Holland EP-képviselő: Olyan dolgokat terjesztenek az Orbán-féle populisták, amik a fake news határát súrolják

Több amerikai választás kimenetelét is befolyásolták külső erők dezinformációkkal – ehhez pedig kiváló terepet adtak nekik a közösségi platformok, mondta az Európai Parlament sajtószemináriumán Chris Krebs, az amerikai belbiztonsági minisztérium korábbi kibervédelmi vezetője. Az EP szerdai online eseményét a kiberbiztonság és a dezinformációk témakörében rendezték, de szó volt többek között a techcégek szabályozásáról, és az autokratikus vezetők fake news-hadjáratáról is.

Krebs arról beszélt egy nemrég közzétett jelentés alapján (itt írtunk róla bővebben), hogy az oroszok mellett irániak is dezinformációs támadást indítottak a 2020-as elnökválasztás befolyásolására – utóbbiak rengeteg e-mailt küldtek ki a szélsőjobboldali trumpista csoport, a Proud Boys nevében. Bár ebben a konkrét esetben sikerült mindössze 27 órával az e-mailek kiküldése után beazonosítani a dezinformációk valódi forrását, egy hasonló támadást szerinte nem tudnának minden közösségi platformon kivédeni.

Éppen ezért kooperációra és transzparenciára lenne szükség a közösségi oldalakat üzemeltető techcégek felől – egy őket érintő széleskörű szabályozás kidolgozását pedig támogatnia kell a politikai pártoknak is. „Egyelőre csak az egyik amerikai párt hajlandó ebben együttműködni” – mondta Krebs a demokratákra utalva, szerinte ugyanis a republikánusoknak nem lenne érdeke keretek közé szorítani a techplatformokat.

Holott a kiberbiztonság védelme a demokrácia sarokköve Krebs szerint, erre pedig rengeteg pénzügyi, emberi erőforrást és figyelmet kell fordítani. „A dezinformációban érdekelt hangok aláássák a demokráciát – ennek a következményeit pedig láthattuk a Capitolium elleni január 6-i események során is.” Szerinte az amerikai Kongresszus és az Európai Parlament együttműködése lehet az első példája a dezinformáció elleni globális fellépésnek.

Transzatlanti összefogás kell

Ahogyan Krebs, úgy Joe Dunne, az Európai Parlament washingtoni irodavezetője is arról beszélt, hogy transzatlanti összefogásra van szükség a főleg Kínából és Oroszországból érkező támadásokkal szemben. Utóbbira példa a SolarWinds-ügy, amiben több amerikai minisztériumot, kormányügynökséget, és prominens techcégeket, köztük a Microsoftot is megtámadták olyan hekkerek, akik sajtóhírek szerint az orosz államhoz köthetőek. Az ügyről itt írtunk részletesen.

Baiba Braže, a NATO nyilvános diplomáciáért felelős helyettes főtitkára szerint a kibertámadások mellett legalább ekkora veszélyt jelentenek a dezinformációs támadások is. Ezt négy fő célban fogalmazta meg:

• be kell fektetni a stratégiai kommunikációs eszközökbe – ehhez rengeteg szakember, technológia és tudás kell;
• az államoknak proaktívan kell kommunikálniuk egymással az esetleges támadásokról;
• ellenállóvá kell tenni a társadalmat a hamis információkkal szemben;
• erősíteni kell a kooperációt és a koordinációt a különböző transzatlanti, európai és amerikai intézmények között.

Braže szerint az álhírek problémája egyáltalán nem új, de a technológia fejlődése miatt soha nem látott gyorsasággal képesek ezek terjedni, ezért komplex megoldásra van szükség.

EU-s pénzből hergelnek az EU ellen

Sophie in 't Veld holland liberális EP-képviselő azonban arról beszélt, hogy nem csak kívülről érkeznek a dezinformációs támadások:

„Olyan populista politikusok, mint például Donald Trump vagy Orbán Viktor olyan nonszensz dolgokat terjesztenek, amik a fake news határát súrolják”

– mondta In 't Veld. Szerinte rajtuk kívül is több európai és amerikai vezető politikus is résztvesz a hamis információk terjesztésében – ebben pedig segítségükre lehet a hagyományos média is: „Elég, ha csak az amerikai Fox News-ra gondolunk, vagy a lengyel és a magyar médiarendszerre, amelyek legnagyobb része mára a varsói és a budapesti kormány befolyása alatt áll.” A képviselő szerint ezek a médiumok és politikusok a demokratikus intézményrendszert és az Európai Uniót is támadják – sok esetben ráadásul az EU finanszírozásával: „Ilyenkor fel is tehetnénk a kérdést, hogy egyáltalán van értelme ennek az egész küzdelemnek?”

In 't Veld felhozta példaként az EP múlt heti sajtóügyi vitáját is, ahol a képviselők azzal vádolták az Európai Bizottságot, hogy nem mernek fellépni Lengyelországgal és Magyarországgal szemben: „Ha a hatalom legitimálja a dezinformálást vagy a félretájékoztatást, akkor nagyon veszélyes terepre jutunk.”

Hasonlóan érvelt Magdalena Adamowicz lengyel néppárti képviselő is, aki szerint nagyon vékony a határ a szólásszabadság és a gyűlöletbeszéd között – miközben rendkívül fontos szerepe lenne a médiának abban, hogy bemutassa az igazságot: „Orbán Viktor médiája Magyarországban viszont azt mutatja, hogy a demokratikus rendszer eszköztelen azokkal szemben, akik le akarják építeni az intézményeit.”

Élő demokrácia a fake news mocsarában

Adamowicz arról is beszélt a szerdai esemény egyik panelbeszélgetésén, hogy soha nem volt egyszerűbb célzottan terjeszteni a propagandát a közösségi platformokon keresztül, ezzel pedig soha nem látott teret adtak a különböző összeesküvés-elméleteknek is. A techcégeket viszont nem a demokrácia védelme, hanem a profitszerzés hajtja, így megfelelő szabályozás nélkül nincs értelme a dezinformáció elleni harcnak sem.

Egy ilyen szabályozásnak tartalmaznia kell azt is, hogy a tudományos szféra és a civil társadalom is hozzáférhessen a platformok technikai részleteihez, például az algoritmusok felépítéséhez. Bár ezeket a techcégek féltve őrzött üzleti titokként kezelik, Christel Schaldemose dán EP-képviselő szerint a közösségi média szabályozásának része kell legyen a transzparencia biztosítása ebből a szempontból is.

Annak ellenére, hogy milyen kockázatokat jelent az álhírek terjedése miatt a közösségi média, a panelbeszélgetés résztvevői szerint megkerülhetetlenné váltak ezek a platformok. Tyson Barker, a Német Külpolitikai Társaság (DGAP) technológiai vezetője arról beszélt, hogy a közösségi oldalak fórumot adnak a társadalmi vitáknak – például az AstraZeneca-vakcinák beadása kapcsán felmerülő kérdésekben: „Tulajdonképpen élőben valósul meg ezeken a platformokon a demokrácia.”

A közösségi platformokat egyébként a magyar kormány is megrendszabályozná a 2022-es választásokig, a saját érdekei szerint – erről ebben a videónkban számoltunk be bővebben: