Orbán Viktor: Megöli a középosztályt, és veszélybe sodorja az európai demokráciát az uniós klímacsomag

„Megöli az európai középosztályt” az 55 százalékos kibocsátáscsökkentési cél érdekében hozott Fit for 55 terv – erről Orbán Viktor beszélt csütörtök délután az Európai Tanács ülése előtt újságíróknak.

Az MTI beszámolója szerint a miniszterelnök azt mondta, az Európai Bizottság klímaalkalmazkodási terve megemeli az energiaárakat, ami „lerombolja” a középosztályt, holott „az egész európai demokrácia a középosztályon áll vagy bukik”.

„Az európai demokráciát sodorják veszélyebe azok, akik az egekbe emelik az áramnak és a gáznak az árát. Ezért ezeket a terveket vissza kell vonni és újra kell gondolni”

– fogalmazott Orbán Viktor a nyáron közzétett szén-dioxid-kibocsátáscsökkentési tervről, amiről a kormány már júliusban kijelentette, hogy vétót emelnének ellene.

Mi is ez a Fit for 55? Az Európai Bizottság gigantikus klímaalkalmazkodási csomagja arra tett javaslatokat, hogyan ugorjuk meg uniós szinten az 55%-os kibocsátáscsökkentési célt 2030-ra. Egy több ezer oldalas, számos területen érdemi változással járó tervezetről van szó, ami túlzás nélkül mindannyiunk életére hatással lesz, és amit azonnal kritizálni kezdett több tagállam, például Magyarország is.

Orbán Viktor a csütörtöki uniós csúcs előtt arról beszélt, hogy az EB ígéretei ellenére a bizottsági javaslatokról semmilyen hatástanulmány nem készült, és semmilyen jelentés nem érkezett. „A Bizottság szétveri az európai gazdaságot. Ennek mindenképpen megálljt kell parancsolni” – mondta a miniszterelnök.

Merre tart Lengyelország? És az EU maga?

A klímacélok mellett napirendre kerül majd az uniós állam- és kormányfők találkozóján Lengyelország is. Az Euractiv beszámolója szerint a lengyel jogállamiság kérdése lehet a legforróbb téma az ülésen – a témáról ebben a cikkünkben írtunk bővebben. Míg Franciaország, Hollandia vagy Belgium megvonná az uniós forrásokat a lengyelektől, a magyar kormányfő kiállt Varsó mellett:

„Van egy boszorkányüldözés Európában Lengyelország ellen. Az igazság a lengyelek oldalán van. Azokban az ügyekben, amelyeket a nemzeti parlamentek nem adtak át az Európai Uniónak, ott semmi keresnivalója az Európai Unió egyetlen intézményének sem. (…)

Lopakodó hatáskörbővítés zajlik az EU részéről, aminek végre megálljt kell parancsolni. A lengyelek végre vették a bátorságot, és megnyitották ezt a csatát. Ott a helyünk mellettük”

– mondta Orbán, amikor a lengyel jogállamisági ügy magyar álláspontjáról kérdezték. Szerinte nincs szükség semmiféle szankcióra Lengyelország ellen, mert „Lengyelország az egyik legjobb ország Európában”.

A lengyel miniszterelnök, Mateusz Morawiecki valamivel visszafogottabban beszélt a jogállamisági kérdésről, de ő is óva intette az EU intézményeit attól, hogy „megzsarolják” Lengyelországot: „Az uniós szerződésekben a tagállamok a hatáskörök egy bizonyos részét bízták a tagállamokra, és Lengyelország elismeri az európai jog elsőbbségét mindazokon a területeken, ahol hatásköröket ruháztak át az EU-ra.

Lengyelországnak nincs gondja a jogállamisági vitával, és nem látunk különbséget a mi álláspontunk és más uniós tagállamok álláspontja között. Ugyanolyan hűségesek vagyunk a jogállamisághoz, mint a többiek és mint az uniós intézmények.”

Belgium miniszterelnöke, Alexander De Croo közel sem látja így: szerinte Lengyelországnak el kéne döntenie, mit is keresnek igazán még az Európai Unióban: „Merre tartanak? Milyen jövőt látnak önök Európában? Kár, hogy ezzel kell töltenünk az időnket, de ezt a vitát le kell folytatnunk” – mondta De Croo. Szerinte ha valaki egy klub tagja akar lenni, akkor tiszteletben kell tartani annak szabályait – Lengyelország viszont „átlépett egy vörös vonalat”.

Várhatóan ez az utolsó ülés az Európai Tanácsban, ahol részt vesz a tizenhat év után leköszönő német kancellár, Angela Merkel, aki szerint közös álláspontra kell jutni a lengyel kérdésben:

„A jogállamiság az Európai Unió egyik alappillére. Másrészt viszont meg kell találnunk a módjait és a lehetőségeit annak, hogy egy álláspontra jussunk ebben a kérdésben – mert az Európai Bíróság előtt zajló jogviták rengetege nem fog választ adni arra a kérdésre, hogyan lehet gyakorolni ténylegesen a jogállamiságot.”

Merkel szerint kulcskérdés, hogy a tagállamok hogyan képzelik el az EU jövőjét: „Egy egyre szorosabb uniót, vagy inkább a nemzetállami megoldást látják maguk előtt? És ez természetesen nemcsak Lengyelország és az Európai Unió közötti kérdés, hanem más tagállamokban is vita van erről.”