Próbálják csitítani, de annál zajosabb a szexuális erőszakra panaszkodó, majd eltűnt teniszezőnő körüli botrány

„Helló Mindenki, itt Peng Suaj. (…) Nem tűntem el, és nem is vagyok veszélyben. Csak pihentem otthon, és minden rendben van”

– ezt állítólag emailben írta meg a kínai teniszsztár, aki november eleje óta volt elérhetetlen. A 35 éves Peng azután tűnt el, hogy a kínai közösségi médiában megjelent egy bejegyzése arról, hogy a korábbi kínai miniszterelnök-helyettes megerőszakolta őt.

Már addig is sokan aggódtak a korábban párosban világelső és Grand Slam-bajnok teniszezőért, az email után pedig csak még többen felkapták a fejüket: abban, hogy a jóllétéről szóló levél valóban tőle származik, a világon szinte mindenki kételkedett, többek között a levél egyik címzettje, a női tenisz világszövetség (WTA) elnöke, Steve Simon is.

Cuki cicáknak ki ne hinne?

Azóta a Kínai Kommunista Párt propagandamédiája egyre újabb felvételekkel próbálja bizonygatni, hogy Peng Suaj jól van, nem tűnt el, és természetesen vissza is vonta a szexuális erőszakról szóló korábbi állításokat. Miután a levél nem bizonyult elég meggyőzőnek, és már az ENSZ is arra szólította fel a kínai hatóságokat, hogy szolgáltassanak bizonyítékot Peng hollétéről, megjelentek cuki cicás képek is a teniszezőről. Ezeket a kínai állami média munkatársa osztotta meg, azt állítva, hogy azokat maga Peng posztolta, és a teniszező egyik barátja továbbította az állam propagandamédiájának. Valójában azonban semmit nem lehetett tudni arról, hogy ezek a fotók mikor készültek.

Aztán jöttek az egy étteremben készült, majd az integetős, dedikálós videók egy pekingi ifjúsági tornáról, amelyeket szintén az állami média tette közzé. A 2022-es teniszszezon Kínában tervezett összes, tíz tornájának lefújását belengető WTA-vezető újból hangsúlyozta a hétvégén, hogy

az eddig látott felvételek még mindig nem bizonyítják a külvilág számára, hogy Peng Suaj szabad lenne, és kényszerítés, külső behatás nélkül dönthetne arról, mit csinál.

Ezen az sem sokat változtatott, hogy vasárnap este aztán Thomas Bach, a Nemzetközi olimpiai Bizottság (NOB) elnöke beszélt fél órán át videókapcsolaton keresztül Penggel. A februári téli olimpiára is készülő NOB közleménye szerint a teniszező jelezte, hogy jól van, biztonságban van pekingi otthonában, de szeretné, ha tiszteletben tartanák a magánéletét, jelenleg a barátaival és a családjával töltené az idejét. Sokak szerint ez csak még újabb kérdéseket vetett fel az ügyben.

Kínában egyáltalán nem ritka, hogy ismert, magas rangú emberek is eltűnnek hetekre vagy akár hónapokra is, ha a párt számára kellemetlenné válnak, és őrizetbe vett személyektől is gyakori, hogy olyan levélben értesítik családjukat a saját jóllétükről, amelyben a pártot is méltatják.

Lehet ugyanakkor, hogy ebben az esetben kicsit elszámolta magát a kínai vezetés, a külvilág számára szokásos elhallgattatási reflexreakcióknak tűnő események ugyanis nagyobb hullámokat vernek nemzetközi szinten, mint a korábbi esetek. Az ügy alakulásában a jövő februári, pekingi téli olimpia közeledése, és az is szerepet játszhat, hogy Kínában a #MeeToo-mozgalom először érhet el ilyen magas szintig.

Mintha követ ütnék tojással

Peng Suaj nemzetközileg is magasan jegyzett sportoló. Párosban kétszeres Grand Slam-bajnok (2013-ban Wimbledonban, 2014-ben a Roland Garroson győzött), 2014 februárjában pedig átvette a vezetést a női párosjátékosok világranglistáján, ezzel ő lett Kína legelső olyan teniszezője, aki világelsőségig jutott. Az egyéniben kétszeres GS-bajnok Li Na mellett ő az a sportoló, akinek a nevéhez szokás kötni azt, hogy a tenisz egyre népszerűbb hazájában, illetve, hogy Kína ebben a sportágban világszinten is jegyzett lett. Bár Peng 2020 februárja óta nem versenyzett, és mára már a legjobb százból is kiesett a páros világranglistán, a tenisz világában még mindig ismert és elismert alaknak számít.

Peng emellett hazájában is népszerű, a Weibón – amit a Twitter kínai megfelelőjeként is szokás emlegetni – több mint 574 ezer követője van. Ez persze egy 1,4 milliárd lakosú országban, ahol majdnem 1 milliárdra tehető a netezők száma, nem tűnik túl vaskos követőtábornak. Ahhoz mindenesetre elegendőnek bizonyult, hogy Peng november 2-án megosztott, alig fél órán át elérhető posztja ne tűnhessen el nyomtalanul. Ez volt az a bejegyzés, amiben a teniszező hosszan írt arról, milyen „viszony” fűzi őt Csang Kao-lihez, egy magas rangú kínai pártfunkcionáriushoz, aki 2013 és 2018 között Kína miniszterelnök-helyetteseként az ország legfelsőbb vezetésének is tagja volt.

„Elmondom az igazat rólad, még akkor is, ha ez olyan, mintha egy követ ütnék meg egy tojással”

– volt olvasható a ma már elérhetetlen Weibo-posztban a neten keringő képernyőképek alapján. A bejegyzés alapján a házas és családos Csang Kao-li egy alkalommal magához hívatta Penget, és előbb a feleségével együtt teniszezett vele egy hotelben, majd hazavitte a saját otthonába, és ott megerőszakolta.

A teniszező emellett arról is hosszan ír, hogy egy időben szerelmes volt a politikusba, és valamikor házasságon kívüli viszonyuk is volt. A leírtakat ugyanakkor saját bevallása szerint nem tudja bizonyítani, az események időrendje pedig nem rekonstruálható pontosan a teniszező oldalán megjelent írásból.

Fontos megjegyezni azt is, hogy mivel a poszt megjelenése óta Peng Suaj a külvilág számára elérhetetlen, így ennek a szövegnek az eredetiségét sem tudta egyelőre senki igazolni, a propagandamédián kívül a kínai vezetés pedig nem igazán hajlandó nyilvánosan reagálni sem a szexuális erőszak vádjára, sem a teniszező hol- és hogylétét firtató kérdésekre, a külügyminisztérium belső ügynek tekinti az egészet. Mindenesetre a poszt és Peng gyanúsan egybeeső eltűnése, valamint az, ahogyan a kínai interneten ezután különböző tartalmakat és keresőszavakat korlátozni kezdtek, szinte azonnal nemzetközi szintű aggodalmat, sőt felháborodást is okozott.

Most is működésbe lépett a cenzúragépezet

A Peng közösségi oldalán megjelent eset híre úgy járta be a világot, hogy a teniszező szexuális erőszakkal vádolja a volt kínai miniszterelnök-helyettest, de a poszt szövegében a szexuális erőszak vádja szó szerint nem szerepel.

A poszt szerzője szégyenérzetről és bűntudatról is ír, sőt még az is felmerül, hogy szerelem is lehetett az egyenlőtlen, bántalmazó viszony, amibe egy nálánál 40 évvel idősebb, politikai felsővezető belekényszerítette. Sokan mégis egyértelműen egy tipikus #MeToo-történetet látnak az írásban, többek között egy nemzetközileg is ismert, kínai származású, de Amerikában élő feminista is ennek az értelmezésnek adott hangot. Lü Pin szerint nem szabad egyszerűen két híres ember szaftos, házasságon kívüli viszonyáról szóló pletykaként olvasni a teniszező posztját, sokkal inkább arról van szó, hogy nincs „tökéletes áldozat”,

Peng pedig, bár „a szíve mélyén tudja, hogy mindazok, amiket megtapasztalt, igazságtalanok voltak, és őt is bántalmazták, de a megfelelő nyelvezet hiányában nem tudta megnevezni az erőszakot”.

Ehhez azt is fontos hozzátenni, hogy a poszt megfogalmazásában akár a kínai netes cenzúra megkerülésének szándéka is szerepet játszhatott. Sosem lehet pontosan tudni, hogy éppen milyen kifejezéseket szűrnek az algoritmusok, de az közismert, hogy a kínai platformok már posztolás előtt is ellenőrzik a tartalmakat. Egy olyan bejegyzés, amelyben a Kínai Kommunista Párt egykori magas beosztású politikusának neve és a szexuális erőszak kifejezések egyszerre szerepeltek volna, akár már megosztás előtt is fennakadhatott volna ebben a rendszerben.

Bár az Egyesült Államokból 2017-ben útjára indult #MeToo-mozgalom Kínába is begyűrűzött, ott az online cenzúra és az átláthatatlan igazságszolgáltatási rendszer miatt eddig nehezen tudott érvényesülni. Volt olyan időszak, amikor magát a #MeeToo hastaget is tiltólistára tették. Ennek megkerülésére aztán több startégiája is volt a kínai nőknek, például az, hogy nyuszis és rizsestálas emojikat használtak, mert ezek együtt kiejtve hasonlítanak a „Me Too” hangzására.

November másodikán nem csak a Peng oldalán megjelent, Csang Kao-liről szóló bejegyzés vált elérhetetlenné. Annak, hogy a botrány kirobbanása után a hírhedt kínai netes cenzúra gépezete azonnal működésbe lépett számos egyéb, közvetett nyoma van:

• kezdve attól, hogy a teniszező minden korábbi bejegyzéseinek kommentszekcióját is korlátozták ezután,
• sőt minden, a nyugalmazott miniszterelnök-helyettesre vonatkozó régebbi bejegyzések kommentszekciói le lettek zárva minden Kínából elérhető platformon,
• a kínai közösségi médiában pedig egy sor kulcsszót korlátoztak azért, hogy ne lehessen a témáról posztolni, illetve arra rákeresni.

Ekkoriban került tiltólistára a Foreign Policy szerint a Weibón a „tenisz” és Peng monogramja mellett többek között a „dinnye” és a dinnyés emoji is, mivel ezt a szót használják a kínai szlengben a pletyka megfelelőjeként is.

Miért szól ez a történet ekkorát?

Cenzúra ide, vagy oda a #MeToo már így is évek óta jelen van Kínában is. Ennek legismertebb arca, Csou Hsziao-hszüan (angolnyelvű sajtóban használt átírásban Zhou Xiaoxuan), akinek a története hiába vált ismerté, jogi értelemben elbukott. A nő 2018-ban állt elő azzal, hogy az állami CCTV egyik műsorvezetője tapogatta és erőszakkal megcsókolta őt, amikor gyakornok volt. A prominens tévés férfi ezután rágalmazásért beperelte a nőt, és nyert is ellene.

Idén nyáron ugyanakkor már letartóztatásig jutott egy másik hasonló ügy. A kínai-kanadai származású Kris Wut, aki Kína egyik legnagyobb popsztárjának számít, augusztusban Pekingben vették őrizetbe, miután egy 17 éves lány, majd több nő is szexuális erőszakkal vádolta meg őt, írja a Guardian.

De hiába vannak ehhez hasonló eredményei a kínai #MeToo-mozgalomnak, a Kínai Kommunista Párt felsőbb szintjéig ezek az ügyek eddig nem értek el. Peng Suaj történetének jelentősége egyrészt abban áll, hogy ez az első alkalom, amikor egy állítólagos áldozat közvetlenül vádolhat egy magas rangú párttisztviselőt szexuális zaklatással.

Másrészt megrázóan hat Kínában az is, hogy az egyik legismertebb és leginkább független státuszt élvező nőről derülhet ki, hogy végső soron maga is mennyire ki van szolgáltatva az államhatalomnak. Ebből a szempontból a szexuális erőszak vádján túl önmagában az is erős üzenetet közvetít a kínai nők és általában a kínai állampolgárok számára, hogy még a gazdagság, sikeresség és a nemzetközi ismertség sem véd meg senkit attól, hogy hipp-hopp elérhetetlenné váljon a nyilvánosság számára akkor, ha a Kommunista Párt számára kellemetlenül nyilvánul meg bármilyen kérdésben.

Azt, hogy nemzetközi szinten miért szól ekkorát Peng sztorija, már nehezebb megmagyarázni. Adná magát, hogy leginkább a teniszező gyanús eltűnése miatt, de messze nem ő az első külföldön is ismert ember, akivel ilyesmi megesett.

Ott volt például Jack Ma, az Alibaba netes cégbirodalom alapítója, aki a világ és Kína egyik leggazdagabb embereként több hónapig nem mutatkozott nyilvánosan, miután tavaly ősszel keményen bírálta a kínai vezetést, majd több fronton is meggyűlt a baja a kínai hatóságokkal. Végül idén januárban előkerült, de 2021-ben a vagyona jelentősen megcsappant, többek között azért, mert az Alibabára rekordösszegű, – 18,2 milliárd jüanos (kb. 934 milliárd forint) – büntetést szabott ki a kínai piacfelügyelet.

Egy másik híres eset a közelmúltból Fan Pin-ping (Fan Bingbing) esete. A nyugati sajtóban a kínai Jennifer Lawrence-ként is emlegetett sztár Kína egyik legnépszerűbb és legjobban fizetett színésznője, aki előbb három hónapra eltűnt 2018-ban, később pedig adócsalás miatt kapott 883 millió jüan (kb. 45 milliárd forintnak megfelelő összegű) büntetést.

Nemzetközi szinten visszaüthet

A tech-multimilliárdos és a színésznő eltűnésében közös, hogy bár mindkettőről sokat cikkeztek világszerte, és minkét esetben felmerült, hogy a Kínai Kommunista Párt állhat a háttérben, komolyabb diplomáciai következménye egyik esetnek sem lett. Peng Suaj eltűnése viszont nemzetközi szinten is szokatlanul nagy hullámokat vert.

• A tenisz meghatározó alakjai Serena Williamstől kezdve Novak Djokovićon, Roger Federeren és Naomi Osakán át egészen Billie Jean Kingig sorra állnak ki, és követelnek információt Peng Suaj hollétéről.
• A Kínán kívüli közösségi médiában futótűzként terjedt el a #WhereIsPengShuai (magyarul „Hol van Peng Suaj”-ként fordítható) hastag, amit teniszezőkön kívül használt már Mia Farrow színésznő, Gerard Piqué futballista és Pau Gasol kosárlabdázó is.
• A női tenisz világszövetség (WTA) mellett az ENSZ is azt sürgeti, hogy Peng Suaj ügyét minél hamarabb rendesen vizsgálják ki független hatóságok.
• Az Amnesty International az ügy mentén épp arra igyekszik felhívni a világ figyelmét, hogy a kínai kormány eddig is módszeresen elhallgattatta az ország #MeToo-mozgalmát.
• A Human Rights Watch pedig a közelgő pekingi téli olimpia előtt sürgeti a sportolókat, a sportrajongókat és az olimpia szponzorjait is, hogy álljanak ki az elérhetetlenné vált teniszező mellett.

Az újabb és újabb, nem túl meggyőző képek és felvételek után pedig többen csak még hangsúlyosabban követelik: biztosítsák, hogy Peng szabadon dönthessen arról, mit csinál. Peter Dahlin, a Safeguard Defenders emberi jogi szervezet társalapítója a kiadott felvételek után arról beszélt a Bloombergnek, hogy „várhatóan még több ilyen színjátékot fogunk látni, ahogy a bírálatok erősödnek.” Azonban számos tényező van még, ami szerepet játszhat az ügy további alakulásában.

Peking gőzerővel készül arra, hogy az első olyan város legyen a világon, amely nyári és téli olimpiát is sikeresen megrendezett, de az alig két hónap múlva esedékes 2022-es pekingi játékok már eddig is kényes kérdésnek számítottak. Nemcsak a továbbra is tomboló koronavírus-járvány miatt, hanem azért is, mert Joe Biden amerikai elnök egyébként is fontolgatja, hogy az Egyesült Államok diplomáciai bojkottot vezet be az eseménnyel szemben Kína emberi jogi visszaéléseire hivatkozva. Ha ezt a diplomáciai lépést komolyan gondolja az Egyesült Államok elnöke, akkor ehhez most újabb politikai muníciót jelenthet számára a Peng eltűnését övező nemzetközi felháborodás. A Foreign Policy szerint aktivisták ennél is szélesebb körű bojkottot szeretnének elérni.

A női tenisz világszövetséget vezető amerikai Steve Simon mindenesetre már most belengette, hogy a WTA „válaszúthoz érkezett” Kínával szemben, és kész valamennyi versenyét elhozni Kínából a volt világelső eltűnése miatt. „A nőket tisztelni, nem cenzúrázni kell” – mondta. Ehhez persze érdemes azt is tudni kontextusként, hogy az elmúlt időszakban a tenisz nagy erőkkel terjeszkedett Kínában, ahol az utolsó koronavírus-mentes évben, 2019-ben kilenc WTA-tornát is rendeztek, és ezeken összesen 30,4 millió dollár pénzdíjat osztottak ki. Az iQiyi nevű kínai streamingplatform pedig 2017-ben egyetlen év alatt nagyjából 120 millió dollárt (kb. 39 milliárd forintot) fizetett a WTA-tornák közvetítési jogaiért.

Azokból a szituációkból, amik az (amerikai) üzleti világ és a kínai államkapitalizmus közötti kapcsolatot tették próbára, Kína jellemzően győztesként jött ki. Elég csak a Disney kínai cenzoroknak behódoló lépéseit nézni, a Blizzard videójátékos cég öncenzúráját felhozni, vagy arra visszaemlékezni, amikor hollywoodi színészek betanult kínai szöveggel kérnek elnézést, amiért országnak merészelték hívni Tajvant. Ezek, illetve a Kína vs. NBA-csörte ismeretében azért kérdéses, hogy a WTA elnök által kilátásba helyezett komoly szankciók a valóságban mennyire számítanak reális opciónak.