Orbán szerint a sikeres fejlődés cáfolja a korrupciós kritikákat

Az interjú az oroszországi tárgyalás eredményeinek értékelésével kezdődött. Orbán elmondta, hogy eddig tizenkétszer tárgyalt Putyinnal, de ilyen különleges helyzetben sosem. A nemzetközi helyzet fokozódott az elmúlt hetekben, most is elég feszült, és bár azzal a céllal ment tárgyalni, hogy legyenek megállapodások orosz ügyekben, a fókuszban mégis az Ukrajna és Oroszország közötti a katonai feszültség állt, mondta.

Jégtörő

Orbán szerint tudni kell a helyünket, Magyarország nem meghatározó szereplő, de az uniós tagsága és a NATO-tagság miatt része a konfliktusmezőnek. Ezután azt ecsetelte, hogy a magyar modell eltér a NATO-politikától, mert szerinte lehetséges jó együttműködést kialakítani Oroszországgal. Arra, hogy ezt más tagállamok is így gondolják, példaként felhozta, hogy Németország és Oroszország között is „dúl a szerelem”, vagy „ha a szerelem nem is, de dúl a biznisz” a gázszállítás ügyében, és a francia elnök is törekedik „egy magyarmodell-szerű dologra”. Orbán úgy véli, hogyha beáll a jégkorszak, akkor van jelentősége az olyan országnak, mint Magyarország, mert alkalmas jégtörőnek. Ha békét akarunk, akkor tárgyalni kell, és sokat, hosszan fogunk tárgyalni, ehhez az első lépést most Magyarország tette meg, jelentette ki a magyar miniszterelnök.

Tekintély

Orbán azt is mondta, hogy öt órán át tárgyaltak Putyinnal, „nem könnyű ilyen hosszú ideig észnél lenni”. Összesen kilenc javaslatot tett, ebből nyolcban megállapodtak, a kilencediket „a jövő időbe utalták”. Hozzátette: Magyarországnak a Szovjetunióval rossz viszonya volt, de ő arra törekszik hogy „ezzel az új Oroszországgal” jó legyen a viszony. Ahhoz, hogy javaslatot tudjunk tenni, az kell, hogy legyen tekintélyünk, tette hozzá. Márpedig Orbán szerint van tekintélyünk, mert az országnak van önálló politikája, „a magyar érdek jelen van a világban”, ide mindenki hozni akar beruházást, pénzt vagy gyárat.

Gáz

Orbán a megcélzott energiafüggetlenségre vonatkozó kérdésre közölte: ha Paks II. megépül, és a naperőmű-építési program is befejeződik, 2030-ra 10 százalékra csökkenhet az országban a fosszilis károsanyag-kibocsátás. A miniszterelnök szerint Magyarország már most „klímabajnok” a kibocsátáscsökkentés mértéke miatt, de 10 év múlva az elsők leszünk. Addig viszont fenn kell tartani a rendszer működését, ehhez kell az orosz gáz, mondta Orbán.

Szijjártó Péter külügyminiszter Orbán szerint „tanítani való taktikai húzással” állapodott meg korábban 4,5 milliárd köbméter orosz gáz évenkénti szállításáról, most Moszkvában arról volt szó, hogy ezt egymilliárd köbméterrel még emeljék meg. A bővítésről nem született megállapodás, a magyar külügyminiszternek még futnia kell egy kört az ügyben, tudhattuk meg.
Orbán azt is mondta, hogy ha nem lenne hosszú távú gázszerződésünk az oroszokkal, „úgy néznénk ki, mint a nyugatiak”, ahol nincs gáz, és minden ország fut ki a készleteiből. Ezzel szemben Magyarország kényelmesen ül a garantált készleten, így a rezsicsökkentést fenn lehet tartani, közölte.

Szputnyik

A miniszterelnök kérdésre elmondta, közel van hozzá az ország, hogy gyártani tudja a Szputnyik vakcinát. Év végére az első debreceni telephely elkezdhet működni. Orbán szerint Szputnyikból és Szputnyik lightból is nagy kereslet lesz, sőt most is az van. Tudunk majd gyártani belőlük az oroszokkal közösen, de a magyaroknak megmarad az a lehetőségük is, hogy 5-6 féle vakcinából választhatnak az oltásnál. A debreceni vakcinagyárral bejelentkezett Magyarország az összeurópai gyártóhálózatba is, az unió ugyanis mostanában vizsgálja, milyen kapacitásokat lehetne bevonni abba, árulta el Orbán Viktor.

Birodalom

A miniszterelnök kérdésre azt is közölte, hogy az ország szuverenitását veszélyeztetheti a közelgő európai bírósági döntés, ami szerint a pénzelosztás arányainak meghatározásánál a jogállamiságot is be lehessen számítani. Amennyiben az államok eltűrik, „csontig fogják nyomni ezt az elképzelést”, tette hozzá. Ezután némi történelmi kitekintéssel felvázolta, hogy vannak brüsszeli vezetők, akik a német-római vagy a napóleoni birodalomra emlékeztető keretben képzelik el az európai egységet. Magyarországnak ezzel szemben az az érdeke, hogy Európa ne birodalomként szervezze meg magát, mert a nemzetek Európája a jó nekünk – fejtette ki.

Brüsszelben ugyanis azon dolgoznak Orbán szerint, hogy minél több jogot vonjanak el a tagállamoktól, „lopakodó módosításokkal átlapátolják a nemzeti jogokat a brüsszeli térfélre”. Példaként felhozta a családjogi törvényt, amit szerinte ha nem úgy módosít Magyarország, ahogy Brüsszelben szeretnék, akkor nem kapunk pénzt. Ez a gyakorlat a miniszterelnök szerint a többi tagállam érdekét is sérti, ezért az kell, hogy több tagállam is „álljon a két hátsó lábára”, és ne engedjék a nemzeti jogokat elvenni. „Most nagy erőkkel jönnek szembe”, foglalta össze a helyzetet tömören Orbán, kitérve arra, hogy egy baloldali magyar kormány Brüsszelnek főnyeremény lenne, de ő inkább a magyar emberek számára szeretné, hogy jó legyen.

Fake news

A riporteri felvezetésre, miszerint torz kép alakul ki Magyarországról a nyugati sajtóban, Orbán először azt mondta, hogy ennek nincs nagy jelentősége. Majd végül mégis bevallotta, hogy kicsit bosszantónak tartja ezt, „mert sorra éri el a kormány az eredményeket” (minimálbér-emelés, 13. havi nyugdíj, a fiatalok jövedelmét nem terheli adó), „lehet látni, hogy a dolgok előre mennek”, eközben „mindenféle külföldi újságírók jönnek és fakenews-szerű dolgokat írnak az országról”. De a tények számítanak, az eredmények, a gazdaság működése, meg hogy kiállunk a jogainkért, nyugtatta meg a riportert a miniszterelnök.

Lopás

Épül az ország, a nemzeti vagyon nő, az szja-t visszaadják a családoknak, felépülnek a dolgok, sorolta Orbán, hozzátéve: „ha igaz lenne, amit a baloldal mond, hogy lopunk, nem ez lenne”, a sikeres fejlődés cáfolja szerinte a korrupciós kritikákat. Az ügyészségnek, rendőrségnek észnél kell lenni persze, jelentette ki, de „egy korrupciótól szenvedő ország nem előre megy”, Magyarország viszont előre megy.

Az interjú utolsó perceiben a miniszterelnök sort kerített a járványhelyzetre is. Helyzetértékelése szerint a szorongás és a nagy félelem kezd elpárologni a járványból. „Kezünkben az oltás, elviselhetőbb a helyzet, de észnél kell lenni, mert még itt az omikron”, mondta. Viszont a helyzet egész Európában enyhül, ezért is hozta meg azt a döntést a kormány, hogy két oltással is érvényes marad májusig a védettségi igazolvány.