Orosz-brit külügyminiszteri találkozó: Lavrov szerint süketek párbeszéde zajlott

„Oroszország kész rendezni viszonyát Nagy-Britanniával” – idézte az MTI Szergej Lavrov orosz külügyminisztert, aki Moszkvában fogadta brit kollégáját, Liz Trusst.

Truss bízik abban, hogy moszkvai tárgyalása hozzájárul az európai biztonság megerősödéséhez, és az állandó ENSZ BT-tag Nagy-Britannia képviseletében felszólította Oroszországot, hogy hagyjon fel a hidegháborús retorikával, valamint arra, hogy térjen vissza a diplomácia útjára és a NATO-val történő párbeszédhez.

Mint mondta, Moszkvának az általa aláírt 1994-es budapesti memorandum értelmében tiszteletben kell tartania Ukrajna szuverenitását és területi épségét. Az 1994-ben aláírt budapesti memorandumban az Egyesült Államok, Oroszország és Nagy-Britannia garantálták Ukrajna határait, cserébe azért, hogy Ukrajna csatlakozzon az atomsorompó-szerződéshez.

A találkozó után a két külügyminiszter közös sajtótájékoztatót tartott. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter ezen azt közölte:

A néma és a süket párbeszédéhez hasonlított a Liz Truss-szal csütörtökön Moszkvában folytatott párbeszéde.

„Őszintén szólva csalódott vagyok amiatt, hogy a néma és a süket párbeszéde alakult ki közöttünk, úgy tűnik, hogy hallgattuk, de nem hallottuk meg egymást. Legalábbis a mi igen részletes magyarázataink előkészítetlen talajra hullottak” – mondta Lavrov a brit kollégájával közösen megtartott sajtótájékoztatón. Megjegyezte, hogy az Egyesült Államok és Nagy-Britannia készülhet valamire, ha evakuálja követségének személyzetét Ukrajnából. Hozzátette: Moszkva fontolóra vette, hogy kövesse a példát.

Liz Truss ellenben arról beszélt: „Én biztos, hogy nem voltam néma a beszélgetésünk során, és világosan értésre adtam Nagy-Britannia álláspontját az ügyben. Mindent elkövetünk annak érdekében, hogy elejét vegyük Oroszország fellépésének Ukrajnában. Nagyon határozottak voltunk diplomáciai erőfeszítéseinkben. Meg is hallgattam Lavrov minisztert, és úgy gondolom, hogy tárgyalásokra van szükség. Vannak arra vonatkozó javaslataink, hogy hogyan javítsunk az átláthatóság és a bizalom ügyében kialakult helyzeten” – mondta a brit külügyminiszter. Azt is mondta, még mindig van arra idő, hogy Oroszország véget vessen az Ukrajna elleni agressziójának, amely aláássa Moszkva nemzetközi pozícióit. „Az orosz kormány agressziója és arra irányuló kísérletei, hogy újratárgyalja a múltat, komolyan aláássa Oroszország nemzetközi tekintélyét” – mondta a sajtótájékoztatón. „Ezek a lépések valójában azt a hatást váltották ki, hogy megerősödött a NATO elszántsága, és az ukrán nép még inkább elfordult Oroszországtól” – tette hozzá.

Időközben megszólalt Boris Johnson brit miniszterelnök is, aki azt mondta: a következő néhány nap lehet az elmúlt évtizedek legveszélyesebb időszaka egy európai biztonsági válság kialakulása szempontjából.

„Őszintén szólva nem hiszem, hogy Moszkva már döntés hozott volna a támadásról” – mondta Johnson újságíróknak a NATO katonai szövetség brüsszeli főhadiszállásán. „Ez nem jelenti azt, hogy lehetetlen, hogy nagyon hamar valami katasztrofális dolog történjen, és a hírszerzési információink, attól tartok, továbbra is borús képet festenek” – mondta Johnson.

Brit külügyminiszter 2017 decembere óta nem járt az orosz fővárosban. Akkor a jelenlegi miniszterelnök, Boris Johnson töltötte be ezt a tisztséget. A két ország viszonya a Szkripal-ügy nyomán romlott meg jelentősen. 2018 márciusában a délnyugat-angliai Salisburyben sikertelen mérgezéses merényletkísérlet történt Szergej Szkripal átállt orosz katonai hírszerző és a lánya ellen. London Moszkvát vádolta meg a bűncselekménnyel, amit az orosz fél visszautasított.

Közben Ukrajna több pontján hadgyakorlat kezdődött, ami február 20-ig tart, párhuzamosan a Belaruszban zajló belarusz–orosz gyakorlatokkal.

Az ukrán fegyveres erők tagjai kipróbálják azokat a fegyvereket is, amelyeket a közelmúltban kaptak a külföldi partnereitől: így amerikai gyártású Javelin pácéltörőkkel, Nagy-Britanniától kapott NLAW tankelhárítókkal és Bayraktar típusú, török csapásmérő drónokkal.

A hadügyminisztérium szerint jelenleg az ukrán határok mentén, Oroszországban, Belaruszban, valamint az ideiglenesen megszállt ukrajnai területeken 119 ezer, a szárazföldi erőkhöz tartozó orosz katona tartózkodik. „Ha ehhez hozzávesszük a tengeri és légi alakulatokat, akkor a számuk 140 ezer. Ez 72 taktikai csoport, amelyből 11 Belarusz területén van.”

Csütörtökön megérkeztek Romániába a NATO-csapaterősítést szolgáló első, hadifelszerelést szállító amerikai katonai konvojok is.

A nyerges vontatókra helyezett páncélosokból és más katonai járművekből álló menetoszlopok csütörtökre virradóra, Nagylaknál lépték át a határt, majd hajnalban, a román katonai rendőrség kíséretében folytatták útjukat a román főváros, illetve a Fekete-tenger partvidékén található Mihail Kogalniceanu légi támaszpont felé.

Az amerikai védelmi minisztérium a múlt héten jelentette be, hogy az orosz–ukrán feszültség miatt mintegy ezer katonát vezényel át Németországból Romániába. A MAPN közleménye szerint a Romániában állomásozó NATO-csapatok megerősítésére érkező amerikai katonai kontingens a Task Force Cougar (Puma harci kötelék) nevet viseli, gerincét pedig a németországi Vilseckben állomásozó 2. páncélos lovasezred Stryker harcjárművekkel felszerelt gépkocsizó lövészzászlóalja képezi, amelyet tüzér-, utász- és más támogató alegységek egészítenek ki.

Szijjártó Péter magyar külügyminiszter szerdán Lyonban arról beszélt, hogy Magyarország egyelőre gondolni sem akar az Oroszország elleni további uniós szankciókra, mert azt szeretné, hogy a felek kerüljék el a legrosszabb lehetőséget és találjanak diplomáciai megoldást.

Pár napja Lengyelországba is csapaterősítést előkészítő amerikai katonák érkeztek. Joe Biden amerikai elnök január végén beszélt arról, hogy az Egyesült Államok újabb katonákat vezényel a kelet-európai NATO-tagállamokba az orosz–ukrán válság miatt.

Orbán Viktor múlt keddi moszkvai látogatásán is szóba került az orosz–ukrán válság, a miniszterelnök pedig emiatt jégtörőhöz hasonlította Magyarországot.

Az orosz–ukrán válságról szóló helyszíni riportjainkat itt és itt olvashatja. Külön nagyképes anyagban mutattuk be az ukrajnai civilek katonai kiképzőtáborának világát is.