Túl nagyra nőtt, majd hirtelen eltűnt a színről az egyik leggazdagabb kínai

2021. január 06. – 10:43

frissítve

Túl nagyra nőtt, majd hirtelen eltűnt a színről az egyik leggazdagabb kínai
Illusztráció: szarvas / Telex

Másolás

Vágólapra másolva

Jack Ma, az Alibaba alapítója a világ egyik leggazdagabb embere, a kínai techforradalom úttörője és az ázsiai ország felemelkedésének egyik jelképe. A korábban erős szereplési viszketegséggel megáldott milliárdos azonban jó két hónapja nem mutatkozott nyilvánosan – egész pontosan azóta, hogy egyik cégének tőzsdei bevezetését november elején elkaszálták a hatóságok, cégbirodalma ellen pedig pénzügyi felügyeleti vizsgálat indult. A hírek szerint Mát nem vették őrizetbe, de eltanácsolták az izgágaságtól, miután szemet vetett a döntően állami kézben lévő pénzügyi szektorra, és a technológiai reform hevében nyíltan beszólt a kormánynak is, amely főbenjáró bűn.

Jack Ma, az Alibaba nevű internetes cégbirodalom alapítója, a világ és Kína egyik leggazdagabb embere és a kínai techforradalom önjelölt nagykövete a sajtóban róla kialakult (vagy kialakított) kép alapján egy elég izgága, erős szereplési vággyal megáldott ember auráját sugározza.

A vállalat operatív vezetésétől való tavalyi visszavonulásakor például nyolcvanas évekbeli rocksztárnak öltözve lépett fel a cég 60 ezer dolgozója előtt, de szerepel tévéshowban is, kínai és nemzetközi üzleti fórumok visszatérő fellépőjeként gyakran tart nagyívű beszédeket, szinte hetente áll elő egy világmegváltó öltettel és az internet erre szakosodott bugyraiban tucatszámra találni inspiráló Jack Ma-idézeteket is.

Például olyanokat, hogy

„Egy igazi üzletembernek nincsenek ellenségei. Ha ezt megérti, a határ a csillagos ég.”

Meg olyanokat, hogy „a jövőről alkotott elképzeléseink naivak.”

Ez utóbbi állítását Ma valószínűleg ma is tartja, az előbbit viszont nem biztos, bár megerősíteni már csak azért sem tudjuk, mert a korábban szereplési viszketegségtől izzó milliárdos két hónapja nem mutatkozott nyilvánosan.

Eltűnése a legtöbb feltételezés szerint nem valamiféle személyiségzavarnak vagy kiégésnek köszönhető, hanem a Kínai Kommunista Pártnak. Ma tavaly ősszel, nem sokkal az Alibaba pénzügyi ágának tervezett tőzsdei bevezetése előtt keményen bírálta a kínai pénzügyi szabályozás merevségét, és a szektor technológiai felforgatását ígérte, ami a jelek szerint kiverte a biztosítékot.

A november elejére tervezett tőzsdére lépést a hatóságok pár nappal korábban hirtelen lefújták, a cég ellen vizsgálat indult, és egyes nyugati sajtóhírek szerint Mával közölték, jobb lesz nyugton maradnia, külföldi utazásban pedig egy ideig ne gondolkozzon. Ezután az alapból szabadszájú milliárdos szokatlanul hosszú időre eltűnt a köz szeme elől, és nemrég egy általa létrehozott afrikai tévéshowban való szereplését is lemondták, amely az utóbbi napokban a nyugati sajtóban hosszú, de konkrétumokban szegény spekulációkhoz vezetett hollétéről. Bár az értesülések szerint nem vették őrizetbe az egyik leggazdagabb kínait, nem is saját elhatározásból döntött úgy, hogy visszavonul a rivaldafénytől.

A Telex legfrissebb híreiért kattintson ide>>>

Kivételes eset

A közfigyelem előli hirtelen és magyarázat nélküli eltűnés nem teljesen szokatlan dolog Kínában. Különösen az ideológialag nem elég képzett közszereplőket sújtja a jelenség, de az utóbbi években milliárdosoktól filmsztárokon át rendőri vezetőkig több ilyen eset előfordult.

  • 2018-ban például három hónapra eltűnt Fan Pin-ping, Kína egyik legnépszerűbb és legjobban fizetett színésznője, akit később adócsalásért büntettek meg 883 millió jüanra (ez mai árfolyamon kb. 40 milliárd forint).
  • Meng Hung-vej, az Interpol kínai vezetője szintén nyomtalanul eltűnt, amikor 2018-ban hazalátogatott Kínába. Később vesztegetésért 13 és fél éves börtönre ítélték.
  • Szintén 2018-ban tűnt el az a kínai orvos, aki állítása szerint génmanipulált emberi embriókat hozott létre.
  • Idén rács mögé kerültek a rezsim egyes régi bírálói is, például Zsen Cse-csiang, aki a kommunista pártelit milliárdos tagjából lett a rezsim egyre hangosabb bírálója, 37 millió online követővel. Egy márciusi posztját, amelyben lebóhocozta Hszi Csin-ping pártfőtitkárt, 18 év börtönnel jutalmazták a hatóságok.
  • De eltűnt a járvány alatt a vuhani helyzet több krónikása is, és a régóta rezsimkritikus cikkeket közlő Hszü Csang-zsun jogászprofesszor is, bár őt később kiengedték.
  • 2017-ben egy másik milliárdos mágnás, az egyes pletykák szerint a pártelit egyes tagjainak pénzét is mozgató (és mosó) Hsziao Csien-hua tűnt el Hongkongból. Hivatalos információ azóta sincs hollétéről, de a New York Times szerint házi őrizetben van – a hatóságok mindenesetre elkezdték szétszabdalni cégcsoportját.
  • Hasonlóan járt egy másik ügyeskedő milliárdos, Je Csien-ming is, aki sok minden más mellett a Szlavia Prága futballcsapatba és a cseh médiába is bevásárolta magát, mígnem 2018-ban elmeszelték. (A dolog külön érdekessége, hogy Je portfoliója egy állami tulajdonú céghez került, emiatt a kínai állam közvetetten fajsúlyos média- és reklámpiaci tulajdonos lett Csehországban).
  • Szintén 2018-ban ítélték 18 éves börtönre Vu Hsziao-hujt, az Anbang nevű biztosító milliárdos vezetőjét pénzügyi visszaélések miatt.
  • Bár a börtönt megúszta, állami nyomásra megvált legtöbb befektetésétől és mérsékeltebb ambíciókkal üzletel manapság Vang Csien-lin, Kína egykori leggazdagabb embere, a Dalian Wanda csoport alapítója is.

Jack Máé azonban merőben más ezekhez az esetekhez képest. A korábban eltűnt milliárdosok minimum homályos körülmények között szerezték vagyonukat, Jack Ma egy „tiszta” techvállalakozó volt. Nem volt disszidens sem, nem ment neki Hszi Csin-pingnek, pont ellenkezőleg, a koronavírus-járvány első hónapjaiban alapítványa adományain keresztül pont hogy a kínai országimázst fényezte.

Jack Ma a New York-i tőzsde épületében az Alibaba tőzsdérelépésekor 2014-ben – Fotó: Jewel Samad / AFP

Sok más kínai mágnáshoz hasonlóan belépett a pártba is, és az utóbbi években a kínai techvilág legfontosabb nemzetközi nagyköveteként is funkcionált. Vállalatbirodalma emellett (szemben a korábban eltűnt mágnások furcsa pénzügyi manővereivel) egy stratégiai technológiai szektor fontos szereplője: a pénzügyi digitalizáció és általában véve a gazdaság hatékonyságának informatikai előrelépésekkel való javítása évtizedes nemzeti cél. E téren pedig az Alibaba elévülhetetlen érdemeket szerzett.

A CNBC forrásai szerint Jack Ma esetében nem is arról van szó, hogy a háttérben őrizetbe vették, csupán megértette, hogy olyan helyzetbe került, hogy egy ideig jobb hallgatnia. Azaz „nem tűnt el, csak nem bújik elő”.

Nulláról a csúcsra

Ma megregulázása azért is érdekes, mert személyes sztorija is az ország gazdasági és technológiai felemelkedésének szimbóluma. Az 1964-es születésű Ma (polgári nevén Ma Jü), ahogy generációjából majdnem mindenki, szerény körülmények között nőtt fel Hancsouban, az egyetemre saját elmondása szerint csak negyedszer vették fel, és angoltanári diplomájával a munkaerőpiaci beilleszkedése sem ment könnyen, 30 helyről visszadobták az önéletrajzát, saját anekdotája szerint még a KFC-be se vették fel. Ehhez képest a Forbes 2020 tavaszán kiadott gazdaglistákja szerint Kína leggazdagabb, a Bloomberg 2021 eleji állást mutató listája szerint harmadik leggazdagabb embere, 50-60 milliárd dollárra taksált vagyonával globálisan is a 25 legvagyonosabb embertársunk egyike.

A sorsforduló kezdete 1995-re datálható: a legendárium szerint egy amerikai utazáson találkozott az internettel, amely rögtön elvarázsolta. Nem sokkal később kölcsönből kezdett el weblapokat fejleszteni, és 1999-ben Alibaba néven alapított egy, az Ebayre hajazó online piacteret. Az Alibaba természetesen hatalmas siker lett, a legnagyobb kínai online piactérré nőtte ki magát, és az utóbbi években már egy sor más technológiai szektorba is belépett, különösen a pénzügyi technológiai szegmensben kezdett el nagyon nyomulni. A jelek szerint ez vezetett Jack Ma karanténba helyezéséhez.

A történet ezen része 2004-ben kezdődött, amikor az Alibaba bevezette Alipay nevű termékét, amelyen keresztül mobilon, QR-kód beolvasásával fizethet, küldhet vagy kaphat pénzt a fogyasztó és a vállalkozó. Mivel Kínában ekkor még nem volt egyszerű dolog hitelkártyához jutni, az okostelefonok viszont nagyon gyorsan elterjedtek, hamar a mobiltárcák és a QR-kódos mobilfizetés vált az alappá.

Ennek köszönhetően az Alipay hatalmasra nőtt: 2013 óta a világ legnagyobb online fizetési rendszere, jelenleg havi átlag 730 millió ember használja, piaci részesedése kicsivel több mint 50 százalék (a másik nagy szereplő a WeChat Pay). A 2019 július elseje és 2020 június vége közti 12 hónapban a platformon kezelt tranzakciók összértéke 118 ezer milliárd jüant tett ki, ami közel 20 százalékkal több, mint a kínai GDP értéke.

A pénzügyi bizniszt 2014-ben ki is szervezték az Alibabától, azóta Ant néven az Alibabához ezer szinten kötődve, egy bonyolult irányítási struktúrában működik, ahol a jelek szerint a végső szó Jack Máé. Ez utóbbi céget akarta tavaly kora ősszel tőzsdére vinni Jack Ma Hongkongban és Sanghajban. Ez lett volna minden idők legtöbb pénzt megmozgató tőzsdei bevezetése, az előzetes értékfelmérések a cég értékét egy ligába helyezték a világ legnagyobb bankjaival, a JP Morgannel és a Kínai Ipari és Kereskedelmi Bankkal (ICBC).

Túl sokat beszélt

A bevezetést azonban a kínai pénzügyi felügyeleti szervek pár nappal a tervezett időpont előtt lefújták. Jack Mát és az Ant többi vezetőjét behívták, bejelentették a fintech szektor szabályainak szigorítását. Decemberben közölték, hogy monopólium gyanúja miatt vizsgálatot indítottak az Anttal szemben, ami sajtóhírek szerint azt jelentheti, hogy ha nem is lehetetlenítik el, feldarabolják, és szorosabb felügyelet alá vonják. Jack Mát pedig azóta sem látták.

A hirtelen hatósági szigor mentén két, egymást nem kizáró narratíva látott napvilágot. Az egyik szerint Jack Ma egy október 24-i beszédével kihúzta a gyufát a kínai pártvezetésnél, és egyes értesülések szerint egyenesen Hszi Csin-ping pártfőtitkár-államelnöknél. Ma egy egy sanghaji fórumon a kínai gazdasági döntéshozók előtt keményen nekiment a szerinte túl merev, az innovációt elnyomó, az uzsorásként viselkedő nagybankok érdekeit védő kínai pénzügyi rendszernek. Egyúttal arról beszélt, hogy a jövőt az Ant és a hasonló, rugalmasabb és ambiciózusabb fintech cégek jelentik, amelyek felrázzák majd a piacot.

Jack Ma beszél az október 24-i konferencián – Fotó: Zhao Yun / Imaginechina / AFP

A Wall Street Journal, a Financial Times és a Reuters forrásai szerint Ma ezzel két vörös vonalat is átlépett. Egyrészt a pártállam bölcsességének nyílt megkérdőjelezése még a legbefolyásosabb üzletemberek számára is tabu. „Hszit nem érdekli, hogy felkerültél a gazdaglistákra, csak azzal foglalkozik, hogy miután meggazdagodtál, az állami érdeknek megfelelően tevékenykedsz-e”, foglalta össze a WSJ-nek egy kínai tisztviselő. (A kínai sajtó természetesen nem foglalkozik behatóan a rezsim belső feszültségeivel, és nem osztja meg névtelen rezsimközeli források belső helyzetértékelését.)

„A Kínai Kommunista Párt számára régóta komoly fejtörést okoz a hatalom megtartása és a további gazdasági növekedés között feszülő ellentét. E strukturális konfliktus egyik megjelenési formája, hogy egyes nagyon meggazdagodott kínai üzletemberek és hírességek időről időre kritikusan nyilatkoznak az államról és annak vezetőiről, amire Peking rendszerint erővel válaszol, példát statuál. Az, hogy ezúttal Kína leggazdagabb, nemzetközileg is ismert – amúgy párttag – milliárdosa sem kerülhette el a következményeket azt mutatja, hogy a KKP számára továbbra is a belső kontroll fenntartása a legfontosabb”

- mondta kérdésünkre Matura Tamás, a Corvinus Egyetem Kína-kutatója.

Túl sokat hitelezett

A másik vörös vonal, hogy a pénzügyi szektor feletti állami kontroll a kínai rendszer egyik legalapvetőbb eleme. Bár pusztán piaci logika szerint a rendszer valóban nem működik hatékonyan, de a piaci logikánál a kínai kontextusban fontosabb, hogy a bankrendszer képes az állampárt számára fontos stratégiai szektorokba és/vagy állami nagyvállalatokhoz csatornázni a pénzt; ha pedig félremegy a hitelezés, akkor képesek fentről belenyúlni a rendszerbe, és átstrukturálni a rossz hiteleket (bár a jelek szerint csökkenő mértékben). Emiatt egyesek szerint súlyos politikai kockázatként tekintettek Pekingben a pénzügyi szektor ellen intézett kihívásra.

Egy másik, az előzőhöz kapcsolódó narratíva szerint a Ma beszéde által keltett politikai hullámoktól és a kínai pénzügyi rendszer jellegzetességeitől függetlenül a szigor mögött az Ant üzleti modelljének olyan közvetlen és valós pénzügyi kockázatai állnak, amelyek bármely más országban is kiverték volna a biztosítékot.

A cég az utóbbi időben a pénzügyi szolgáltatások közvetítése felé terjeszkedett, és az Alipay platformján kínált a biztosítástól a befektetéseken át a személyes vagy kisvállalkozói kölcsönig számos egyéb pénzügyi szolgáltatást. Különösen a CreditTech nevű mikrohitelezési szolgáltatásuk futott nagyot, amely az Ant teljes bevételeinek 40 százalékát adta.

Ezzel kapcsolatban két problémát szokás emlegetni. Egyrészt a kiközvetített hiteleknek az Ant mindössze 2 százalékát fedezi saját tőkéből, a maradékot vagy partnerbankok finanszírozzák, vagy értékpapírosítva adnak túl rajta. Másrészt a CreditTech 500 millió ügyfele között sokan vannak, akik hagyományos csatornákon keresztül nem juthatnának hitelhez. Azaz a felügyelet szempontjából, amit Jack Ma technológiai fejlődésként állít be, az kockázatkezeléstől mentes, fejetlen hitelezés, és egy ekkora szereplő esetében rendszerszintű veszélyt jelent. (Az ügy ezen részéről részletesen a G7 írt.)

Az október végi Ma-beszéd után a kínai sajtóban hirtelen megjelent számos cikk cikk az internetes pénzügyi szolgáltatások veszélyeiről. A Jack Mával tartott beszélgetés után nem sokkal mind a hitelbírálatra, mind a sajáttőke-követelményekre vonatkozóan jelentős szigorításokat jelentettek be. Ezek nem új tervek voltak: a szabályozók korábban sem szerették az Antot, és hosszabb ideje dolgoztak az online hitelezőkre és fintech cégekre vonatkozó törvények szigorításán. A dolog azonban nem volt egyszerű, mert Ma jó kapcsolatrendszerén keresztül, illetve cége stratégiai fontosságát kihasználva ellen tudott tartani a nyomásnak.

Egy vásárló az Alipay megoldásával fizet egy pekingi piacon 2020 novemberében – Fotó: Greg Baker / AFP

Vélhetően előkerül

Eszerint a narratíva szerint az októberi beszéd legfeljebb az utolsó csepp volt a pohárban. A techmilliárdosnak már eddig is voltak érdekes, Pekingben nem jó szemmel nézett magánakciói (2017 elején például a Trump Towerben találkozott Donald Trump későbbi amerikai elnökkel beiktatása előtt), és ahogy az a techvizionáriusokkal lenni szokott, tett jó pár, a rendszer határait feszegető kijelentést is. A mostani, kelleténél vehemensebb támadással Jack Ma kirúgta maga alól a politikai tőkéjét, és ez vezetett ahhoz, hogy visszavonult a rivaldafényből.

Arról nem tudni, hogy az Ant ellen folyó felügyeleti eljárás mellett személyesen Ma ellen is vizsgálódnának-e a hatóságok, azaz van-e személyes félnivalója. A spekulációk szerint mindenesetre jelenleg nem ezért nem mutatkzoik, csak simán csak el van foglalva a cége körüli politikai és szabályozói viharral, és se ideje, se kedve, se lehetősége konferenciákon szónokolni – a médiaszereplésekig kénytelen lesz kivárni vagy kiérdemelni, hogy leüljenek a hullámok körülötte.

Versenytársai és az internetezők ugyanakkor nem hullatnak iránta nagy könnyeket. Ahogy egy kínai újságíró írta, Jack Ma holléténél sokkal nagyobb téma manapság (egy másik internetes cég botránya mentén) a „996” gyalázása. Ez Jack Ma és más milliárdos techmágnások egy rengeteg kritizált szólama, és azt jelenti, hogy ha sikeres akarsz lenni a kínai techvilágban, reggel kilenctől este kilencig kell dolgoznod heti hat napon – természetesen ez a hozzáállás, és általában véve a nagyszájú techmilliárdosok okosságai arrafelé is minimum megosztóak. (Mindazonáltal a Ma ügyével kapcsolatos kínai online- és sajtófigyelem hiányának másik potenciális magyarázata, hogy simán cenzúrázzák az ügyet.)

„Azt nem tartom valószínűnek, hogy Jack Ma is végleg eltűnjön, mint egyes korábbi sorstársai, várhatóan pár hónap teljes csend és egy látványos bocsánatkérés után visszatérhet majd a közéletbe. Ha azonban jogi eljárást indítanak személye ellen, akkor komoly bajba kerülhet”

- mondta Matura Tamás.

Állam, kapitalizmus

A vélt és valós okoktól, valamint személyének megítélésétől függetlenül az Ant és a Jack Ma elleni fellépés hirtelensége és jellege számos nyugati sajtókommentár szerint arra enged következtetni, hogy a hatalom példát akart statuálni. A történet ezen narratíva szerint így a kínai állam és a gazdaság változó viszonyáról is szól.

Amikor Hszi Csin-ping 2013-ban hatalomra került, sokan gazdasági reformerként, a begyöpösödött állami cégeket felforgató, a piaci liberalizációt támogató figuraként tekintettek rá, és maga Hszi is arról beszélt, hogy döntő szerepet kell adni a piaci mechanizmusoknak. Ez az álláspontja állítólag 2015-re, nagyrészt az azévi kínai tőzsdepánik miatt jelentősen megváltozott. Azóta az állam közvetett és közvetlen gazdasági befolyása nő, és „a piaci reformokat támogatók tábora majdnem teljesen eltűnt” a döntéshozói körből.

Ezt az álláspontot még jóval a Ma-ügy előtt az egyébként a kínai rendszer erejét és gazdaságfejlesztési képességeit pozitívan értékelő cikkében az Economist úgy foglalta össze, hogy „egyre nehezebb megkülönböztetni az állami és a magánszektort, (...) a vállalati és nemzeti érdeket.”

A jelek szerint Jack Mának sem feltétlenül sikerült a dolog. Avagy, ahogy egy Ma-idézet szól:

„A disznó szállhat a szélben, de ha a szél leül, a disznó leesik, és meghal. Arra kell rájönnünk, hogy hogyan tudjuk megragadni a szelet, és fennmaradni rajta.”

A kínai közmondás parafrazálása alatt Ma azt értette, hogy a technológiai szektor szereplőinek nem az aktuális divatra kell felülniük, hanem arra kell törekedniük, hogy a gyorsan változó körülményekhez is hatékonyan tudjanak alkalmazkodni. A jelek szerint ezt az alkalmazkodóképességet mostanában neki is mélyebben kell gyakorolnia.

Már egy éve van Telex! 🎉

Ez azt is jelenti, hogy sok támogatónk regisztrációja lejárt. Ha e-mail-címed megadásával kéred, megnézzük, hogy tartozik-e regisztráció az e-mail-címedhez, és ha igen, milyen támogatási adatokkal.

A Telex csak tőled függ. Legyél a rendszeres támogatónk!
Támogatom!
A Telex csak tőled függ. Legyél a rendszeres támogatónk!
Támogatom!