Palesztin jogvédők telefonján is megtalálták a Pegasus kémszoftvert

2021. november 08. – 15:20

Másolás

Vágólapra másolva

Három palesztin jogvédő szervezet összesen négy alkalmazottjának telefonján is megtalálták a Pegasus kémszoftvert, melyet az izraeli NSO cég világszerte több, az emberi jogok és jogállamiság területén többször is elmarasztalt kormányzatnak és szervezetnek is eladott, és mellyel a létező összes telefont fel lehet törni.

Az aktivisták készülékeinek vizsgálatát a Front Line Defenders írországi székhelyű nemzetközi jogvédő (pontosabban a humanitárius munkát végzők nemzetközi támogatására szakosodott) szervezet rendelte meg, és a Torontói Egyetem és az Amnesty International adatvédelmi szakemberei végezték el. A 76 palesztin jogvédőből 6 készülékén találták meg a Pegasust.

A Front Line Defenders (FLD) közleménye szerint október 16-án jelentette gyanúját az egyik mentorált palesztin jogvédő szervezet tagja, mire Mohamed Al-Maskati, az FLD digitális biztonsági koordinátora összesen hat szervezetet értesített a hekkelés gyanújáról.

A vizsgálat arra nem derített fényt, ki állhat a telefonokra történt illegális behatolások mögött. A Times of Israel emlékeztet arra, hogy az NSO Group izraeli exportengedélye kizárja, hogy a cég termékeit izraeli állampolgárok megfigyelésére használják fel, vagy akár csak Izraelben alkalmazzák. Ezért azután

  1. az NSO vagy megszegte az exportengedélyben foglalt forgalmazási feltételeket;
  2. vagy pedig az izraeli állam saját területén használta fel a Pegasust (Ciszjordánia lakóinak státusza nem egyértelmű, de a terület Izrael katonai felügyelete alatt áll).

Az FLD közleménye felhívja a figyelmet arra, hogy bizonyos gyanús egybeesések ez utóbbi lehetőségre utalnak. Ugyanis pontosan a 2020 folyamán, eltérő időpontokban történt pegasusos hekkelésre figyelmeztetett hat palesztin jogvédő szervezet volt az, melyet három nappal később az izraeli védelmi minisztérium – nagy nemzetközi felhördülést kiváltva – törvényen kívül helyezett. A tárca állítása szerint mind a hatan a Palesztin Felszabadítási Szervezet (PFSZ) erőszakos múlttal rendelkező egyik kisebb frakcióját, a Népi Front Palesztina Felszabadításáért (PFLP) szolgálták – ezt a vádat mind a hat szervezet cáfolta.

A Pegasus-ügy

Júliusban jelent meg a Telexen a Direkt36 tényfeltáró cikksorozata, amiben egy nemzetközi újságírókból álló csoporttal bemutatták, hogy több mint 50 országban, köztük Magyarországon is megfigyelésre használták az izraeli NSO kémszoftverét, a Pegasust. A célpontok között nagy számban szerepeltek újságírók és jogvédők is, de az is kiderült, hogy Emmanuel Macront is lehallgatták a szoftver segítségével.

Mint kiderült, Bodnár Zsolt rendőr dandártábornok, a Terrorelhárítási Központ főigazgató-helyettese is a kémprogram áldozata volt, akárcsak a titkos megfigyeléseket, lehallgatásokat intéző Nemzetbiztonsági Szakszolgálat egyik tisztje is. Az oknyomozó csapat Magyarországról 300 telefonszámot talált a célszemélyek listáján, köztük újságírókét, ellenzéki politikusokét és üzletemberekét. Némelyikük telefonjának vizsgálata során kiderült, hogy valóban feltörték a készüléküket.

Az Egyesült Államok november elején három másik céggel együtt feketelistára tette a Pegasust gyártó NSO-t. A listára olyan elemek kerülnek, amikről az USA-nak nyomós oka van azt feltételezni, hogy az ország nemzetbiztonsági és külpolitikai érdekeivel ellentétesen cselekedett. A döntés egyúttal azt is jelenti, hogy az NSO nem üzletelhet amerikai cégekkel különleges engedély nélkül.

A gyártó szerint a programot csak és kizárólag állami szerveknek adják el, és csak terroristák, bűnözők megfigyelésére készítették.

Szijjártó Péter külügyminiszter júliusban azt mondta, hogy semmilyen információval nem rendelkezik erről a „vélelmezett vagy állítólagos” adatgyűjtésről, és szeptemberben is ezt állította. Azonban Kósa Lajos a honvédelmi és rendészeti bizottsága elnökeként múlt csütörtökön elismerte: a magyar Belügyminisztérium is vásárolt a kémszoftverből. Később a DK-s Vadai Ágnes, majd pedig a bizottság jobbikos tagjának, Stummer Jánosnak a nyilatkozatából kiderült, hogy a szofvert valójában a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat vette meg.