Nincs napirenden az orosz követség budapesti utcájának átnevezése

Az ukrán külügyminisztérium március végén indított online kampányt, amelyben arra kérik a világ országait, hogy az Ukrajna iránt érzett szimpátiájuk jeléül nevezzék át azokat az utcákat, köztereket, amelyeken az orosz követség található. Ezt a PR-fogást egy külön weboldallal is népszerűsítik, ahol országonként külön-külön petíció aláírásával lehet átnevezésre presszionálni a döntéshozókat. A magyarok egyelőre nem rohamozták meg az aláírásgyűjtést (kilenc nap alatt 300 támogató sem gyűlt össze). Ugyanakkor történt Budapesten nem is olyan rég külpolitikai üzenet megfogalmazása céljából köztérátnevezés, ezért érdemes megnézni, mekkora esélye van annak, hogy a Bajza utcából, mondjuk, Szabad Ukrajna utca legyen, és mivel járna, ha ez megvalósulna.

Nem ez lenne az első eset

Tavaly nyáron, miután napvilágra került, hogy a kínai Fudan Egyetem úgy nyitna kampuszt Magyarországon, hogy a magyar állam ehhez egy kínai hitelfolyósítótól venne fel hitelt, amiből egy kínai kivitelezőt fizetne majd, miközben magyar állami területre, a Diákvárost kiszorítva húznák fel a beruházást, a Ferencvárosi Önkormányzat átnevezte a környező utcákat. Így a környéken, ahol a kormány tervei szerint felépítenék a Fudant,

• Dalai Láma úttal,
• Ujgur Mártírok útjával,
• Szabad Hongkong úttal és
• Hszie Si-kuang püspök úttal

is találkozhatnak az arra közlekedők. Az átnevezés tudatos és szándékos politikai akció volt, „ezzel szerették volna erősíteni, hogy valamennyire látszódjon a választók és vezetők véleménye a Fudan Egyetem beruházás ügyében”, válaszolta még nyáron a Telex kérdésére Baranyi Krisztina, Ferencváros polgármestere.

Az orosz követségek utcáinak átnevezése egyébként több országban megtörtént már azelőtt is, hogy Ukrajna erre kérte volna a világot. Litvánia fővárosában, Vilniusban Ukrán hősök utcája, a lettországi Rigában pedig Független Ukrajna utca lett Oroszország külképviseletének címe. Dublinban szintén beadtak egy ilyen átnevezési javaslatot, ott azonban úgy tűnik, nem lesz Független Ukrajna utca az Orwell utcából, mivel a városi tanács visszavonta a tervet.

Hogy nézne ki a gyakorlatban?

A hatályos jogszabályok szerint Magyarországon közterület elnevezését és az elnevezés megváltoztatását is bárki kezdeményezheti az érintett közterület helye szerinti kerületi önkormányzatnál vagy a Fővárosi Önkormányzatnál. A közterületnév megállapításakor figyelemmel kell lenni a történelmi hagyományokra, a földrajzi környezetre, illetve a nyelvhelyességi követelményekre. Amennyiben az elnevezés érinti valamelyik nemzetiséget, akkor a nemzetiségi önkormányzat véleményét is ki kell kérni.

Ha az ukrán külügy kérésének megfelelve akarnának szolidaritást vállalni Budapesten, akkor ez a Bajza utca átnevezésével járna. Ezt az utcát korábban Hajtsár útnak hívták, a jelenlegi nevét a korábban itt lakó Bajza József költőről kapta meg három részletben, először 1878-ban, a teljes mai hosszában csak 1911 óta hívják így. Mivel a Bajza utca két kerületen (VI. és VII.) is áthalad, így egy esetleges átnevezést a főpolgármesternek és mindkét kerület polgármesterének is támogatnia kellene; ha ez adott volna, végül a Fővárosi Közgyűlés dönthetne a kérdésben.

Nincs napirenden

A Telex a főváros mellett Terézváros és Erzsébetváros vezetését is megkereste a Bajza utca esetleges átnevezésével kapcsolatban, és megtudtuk, hogy a kérdés egyelőre sehol sincs napirenden.

„Képviselői előterjesztésként nem merült fel, de többen megkerestek már engem is azzal, hogy a Bajza utcát nevezzük át Szabad Ukrajnára vagy más hasonló névre. Mindamellett, hogy mélységesen elítélem a putyini agressziót Ukrajnával szemben, az utcaátnevezés kapcsán konzervatív vagyok, és azt gondolom, ez inkább szimbolikus cselekvés, amellyel kellemetlen pillanatokat ugyan okozhatunk a nagykövetségi dolgozóknak, de valódi segítséget senkinek és semmiben nem jelentene”

– nyilatkozta Soproni Tamás a Telex megkeresésére. Terézváros polgármestere a válaszában arra is kiért, hogy az utcaátnevezés egy rendkívül hosszú, egyeztetésekkel teli folyamat, ami ha megvalósul, plusz ügyintézéssel, kellemetlenségekkel járhat az ott élő terézvárosi lakosoknak is, és a költségek egy része is őket terhelné.

Erzsébetváros válaszában az állt, hogy a kerület elítéli a putyini agressziót, és szolidaritást vállal Ukrajnával, együttérzésük jeléül ki is tűzték az ukrán zászlót a polgármesteri hivatal épületére, és a Bajza utca szimbolikus átnevezésétől sem zárkóznak el. Ők is felhívták ugyanakkor a figyelmet arra, hogy egy esetleges átnevezés „adminisztrációs többletet jelent a vállalkozásoknak és az érintett utcában élőknek is”, a változás költsége pedig nehezen megbecsülhető ebben a konkrét esetben.

Mekkora bonyodalom egy utcaátnevezés?

Az előző évtizedben volt egy nagy köztérátnevezési hullám, részben ahhoz köthetően, hogy olyan törvény lépett életbe, amely megtiltotta a 20. századi önkényuralomhoz köthető nevek használatát. Ez akkoriban több szempontból is bonyodalmat okozott. Eleve nem volt minden esetben egyértelmű, hogy melyik nevek lettek tiltólistásak. Azok az esetek pedig, amelyekben végül megvalósult az átnevezés, komoly költségvonzattal jártak. Azt lehet tudni, hogy a BKV-nak 21 millió forintos költséget jelentett, amikor a Moszkva térből Széll Kálmán tér lett, az utcanévtáblák lecserélése pedig több mint 12 millió forintba került Budapesten 2010 és 2013 között.

Az okmányok cseréjét, a lakcímnyilvántartás javítását és egyéb hivatali működési költségek összegét viszont az érintett önkormányzatok többsége nem tudta beárazni ekkoriban.

Több helyen tiltakoztak tényleges átnevezés helyett szimbolikus akciókkal az orosz követségek környékén. Washingtonban például Zelenszkij útja névtáblát ragasztottak ki a nagykövetség utcájában. Hasonló, Ukrajna iránti szimpátiát kifejező eset történt a magyar fővárosban is, amikor a kisföldalatti Bajza utcai megállójának tábláját átmatricázták egy kék-sárga Україна (Ukrajna) felirattal. Ez utóbbi addig volt látható, amíg a BKV munkatársai el nem távolították az egész táblát.