Az amerikai elnökválasztás másnapján egyelőre több a kérdőjel, mint a válasz. Végeredmény még nincs, és akár napokig nem is lesz; az egyes felmérések által valószínűsített, elsöprő demokrata párti győzelem nem jött be; sok helyen nagyot tévedtek a közvélemény-kutatók; a maradék néhány állam nagyon szoros; és a levélszavazatok hozhatnak még meglepetéseket, valamint bírósági ügyeket is. Röviden az alábbiakat lehet tudni arról, mi történt a szavazáson.
Az eredmények alakulását itt követhetik élőben>>>
Sokkal szorosabb lett, mint a felmérések sugallták
A 2016-os tapasztalatok alapján a választás előtti esélylatolgatások visszatérő eleme volt, hogy hiába vezet Biden magabiztosan a közvélemény-kutatásokban, ez messze nem életbiztosítás. Ez a magyar idő szerint szerda délelőtti helyzet alapján be is jött: függetlenül attól, hogy végül ki nyeri a választást, több helyen még annál is nagyobbat tévedtek az állami felmérések, mint négy éve.
A választási előrejelzésben utazó FiveThirtyEight a felmérések átlaga alapján például 2,5 százalékpontos Biden-győzelmet várt Floridában, és szűk, egy-két ponton belüli Trump-győzelmet Ohióban, Iowában és Texasban. Ehhez képest Trump 3 ponttal hozta Floridát, 8 ponttal Ohiót, 7 ponttal Iowát és 6 ponttal Texast. Ezeket az államokat négy éve is hozta az elnök, az általában szoros Florida kivételével stabilan jobbra húzó helyekről van szó. Ugyanakkor a legtöbb felmérés idén szorosabb versenyt vetített előre Trump számait illetően, mint négy éve (bár idén is voltak, akik jól lőtték be például a floridai eredményt.)
A hagyományosan republikánus Georgiában és Észak-Karolinában is szűk Biden-előnyt mutatott a felmérésátlag, magyar idő szerint szerda délelőtt itt is Trump vezetett, de az eredmény még nem teljes, és annyira szorosak, hogy van esély fordításra is. Biden viszont a jelek szerint győzni tud Arizonában, ahol négy éve Trump 3,5 százalékkal ment.
Ha emellé megtartja Nevadát, ahol jelenleg nagyon szűken vezet, akkor Bidennek a három, szorosnak ígérkező rozsdaövezeti csatatérállamból (Wisconsin, Michigan, Pennsylvania) kettőt kell hoznia a győzelemhez, vagy Georgiában és Észak-Karolinában kell előznie. (Döntetlen már nem lehet.) Nevadában 86 százalékos feldolgozottság mellett már csak a levélszavazatok és előzetes szavazatok vannak hátra, amik valószínűleg a demokratáknak kedveznek majd. A jelek szerint Észak-Karolinában szintén csak a levélszavazatokat kell megszámolni, ám a százszázalékos eredmény kihirdetése itt is beletelhet akár egy hétbe is.
> > > A Telex legfrissebb cikkeit itt találja < < <
A rozsdaövezet átfordulhat
A szavazás előtt is sokan valószínűsítették (részletesen ld. itt), hogy Pennsylvania lehet a döntő, itt azonban napokig húzódhat a számlálás, több fontos megyében időlegesen fel is függesztették a munkát. Emellett az államban három nappal a voksolás utánig elfogadják az érvényes levélszavazatokat, ha azokat a választás napjáig postára adták. Hasonló a helyzet a szintén szoros Nevadában, ahol november 10-ig elfogadják a voksot, ha a postai pecséten a keddi nap szerepel. Azaz előfordulhat, hogy még egy hétig nem lesz eredmény. Egy szoros helyzetben pedig újraszámlálást és/vagy a levélszavazatok érvénytelenítését kérelmező perek is indulhatnak:
mindkét oldal jogászok hadát állította csatasorba, és a nekik nem tetsző eredmények megtámadását ígérték.
A jelenlegi részeredmények alapján Pennsylvaniában és Michiganban is vezet Trump, előbbiben 75 százalékos feldolgozottság mellett több mint 10 pont az előnye, utóbbiban 86 százalékos feldolgozottságnál 0,5 százalékpont. Ugyanakkor ezekben az államokban rengeteg még a feldolgozatlan levélszavazat, és Wisconsin példája alapján ezekkel nagyot fordulhat a helyzet: utóbbi államban 89 százalékos feldolgozottságig Trump relatíve jó előnnyel vezetett, ám amikor elkezdték lejelenteni a nagyvárosi levélszavazatokat, elsősorban Milwaukeeban, Biden szorosan átvette a vezetést, most 93 százalékos feldolgozottság mellett 0,7 százalékponttal áll nyerésre. Wisconsinban a jelek szerint még egy olyan megye van hátra, amelyet 2016-ban kis előnnyel Hillary Clinton, a demokrata jelölt nyert.
Hasonló tendenciák láthatók Michiganben is, ahol hosszú ideig nagyon vezetett az elnök, de ahogy elkezdtek beérkezni a nagyobb városok és elővárosok voksai, jelentősen csökkent az előnye. Mivel a feldolgozatlan voksok jellemzően a demokratáknak kedvező levélszavazatok, itt is lehetséges, hogy megfordul a helyzet. Nate Cohn, a New York Times adatguruja szerint Pennsylvaniában előfordulhat, hogy a levélszavazatok háromnegyede demokrata voks. A legfontosabb csatatérállamban ráadásul jellemzően olyan körzetek nem jelentettek még, ahol erős balos többség várható, például Philadelphia megye. (Itt egyébként elsősorban azért nem dolgozták fel előre a levélszavazatokat, mert ezt a republikánusok jogi úton akadályozták.)
Azt a választás előtt is írtuk, hogy a nagy számú levélszavazat és a számolási logisztika komoly változásokat hozhat az adatokban a választás éjszakáján és az azt követő napokban. Ez így is lett:
több fontos állam hullámvasútba ültette az egyszerű szemlélődőt, és akár ezután is jöhetnek még meglepetések.
Trump Trump
A napokban egyes amerikai sajtóértesülések arról szóltak, az elnök akkor is győzelmet hirdet majd a szavazás estéjén, ha még messze nincs végeredmény. Trump ezt tagadta, de aztán helyi idő szerint szerda hajnalban mégis csak győzelmi beszédet tartott, bejelentette, hogy nyert vagy behozhatatlan előnnyel vezet olyan államokban, ahol még egyáltalán nem biztos a végeredmény, visszakézből csalással vádolta a demokratákat, és azt ígérte, bírósághoz fordul annak érdekében, hogy „ne szavazhassanak tovább az emberek” – bár a voksolásnak ekkor már régen vége volt.
Ezzel az egyik legrosszabb potenciális forgatókönyv látszik körvonalazódni: szoros eredmény mellett Trump jogi és retorikai támadást intéz a szavazatszámlálás befejezésének megakadályozása végett, és kétségbe vonja az esetlegesen neki nem tetsző eredményeket. Ha a végén a középnyugati államokban mégis Bident hozzák ki győztesnek a még feldolgozás alatt álló levélszavazatokkal, egyes spekulációk szerint elhúzódó politikai válság is jöhet.
Joe Biden közben azt mondta, jó úton halad a győzelem felé. Bár kampánya elismerte, hogy a várt, nagyarányú győzelem nem jött össze, ők is igyekeznek esélyesként beállítani magukat.
A legtöbb értékelés a voksolás előtt azt pedzegette, hogy nyugalmat csak egy nagyon tiszta és egyértelmű győzelem hozhatna, ellenkező esetben mindkét oldal megkérdőjelezheti a választás legitimitását. Erre az urnazárás után csak pár órát kellett várni.
A kubaiak Trumppal vannak
Mint a választások előtt is írtuk, Joe Biden jóval kevésbé népszerű a latinók körében, mint az előző demokrata elnökjelölt, Hillary Clinton volt.
Arra is több elemzés kitért, hogy a latinókat bár szokás egy kalap alá venni, értékrendjüket, életkorukat, anyagi helyzetüket tekintve meglehetősen sokszínű csoportról van szó, és igen sok köztük a konzervatív, idősebb ember, illetve az olyan fiatal, akinek nem tetszik, hogy a demokraták egyes tagjai jobb viszonyra törekednek latin-amerikai balos rezsimekkel, és a párt „szocialista” üzeneteiben azon diktatúrák tükörképét látja, ahonnan családja az Egyesült Államokba menekült. Erre játszott rá Trump is, aki déli kampánymegállóin (is) kommunistázta a baloldalt, és arról beszélt, Biden szétverné Amerikát.
Ez Floridában és Texasban be is jött: bár Biden a várakozásoknak megfelelően javított Clinton eredményén a floridai nyugdíjasok körében, a kubai származásúak körében Trump 11 pontot javított négy évvel ezelőtti eredményéhez képest.
Több államban bejött a republikánus mozgósítás
Republikánus stratégák különösen Florida kapcsán azt hangoztatták, hogy miközben a demokrata aktivisták Biden kérésére a koronavírus-járvány miatt nem jártak ajtóról-ajtóra, hogy személyesen próbálják meggyőzni a szavazókat, a jobboldal végigkopogtatta a csatatérállamokat, és nagyon jelentős erőket vetett be szimpatizánsaik mozgósítása végett.
Hasonló volt a helyzet a választási gyűlésekkel. Joe Biden a vírus által megkövetelt távolságtartás miatt csak kisebb autós rendezvényeken szólalt fel, míg Trump nagy ívben tett a járványra, és tömegrendezvényekkel haknizta végig a fontosabb államokat, tanácsadói szerint ezzel erőt mutatva táborának. Hogy ez utóbbi mennyit számított a mozgósítás terén, azt nehéz megmondani, de tény, hogy a republikánusok a jelek szerint nagyon sikeresen terelték az urnákhoz a jobbra hajló embereket.
Trump Iowában és Ohióban is hozta a négy évvel ezelőtti számait, és Wisconsinban és Pennsylvania nyugati részén is erősebb volt a vártnál, azaz látszólag a középnyugaton is sikerült feltüzelni a híveket. Ezzel együtt a jelenlegi állás szerint könnyen lehet, hogy ez sem elég a győzelemhez ezekben az államokban.
Koronavírus vs. gazdaság
Bár idén az exit pollokat a nagyszámú levélszavazat és előzetesen leadott voks miatt a szokásosnál is nagyobb fenntartással kell kezelni, ezek eredményei szerint a két fő téma a koronavírus és a gazdaság állapota, illetve a kettő közti vélt kizárólagosság volt. Akik a koronavírus kezelését tartották fontosabbnak, azok jellemzően Joe Bidenre szavaztak, akik ellenzik a járvány miatti korlátozásokat, és a gazdaság mihamarabbi újraindítását szorgalmazzák, azok a vírust elbagatellizáló Donald Trumpra – dacára annak, hogy közgazdászok hosszú ideje hangoztatják, a gazdaság újraélesztésének legjobb módja a járvány kezelése.
Az már az előzetes felmérésekből látszott, hogy ez a két téma dominál majd, és azt is tudni lehetett, hogy a két tábor nagyon máshogy áll a kérdéshez (erről itt írtunk részletesen).
Az exit pollok szerint Biden erősen szerepelt a függetlenek, a külvárosiak és diplomások körében, azonban a várakozásokkal szemben Trump megtartotta jó számait négy évvel ezelőttről a diplomával nem rendelkező fehérek körében, Texasban és Floridában pedig a latinók körében is nyert, bár az ország egészét tekintve Biden 2-1 arányban hozta a latin-amerikai származásúak voksait.
Kiélezett szenátus, demokrata képviselőház, megosztott ország
Az elnökválasztás mellett a törvényhozás tagjairól is szavaztak kedden. Az előrejelzések alapján úgy tűnt, hogy a demokraták megtartják többségüket az alsóházban. Bár a szerda hajnali állás szerint a republikánusok négy hellyel csökkentették hátrányukat, a 435-ből 65 körzetben még nincs végleges eredmény, sok helyen a balra húzó levélszavazatok dönthetnek.
Ennél jóval bonyolultabb a helyzet a felsőházban. Itt államonként két szenátor foglal helyet, ezért a kisebb lakosságszámú, de jobbra húzó államok relatív súlya nagyobb. A szenátus tagjait hat évre választják, kétévente a ház tagjainak harmadáról szavaznak, és miután eddig a republikánusok 53-47 arányú többségben voltak, a demokratáknak a kedden újraválasztott 35 helyből (volt, ahol időközi választást tartottak) hármat meg kellene fordítaniuk. Szerda délelőtti állás szerint egy pluszban vannak, a kétfordulós rendszerben választó Georgiában pedig legalább egy helyen január 5-én második fordulót tartanak. Külön csavar, hogy a szenátus elnöke az Egyesült Államok alelnöke, ezért 50-50-es állás esetén az elnökválasztás dönt a felsőház sorsáról is. A jelen állás szerint mindenesetre marad a republikánus többség.
Ez azt jelentené, hogy függetlenül az elnök személyétől, a törvényhozás továbbra is megosztott maradhat. Emiatt várhatóan nem ülnek el az utóbbi két év törvénykezési viharai sem, továbbra is minden egyes jogszabályt ádáz csaták kísérnek majd.
De mindez igaz az egész amerikai társadalomra is. Bár az előzetes felmérésekből az sejlett fel, hogy a Demokrata Párt akár komolyabb arányú győzelmet is arathat, a végeredmény a jelek szerint ennek pont az ellenkezője lesz: egy végletekig kiélezett voksolás, amely mögött két, megszilárdult politikai tábor és mélyülő társadalmi-ideológiai szakadékok állnak.