond külpolitikai szakértő a Telexnek azt mondta: a magyar álláspont arról szól, hogy Orbán „ki akar még valami csiholni a rendszerből”, azaz engedményeket akar kapni az uniós szervektől.

Ugyanakkor a Politico értesülései szerint nem minden tagállamnak tetszik az ötlet, hogy az unió pénzzel bírja jobb belátásra a magyar kormányt. „Megszokott Európában, hogy pénzzel oldjanak meg problémákat. De ennek a pénznek valahonnan jönnie kell” – fogalmazott egy EU-s diplomata.

„Nincs olyan, hogy ingyen pénz.”

Az engedmények sem győzték meg a magyar kormányt

A magyar kormány ellenállása azért is szúrhatja más tagországok szemét, mert Magyarország eleve kapott volna kedvezményeket. Az első elképzelések szerint Magyarország és Szlovákia 2023-ig kapott volna felmentést az embargó alól, a legfrissebb tervezet viszont már azt tartalmazza, hogy 2024 végéig kapna haladékot a két ország. (Csehország pedig 2024 közepéig.) Egy magas rangú uniós tisztviselő úgy nyilatkozott a Politicónak, hogy:

„Minél többet tudunk segíteni Magyarországnak a RePowerEu-val, annál gyorsabban tudnak elszakadni az orosz olajtól.”

Mindezek fényében nem csoda, hogy Bulgária is beállt az embargót ellenzők táborába, mondván: ha más országok kaphatnak haladékot, akkor ők is azt akarnak.

Nagyon úgy tűnik, hogy Orbánt nem érdeklik a felkínált időbeli engedmények. Szijjártó Péter külügyminiszter korábban azt mondta, hogy a 2023-as határidővel sem tartják elfogadhatónak a javaslatot. Azt nem tudni, hogy a 2024-es céldátum elfogadhatóbb lenne-e a magyar kormánynak.

Mindenesetre jelzésértékű, hogy szerdai Facebook-videójában arról beszélt Szijjártó, hogy a magyar kormány reálisan csak abban az esetben tudja támogatni az olajembargót, ha a csővezetékes szállítás teljes mértékben kivételt kapna. Határidőkről nem tette említést. „Világossá tettük az Európai Bizottság számára, hogy mi csak akkor tudjuk megszavazni a javaslatot, ha a Brüsszel által kreált problémára Brüsszel megoldást is javasol” – mondta arra utalva, hogy álláspontjuk szerint az embargó hatalmas gazdasági károkat okozna Magyarországnak, 50-60 százalékkal növekednének az üzemanyagárak, míg a magyar energiaellátás modernizációja sok milliárd euróba kerülne.

A Barátság I. kőolajvezeték a szlovák Transpetrol kőolajszállító vállalat kistompai átemelő állomásánál 2015. februárjában – Fotó: Komka Péter / MTI
A Barátság I. kőolajvezeték a szlovák Transpetrol kőolajszállító vállalat kistompai átemelő állomásánál 2015. februárjában – Fotó: Komka Péter / MTI

Egyhamar nem lesz megegyezés az embargóról

A múlt szerdai bejelentés óta gőzerővel folynak a tárgyalások az olajembargó kérdésében, de még nem látni, mikor lehet megállapodás. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke hétfőn Budapesten találkozott Orbán Viktorral. Twitter-bejegyzésében úgy értékelte a találkozót, hogy történt előrelépés, de „még sokat kell dolgoznunk.” A megbeszélés résztvevői szerint kizárólag Magyarország olajembargóval kapcsolatos technikai és gazdasági problémáiról egyeztettek, a függőben lévő helyreállítási alapról és a jogállamisági témákról sem esett szó. Von der Leyen ígért egy újabb egyeztetést is Orbán és az uniós vezetők között, azonban ez még jött létre. Emmanuel Macron francia elnök kedden telefonon beszélt a magyar miniszterelnökkel a szankciók ügyében, de annak tartalmáról, eredményéről nem érkeztek hírek.

Az EU nagykövetei szerdán ülnek össze, hogy megállapodásra jussanak az újabb szankciós csomag ügyében. A vita elsősorban azon megy, hogy több időt kapjon-e Magyarország az orosz olajról való leválásra, vagy pénzügyi kompenzációt kínáljanak az országnak a célok mielőbbi teljesítéséhez. A Politico elemzése szerint kicsi az esélye annak, hogy áttörést érjenek el az embargó kérdésében, vélhetően a külügyminiszterek hétfői találkozóján folytatódik az egyezkedés.

A francia EU-s miniszter, Clement Beaune optimistábban látja a helyzetet, szerinte már a héten konszenzusra juthatnak a felek. Josep Borrell, az Európai Unió kül- és biztonságpolitika főképviselője úgy látja: némi csúszás még nem jelent tragédiát, ameddig az EU egységes marad az Oroszország elleni szankciók kérdésében.

Kövess minket Facebookon is!